Műszaki leírás Atmos DC 25 S Típus: DC 25 S Teljesítménye [kW]: 17-25 Fűtőfelület [m2]: 2, 3 A tüzelőanyag akna térfogata [dm3]: 100 A tűzelőnyílás mérete [mm]: 450x260 A kémény előírt szívása [Pa]: 23 A víz max munkatúlnyomása [kPa]: 250 A kazán súlya [kg]: 306 A szívócső átmérője [mm]: 152 A kazán magassága [mm]: 1180 A kazán szélessége [mm]: 590 A kazán mélysége [mm]: 1045 Elektromos részek védettsége [IP]: 20 Elektromos telj. Atmos faelgázosító kazantip. felvétel [W]: 50 A kazán hatásfoka [%]: 80-89 Átlagos tüzelőanyag fogyasztás [kg/h]: 6 Max. hasábhossz [mm]: 530 Égési idő névleges teljesítménynél [óra]: 3 Víztérfogat [l]: 58 A kazán hidraulikus vesztesége [mbar]: 0, 21 A kiegyenlítő tartály minimális térfogata [l]: 500 Rákapcsolt feszültség [V/Hz]: 230/50" Amit az ATMOS faelgázosító kazánról tudni kell! Az Atmos DC 25S 25 Kw-os Faelgázosító kazán ok működésének lényege, hogy ellentétben a hagyományos kazánokkal, itt teljesen szabályozott körülmények közötti égésről beszélünk, mely a hagyományos kazánokkal szemben fordított égés, ami kerámiatérben történik.
Bár a kazánt általában egy háztartási helyiségben vagy pincében szokás elhelyezni, ahol nincs szem előtt, mégis a ház egyik legfontosabb berendezésének... Mutass többet Bár a kazánt általában egy háztartási helyiségben vagy pincében szokás elhelyezni, ahol nincs szem előtt, mégis a ház egyik legfontosabb berendezésének számít. Atmos faelgázosító kazan. Célja, hogy hőt termeljen a lakásban vagy házban, és lehetővé tegye, hogy akkor is élvezhesse a családias kényelmet, amikor téli hideg van. Amikor azonban egy régebbi kazán eléri élettartama végét, és újat kell választani, vagy egy új vagy felújított épület számára kell megtalálni az ideális hőforrást, sajnos nincs univerzális megoldás. Ezért több kritériumot is figyelembe kell vennie.
A levegő adagolását mechanikus huzatszabályozó vezérli az előre menő vízhőmérséklet függvényében, az ugyancsak a vízhőmérséklet figyelembe vételével ventilátor elektronika szabályozza. A faelgázosító kazánok két tűzterűek, a felső térben történik a fa elégetése (elgázosítása). Ez úgy tud bekövetkezni, hogy a bejövő levegőt elosztva a felső térbe, a bekerülő levegő egyharmada kerül. Ezért ott egy tökéletlen égés keletkezik. Az égéskor keletkező füst (füstgázok) hosszabb idő alatt és egyenletesebben szabadulnak fel. Ezt a füstöt melynek 60%-a még éghető gáz, a ventilátor áthúzza egy kerámiatesten, ahol a bejövő levegő fennmaradó két-harmad részét hozzákeverve, egy másodlagos égés jön létre (hasonló az autókban lévő katalizátorra), a füstgázok magas hőfokon fagázként égnek el. Ebből adódik a kazánok 89%-os hatásfoka, valamint ennek köszönhetően a környezetszennyezés mértéke mely nem éri el az EU-ban megengedett mérték 10%-át sem. Eladó faelgázosító kazán - Magyarország - Jófogás. A szabályozott égésnek köszönhetően az Atmos DC 25S 25 Kw-os Faelgázosító kazánba, a tűztérbe berakott 1 adag száraz fa égési ideje 4-5 óra, ellentétben a hagyományos kazánokkal, melyekben egy tűztér fa égési ideje kb.
Üllői út BP. XVIII 1182 Budapest, Üllői út 589. INGYENES Fizetési lehetőségek: Személyesen az üzletben Online Fizetéssel Nyitvatartás: Hétfő: 07:00-17:00 Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Szombat: 07:00-14:00 vasárnap: ZÁRVA Szentendre 2000 Szentendre, Vasúti villasor 24. Lehel utca BP. XIII. 1134 Budapest, Lehel u. Atmos faelgázosító kazaa lite. 7. A termék nem átvehető ebben az üzletben raktárunk fizikai korlátai miatt. Kérjük válasszon másik átvételi pontot! ZÁRVA
Atmos - Atmos kazán - Faelgázosító kazánok
Nyolc évvel Mátészalka után. Tehát, ha se Kandónak, se az 1988-ban ünnepelt centenáriumnak nincs köze Szolnokhoz, miért tartották fontosnak a TITÁSZ-nál az emléktábla kihelyezését, és miért éppen itt? A Tallinn Filmszínház ugyanis 1988-ban még a Vosztok úton állt, a mozi körüli út csak évekkel később vette fel Kandó Kálmán nevét. Egyetlen halvány magyarázattal tudok szolgálni. Az Állami Villamosenergia-szolgáltató Vállalatból 1951-ben hozták létre a hat regionális szolgáltatót, amelyek közül az egyik a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat, azaz a TITÁSZ lett. A debreceni központtal működő cég szolgáltatott Szolnokon is, sőt komoly munkáltatónak számító üzemigazgatósága is működött a városban. És mivel Mátészalka is a TITÁSZ területén van, úgy gondolhatták, a 100 éves évfordulón a cég által ellátott településeken emléktáblával lehet erről megemlékezni. Mert mi másért került volna a Tallinn Mozi falára ez a szerény kis emléktábla, ami szerencsére eddig mindig túlélte az épület tulajdonos- vagy bérlőváltásait.
Egyetemi évei után, 1893 őszéig a haditengerészetnél szolgált, majd Párizsba utazott. A Compagnie de Fives-Lille villamos gyárának tervezési osztályán kapott állást. Ez a vállalat abban az időben rendezkedett be a Nikola Tesla által feltalált és Európában Michael Dolivo-Dobrowolsky által továbbfejlesztett indukciós motorok gyártására. Az indukciós motorok gyártására kidolgozott egy teljesen új szerkesztési–számítási eljárást, amely gazdaságos villanymotorok gyártását tette lehetővé. Ma már nem deríthető ki pontosan, de feltehetőleg Korda Dezső ajánlására híre eljutott Mechwart Andráshoz. A budapesti Ganz és Társa gyár, 1878-ban létrehozott egy osztályt az elektromos berendezések gyártására. Az osztályt akkoriban Zipernowsky Károly vezette. 1894-ben szerették volna bevezetni az indukciós motorok hazai gyártását. A szervezés lebonyolítására felkérték Kandó Kálmánt. A kitűnő mérnök a munkáját sikeresen végezte, felhasználva franciaországi tapasztalatait néhány hónap alatt meghonosította a háromfázisú indukciós motorok gyártását, sőt tulajdonképpen nevéhez köthető az akkor forgóáramnak nevezett többfázisú áramrendszer Ganzban történő bevezetése.
Kandó Kálmán sokoldalú, fölényes elméleti tudású gépészmérnök, kitűnő elektrotechnikus és hatalmas képzelőerejű konstruktőr volt. A villamos vasúti vontatás történetének váltakozó áramú fejezete örökre elválaszthatatlan Kandó emlékétől, és munkásságától. Elismerése Munkásságát 1930-ban Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el. Főművének megvalósulását, sajnos már nem érhette meg. 1931. január 13-án szívszélhűdés következtében váratlanul elhunyt. január 16-án a Budapest főváros által adományozott, a Kerepesi temetőben létesített díszsírhelyben temették el. Halála után 1932. augusztus 17-én volt a V40. 001 pályaszámú, első fázisváltós mozdonynak a műszakrendőri próbája. Az általa tervezett mozdonyt már nem láthatta.
2011. december 04. A róla elnevezett téren álló épület falán találjuk Kandó Kálmán szolnoki emléktábláját. Tudja, hogy merre keresse ezt a teret? A közterületet megtalálva sem biztos, hogy észreveszi az emléktáblát. Ha pedig elolvassa, talán önben is felmerül néhány kérdés. Kandó Kálmán szolnoki emléktáblája a Tallinn városrészben - az egykori Vosztok lakótelepen -, a valamikori Tallinn mozi épületének falán található. Az emléktáblán szereplő szöveg szerint, azt 1988-ban állíttatta a TITÁSZ Szolnoki Üzemigazgatósága, mégpedig a magyarországi közcélú villamosenergia-szolgáltatás 100. évében. (Lehet, hogy nem is Kandó emléktábla? ) Kandó Kálmánról pedig megtudjuk, hogy a hazai villamosítás nagy egyénisége, a vasútvillamosítás úttörője. De miért kellett abban a centenáriumi évben éppen ott - akkoriban a Vosztok úton -, éppen Kandó emlékére táblát elhelyezni? (A fiatalabban kedvéért pedig: mi az a TITÁSZ? ) Kezdjük azzal, hogy Kandó Kálmán vitathatatlanul az egyik legnagyobb magyar feltaláló, akinek ötletei és szabadalmai nemcsak itthon ismertek.
Egerfarmosi és sztregovai doktor Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13. ) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasút-villamosítás úttörője. Kandó Kálmán régi nemesi családból származik. A gimnáziumi tanulmányait a Fasori lutheránus gimnáziumban kezdte. Szülei a zsúfolt iskolából egy kisebb osztálylétszámú iskolába, a Kármán Mór alapította gyakorló gimnáziumba iratták át. Mivel az iskola csak két évenként indított osztályt, Kandó a hatodik osztályt kétszer végezte el. Ebben az elitiskolában érettségizett le. 1888-ban beiratkozott a budapesti József Műegyetemre. A villamosság korán felkeltette érdeklődését. Egyik elektrotechnikai dolgozatával pályadíjat nyert negyedéves hallgatóként. Szigorlatra egy villamos hajtású futódaru tervét adta be. 1892-ben kapta meg a gépészmérnöki oklevelét. Tanulmányait kitűnő minősítéssel végezte el. Gépész és villamos ismereteit későbbi pályafutásában sikeresen kamatoztatta.
Csak egy megálló a négyes-hatos vonalán, semmi több nem volt korábban. A közel húszezer négyzetméteres(! ) tér észrevétlen a villamos ablakából. Éppen ezért az elmúlt évtizedekben eszembe sem jutott itt leszállni, egészen néhány héttel ezelőttig, amikor felújítás miatt le nem szállította az utazókat a villamosvezető. Hömpölyögtem a tömeggel a körúton tovább a Duna felé, amikor a Mechwart ligeti megállónál felforrt az agyvizem és a lábam magától vitt a hatalmas fák alá. Mechwart szobra dús virágbeültetések között A szökőkút hangját mind jobban hallom, itt kell lennie egynek valahol. Virágtengerben úsznak a díszfák az elegáns sétányon, ami Mechwart András mellszobra mellett vezet a hatalmasra lövellő vízsugarakhoz. Hjaj, vissza sem akarok menni a villamos sínekhez többet… Láthatóan sokan így vannak ezzel, főleg, hogy a háromszintes, 21 méter átmérőjű szökőkút szélein békésen lehet üldögélni úgy, hogy csak a hűs pára jön az arcunkba és nem a kút víze. Persze igazi felüdülés az utóbbi lett volna, de beértem az elegánsabb, kezet vízbelóbálós verzióval.