Ajánló Popper Péter indiai útja során tanulmányozta az ősi gyógymódokat, a jógát, a sok évezredes életbölcseletet. Azt tapasztalta, hogy a hinduizmusban nem ködös misztikus sejtésekről, erőlködve megvalósított "gyakorlatokról", hanem élő szellemi áramlatról van szó, amelynek nincs merev szabályrendszere. Popper péter könyvei pdf. Álláspontja szerint a modern európai kultúrába nem lehet mechanikusan átemelni a Távol-Kelet ősrégi tanításait és gyakorlati útmutatásait, amelyek teljesen más történelmi és társadalmi viszonyok között keletkeztek. Mindenkinek saját magának kell megtalálnia a számára megfelelő szellemi utat, kialakítani az önnevelés és -fejlesztés egyénre szabott módszereit. Ehhez kíván segítséget nyújtani ez a könyv.
További írók Rudolf Steiner Rudolf Steiner (Murakirály, 1861. február 27. – Dornach, 1925. március 30. ), osztrák polihisztor, filozófus, a Waldorf-pedagógia atyja, író, dramaturg, tanár, a spirituális mozgalom, az antropozófia megalkotója, emellett nagyszámú festmény, szobor, építészeti terv és vázlat maradt fenn tőle. 49 antikvár könyv
Az időskori távollátás korábban jelentkezik, és erősebb, mint a nem távollátóknál. A korrekció javítja a közelre, később a távolra látás élességét is, és tehermentesíti az alkalmazkodást még abban a tartományban is, ami szabad szemmel is élesen látszik. Időskori távollátás [ szerkesztés] A kor előrehaladtával a szem alkalmazkodási képessége csökken. Ez okozza az egyre nagyobb távollátást. Például, ha egy 10 éves szeme 15 dioptriás alkalmazkodással bír, akkor 20 éves korban 10, 30 évesen 7 dioptria marad. 40 éves korra ez tovább csökken 4, 5 dioptriára, és itt kezdődnek a panaszok. A könyvet, újságot egyre távolabb kell tartania ahhoz, hogy olvasni tudjon. A szem átlagos alkalmazkodási képessége és közelpontja az életkor függvényében: [1] Kor (év) Alkalmazkodóképesség (dpt) Közelpont (cm) 10 13, 5 7, 5 20 10, 0 30 40 4, 5 22, 0 45 3, 5 28, 5 50 2, 5 40, 0 55 1, 5 66, 5 60 1, 0 100, 0 65 0, 5 200, 0 70 0, 25 400, 0 Kockázatai [ szerkesztés] A távollátók zárt zugú zöldhályogra hajlamosak.
Az ábra görbéje mutatja a szem átlagos érzékenységét a látható színkép különböző hullámhosszain. a háromfajta receptor érzékenysége a különböző hullámhosszakra A retinába sűrűn beágyazott fényérző idegvégződések kétfélék: pálcikák, amelyek nagyon érzékenyek a leggyengébb, derengő fényre is, de nem fogják fel a színt, és csapok, amelyek nem olyan érzékenyek, mint a pálcikák, viszont segítségükkel tudjuk megkülönböztetni a színeket. A színes látás minden részlete még ma sincs tökéletesen tisztázva; a legelfogadhatóbb elmélet napjainkban is még mindig az, amit Thomas Young és Hermann Helmholtz a múlt században állítottak fel. Eszerint a retinában található csapok háromfélék. Mindegyiknek más és más az érzékenysége a különböző hullámhosszakra, mindegyik típushoz elég széles hullámsáv tartozik (lásd az ábrán), és mindegyik valamelyik színre a legérzékenyebb: ezen az alapon nevezték is el őket, s így beszélünk kék, zöld és vörös receptorokról.
A piros bogyós gyümölcsökben lévő flavonoidok antioxidánsok, ahogyan a lutein és zeaxantin is, melyeket kukoricával, tojással, borsóval, káposztafélékkel, spenóttal és egyéb sötétzöld leveles zöldségekkel juttathatunk a szervezetünkbe. A fogyasztásuk kiemelten ajánlott, mert az emberi szervezet nem képes előállítani a luteint, ezért zöldségek és gyümölcsök formájában lehet hozzájutni. A látás gyümölcse – fekete áfonya Többféle gyümölcs és bogyós gyümölcs közül a fekete áfonya rendelkezik a legmagasabb szabadgyök-semlegesítő képességgel. Felülmúlja a vörösáfonya, málna, eper, vagy a szilva antioxidáns tulajdonságait. Jótékony hatása a következő hatóanyagainak köszönhető: antocián (növényekben található színanyag), C vitamin, resveratrol, E vitamin. A fekete-áfonya kivonat javíthatja az éjszakai látás élességét, csökkentheti a szem erőltetését és segíthet a sötétséghez való gyorsabb igazodását a szemnek. Ezen jótékony hatások a magas antocián tartalmának köszönhető. Egyes tanulmányok szerint megelőzheti, sőt visszafordíthatja a makula degenerációt (sárgafolt sorvadás), az időskori látásvesztésének elsődleges kiváltó okát.
Milyen fókusztávolságú lencsét kell szemüvegként használnia, ha tisztán akarja látni a távoli tárgyakat is? A feladat nagyon egyszerű, ha másként fogalmazzuk meg: mekkora fókusztávolságú lencse alkot virtuális képet a lencse előtt, amit azután a szem, mint virtuális tárgyat néz? A lencse tehát szórólencse, 90 cm fókusztávolsággal. (Megjegyezzük, hogy a gyakorlatban az optikus a lencsét dioptriában adja meg. Dioptria a lencse méterben kifejezett fókusztávolságának a reciproka; példánkban tehát D = -1, 11 Ha egy spektroszkópon át folytonos színképet nézünk, vagy sötét szobában egy egyszerű prizmával létrehozott Nap-spektrumot szemlélünk, megállapíthatjuk, hogy szemünk nem egyformán érzékeny valamennyi színre. A Nap színképében az energia elég egyenletesen oszlik el, a láthatatlan ultraibolyától a látható színeken át az ismét láthatatlan infravörösig. Szemünk azonban a színképet legfényesebbnek a sárgászöld környékén látja, a távoli ibolya és a távoli vörös felé viszont egyre gyengébbnek.
képfordító lencse okulár A Galilei-távcső Hollandiai mintára Galilei távcsövet épített, mely lehetővé tette az égbolt soha nem látott jelenségeinek észlelését, így a Hold felszínének, a Tejútrendszer szerkezetének vizsgálatát. A távcső objektívje gyűjtő-, okulárja szórólencse, a keletkezett kép egyenes állású. A távcső megnöveli a tárgy látószögét hasonlóan, mint a Kepler-távcső. Galilei távcsövei A binokuláris távcső A binokuláris távcső két egymás mellé szerelt távcső, s így egyszerre mindkét szemmel való nézésre alkalmas. Ha a képfordítást két 45°-os prizmával oldják meg, így csökkenthető a távcső hosszúsága. képfordító prizmák A mikroszkóp A mikroszkóp egy összetett nagyító. Az objektív lencse által létrehozott valódi képet az okulár lencsével, mint egyszerű nagyítóval nézzük, és így látjuk még nagyobbnak a tárgy képét. objektív tárgy kép
A Japánok emiatt "a látás gyümölcsének" is nevezik. A cikkben hivatkozott linkek:
2022. április 05. - kedd, Vince