Olajokkal, krémekkel és minden egyéb házi praktikával helyesebb nem próbálkozni. A Lyme-kór és a krími-kongói láz ellen nincs védőoltás, a kullancsencephalitis ellen azonban igen, több fajta is. Ezt a kétéves kor felett adható vakcinát ideális kora tavasszal beadatni, így akár 1 hónapon belül védettséget lehet szerezni a vírus ellen. Az alapoltások után 3- 5 évente kell ismételni az oltást, amellyel folyamatos védettség biztosítható. A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy bár a patikákban többféle kullancsteszt is kapható, amelyekkel kimutatható az élősködő Borrelia baktérium-fertőzöttsége, a pozitív kullancsteszt-eredmény nem jelenti feltétlenül, hogy azt is megfertőzte, akiben megtalálták. A negatív teszteredmény pedig hamis biztonságérzetet adhat, holott a kullancs, mint láttuk, többféle betegséget is terjeszthet.
Jakab arra hívta fel a figyelmet, hogy a vírus Ázsia, Afrika számos országában endemikus, de az azt terjesztő kullancsfaj már megjelent Magyarország déli határainál is, ezért a krími-kongói vérzéses láz kutatásába is nagy energiát fektetnek a pécsi laboratóriumban: vizsgálják a kullancsokat, más állatokat, rágcsálókat, illetve alapkutatásokat is végeznek a vírussal. A listán szerepel még a Nipah vírus, ami Indiában, Malajziában és Bangladesben ütötte fel a fejét, de egyelőre csak Dél- és Kelet-Ázsiában okoz kisebb-nagyobb járványokat. Ez a betegség az idegrendszert is érinti, a tünetei lehetnek többek között a fejfájás, nyakmerevség, hányás, szédülés. Többek között a denevérekről terjedhet az emberre, és nagyon magas, akár 75%-os halálozási aránnyal járhat együtt. A szintén a listán szereplő ebola - Jakab Ferenc szerint - csak nagyon kis eséllyel okozhatna világjárványt. Elsősorban szoros emberi érintkezésre, fertőzött testnedvekkel, vérrel, széklettel való közvetlen fizikai kontaktusra van szüksége a terjedéshez, ezért nem tud évek óta "kiszabadulni" Nyugat-Afrikából.
Ismét a lakosság közreműködését kérik az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai Hyalomma kullancs hazai terjedésének felmérésében. Az ELKH ÖK 2021-ben indította el programját, amelyben a kutatók a lakosság bevonásával térképezik fel a Magyarországon nem őshonos kullancsok hazai terjedését. A felmérés során eddig két alkalommal sikerült megfigyelniük az Európában is egyre gyakrabban előforduló Hyalomma kullancsok felnőtt példányainak felbukkanását és megtelepedését. Ezek a vérszívó paraziták többféle veszélyes kórokozót, közöttük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust is képesek hordozni és terjeszteni, a kutatók ezért arra kérik a kirándulókat, kutyatulajdonosokat, a ló- és szarvasmarhatartókat, hogy jelezzék, ha nagy méretű, gyorsan mozgó, csíkos lábú kullancsokat látnak. Az idei szezonban talált példányok azonosításról és a beküldés módjáról, valamint a Hyalomma kullancsokról további tudnivalók a weboldalon találhatók. A projektben a kutatók azt vizsgálják, hogy az országban hol bukkannak fel a tőlünk délebbre honos, de vándormadarak segítségével könnyen terjedő Hyalomma kullancsok.
Ismét a lakosság közreműködését kérik az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai a Hyalomma kullancs hazai terjedésének felmérésében. Az ELKH ÖK 2021-ben indította el programját, amelyben a kutatók a lakosság bevonásával térképezik fel a Magyarországon nem őshonos kullancsok hazai terjedését. A felmérés során eddig két alkalommal sikerült megfigyelniük az Európában is egyre gyakrabban előforduló Hyalomma kullancsok felnőtt példányainak felbukkanását és megtelepedését - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH). Ezek a vérszívó paraziták többféle veszélyes kórokozót, közöttük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust is képesek hordozni és terjeszteni, a kutatók ezért arra kérik a kirándulókat, kutyatulajdonosokat, a ló- és szarvasmarhatartókat, hogy jelezzék, ha nagy méretű, gyorsan mozgó, csíkos lábú kullancsokat látnak. Az idei szezonban talált példányok azonosításról és a beküldés módjáról, valamint a Hyalomma kullancsokról további tudnivalók ezen a weboldalon találhatók.
A halálozási aránya rendkívül magas – 30 százalékos –, a fertőzés pedig kullancscsípés útján terjed. Jakab arra hívta fel a figyelmet, hogy a vírus Ázsia, Afrika számos országában endemikus, de az azt terjesztő kullancsfaj már megjelent Magyarország déli határainál is, ezért a krími-kongói vérzéses láz kutatásába is nagy energiát fektetnek a pécsi laboratóriumban: vizsgálják a kullancsokat, más állatokat, rágcsálókat, illetve alapkutatásokat is végeznek a vírussal. ( A legfrissebb hírek itt) A listán szerepel még a Nipah vírus, ami Indiában, Malajziában és Bangladesben ütötte fel a fejét, de egyelőre csak Dél- és Kelet-Ázsiában okoz kisebb-nagyobb járványokat. Ez a betegség az idegrendszert is érinti, a tünetei lehetnek többek között a fejfájás, nyakmerevség, hányás, szédülés. Többek között a denevérekről terjedhet az emberre, és nagyon magas, akár 75%-os halálozási aránnyal járhat együtt. A szintén a listán szereplő ebola – Jakab Ferenc szerint – csak nagyon kis eséllyel okozhatna világjárványt.
Erről a lesből történő, passzív vadászatnak nevezhető módszerről, és a hazai kullancsokról itt írtunk bővebben. Ehhez képest a Hyalommák rendkívül jól látnak, testük a félcentis méretet is meghaladhatja, négy pár lábuk pedig ugyanilyen hosszú: olyan gyorsan futnak, mint egy hatalmas hangya, és ezt ki is használják. Horrorisztikus élmény Itthon a kullancsok terepi gyűjtése úgynevezett zászlózós módszerrel történik, amikor is a kutatók egy nagyobb textillel végigsöprik a területet, mintha zászlót lengetnének, majd begyűjtik a ráakadt vérszívókat. A módszert ezerszer alkalmazva, Földvári Gábor tapasztalt kullancskutatóként járt tanulmányúton Andalúziában, ahol még így is ijesztő meglepetés érte. Egy természetvédelmi területen kiszálltunk a terepjáróból, és ahogy a lábunk földet ért, »megelevenedett« a talaj. Dinnyemag méretű kullancsok tucatjai rohantak meg minket, mint az arachnofóbiára építő horrorfilmekben a pókok. Hozzá kell azért tenni, hogy azon a területen akkor éppen nagyon sok volt a nyúl, a kullancsok jelentősen túlszaporodtak, a spanyol kollégák nem véletlenül oda vitték a magyar kutatót.
A két betegség előfordulásában látható különbségnek az is oka lehet, hogy míg korábbi felmérések szerint a kullancsencephalitis vírusa csak a kullancsok 0, 05%-ában található meg, addig a Lyme-kórt okozó baktérium a kullancsok 12%-ában előfordul. Az FSME-vírus – amelynek elnevezése németül a kora-nyári esethalmozódásra utal (Frühsommer-Meningoenzephalitis) a fertőzöttek egy részénél súlyos, idegrendszeri tüneteket okozhat. A legújabb kutatások szerint ugyanakkor az enyhe panaszokkal átvészelt vírusfertőzés később is éreztetheti hatását, összefüggésbe hozható például tanulási nehézségekkel. Az FSME-vírus által okozott agyvelőgyulladásnak gyakran nincsenek korai, könnyen látható jelei, és a betegség lefolyása általában két fázisú. Az első fázisban influenzaszerű tünetek jelentkeznek, akár egy hétig is: izomfájdalom, fejfájás, fáradékonyság és 37, 5-39°C-os testhőmérséklet. Ezután kettő-tíz napig tünetmentes időszak következik. A második fázisban a központi idegrendszer (agy és gerincvelő) potenciálisan súlyos fertőzése következhet be, a jelző tünetek: magas láz, fejfájás, hányinger, hányás és szédülés lehetnek.
A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
7 mm Szélesség 72. 7 mm Vastagság 9. 5 mm Tömeg 148 g Funkciók Dual SIM Nem Tripla SIM Nem Cseppálló Nem Vízálló Nem Porálló Nem Ütésálló Nem Diktafon Van Naptár Van Ébresztő Van Számológép Van Kihangosítás Van Hibát talált a leírásban vagy az adatlapon? Jelezze nekünk!
Kérdése van erről a termékről? Ha szeretne többet tudni, kérdezni ezzel a mobiltokshop termékkel kapcsolatban, akkor kérjük az alábbi gombra kattintva vegye fel velünk a kapcsolatot: Kérdést teszek fel a termékről