Akkor már tudtam valamit a Babba Máriáról, és abban a pillanatban sejtettem rá, hogy az Egészen szép vagy, Mária -énekünk évezredes kapcsokkal fűzi össze a magyarokat az ázsiai őshazával! Éberen figyeltem, hogy ezenkívül nincs-e valahol még egy ilyenféle ősi búcsús énekünk. Nem találtam. Vajon miért? Hiszen a magyar mindig szeretett énekelni! A sok világi ének mellett, most is sok a szent énekünk! Biztosan így volt ez régen is! Hol vannak a napkultusz énekei? Kereszténységünkben ezek, mint pogány énekek mind elmaradtak. A Boldogasszony-énekek is elmaradtak, mert valószínűleg azokban Babba néven _ szerepelt a Boldogasszony. Egészen szép vagy mária maria clara. Így, csak az Egészen szép vagy, Mária -ének maradt ránk, amiben összesűrítve, az egészen szép kifejezésbe foglalva dicsőíthették most már a Szép Szűz Máriát, a kereszténységünk Boldogasszonyát! Így lett Mária, a keresztény magyarok áhítatában, már kezdettől fogva Napba öltözött Asszony is! (v. ö, Jel 12, 1) Ez annyira igaz, hogy talán az egész világon, a legjellegzetesebb Napba öltözött Asszony szobra, a Csíksomlyói Szép Szűz Mária!
Mert Mária is szép volt. Csíkban, de különösen a Gyimesekben, az egyszerű emberek, maguk között még ma is Babba Máriának nevezik a Szűzanyát. A csángó nép úgy tudja, hogy Babba Mária Csíksomlyón lakik és a - Somlyói Mária, az a Babba Mária. Neki szól tehát, őt dicsőíti az Egészen szép vagy Mária kezdetű ének. Éppen a Szép elnevezés, vagyis a Babba név bizonyítja ennek a névnek az évezredes ősiségét. Ez az ősiség pedig azt bizonyítja, hogy Somlyón, a napkultuszal együtt nagy volt az ősi Boldogasszonyunknak a tisztelete is. Egészen szép vagy mária maria rs. Egészen biztos, hogy a napkultusznak és a Boldogasszony kultuszának is több szent éneke volt. Őseink megkeresztelkedése után az ilyen "pogány" énekek elfelejtődtek, és csak ez az egy maradt meg, éppen az ősi Babba bizonyságául! Annyira megmaradt, hogy még ma is, ennek eléneklése íratlan törvénye maradt a csíksomlyói pünkösdi nagy kikerülésnek! Nagydiák koromban, amikor először voltam a pünkösdi búcsún, nagy elvárással mentem fel a nagy kikerüléssei a hegyre. Megborzongatott engem is az a nagy énekes, imádságos felvonulás.
Régen a hegyen nem miséztek. Napjainkban, amikor immár százezrek jönnek a búcsúra, ugyancsak a régi rendet megtartva vonulnak fel a hegyre. A menet közepén, a diákok kordonjában vonul a főpapság és a vendég papság. Amikor a kordon felér a hegyre, megáll a menet, és a Segítő Mária iskola diákjai éneklik el az Egészen szép vagy Máriát. Utána a nyeregbe vonul a menet, és a Hármashalom-oltárnál végzik el a búcsús szentmisét. Ez nagyon jó megoldás, hiszen így minden résztevő részesülhet, az elektronikus berendezések segítségével, a szentmise áramlásában is. Ennyit röviden a kikerülésről. Az Egészen szép vagy, Mária énekről viszont többet is kell tudnunk! Miért szép Szűz Mária? Az ének, "egészen szép"-nek nevezi. Kosteleken erre a kérdésre így felelne még a gyermek is: - Azért szép Szűz Mária, mert ő babba, mert a babba azt jelenti, hogy szép. Ezért őt úgy hívjuk, hogy Babba Mária. Egészen szép vagy, Mária… - Magyar Kurír - Új Ember. Az ősmagyarok a Boldogasszonyukat Babbának nevezték, vagyis Szépnek. Miután keresztények lettek, Szűz Máriát is ezzel a névvel tisztelték meg.
A lejövéskor azonban csalódottan gondolkodtam el: - Hát ennyi az egész? Egy nagy vonulás és egy ének? Sikerült találkoznom a házfőnök atyával. - Azt hittem, hogy a hegyen, odafenn valami több is lesz. Egy kis szentbeszéd, több sajátos búcsús ének, néhány szavalat, esetleg valami kis jellegzetes jelenet is. Vagyis, egy kis lélekemelő program! De csak egy ének volt! - mondtam neki. - Fiam! Majd ha te leszel a csíksomlyói házfőnök, talán-talán rendezhetsz majd ilyesmiket. Viszont ez, ami van, ez már évszázados szokás. Kár volna ezen változtatni! Jó volna megszólaltatni magát a Kis-Somlyót, hogy ő mondja el, mi volt ott ezelőtt évszázadokkal, sőt évezredekkel, mert ott mindig volt valami... Jó volna egy kutatóárokkal átszelni a Kis-Somlyó hegyét! Most is kivehető az, hogy ott valamilyen földvár is volt. Egészen szép vagy mária maria filo. Fiam, készülj fel erre! - felelte a házfőnök. Csodálatos módon, a barátok lágeréletének feloldásával. a Babba Mária éppen engem hívott magához Csíksomlyóra 1957-ben. A diktatúra alatt nem volt pünkösdi kikerülés.
Ahogyan Kálmán Peregrin rámutatott: a Mária-ábrázolások kapcsán sokkal több tudományos eredmény született már, Szent Ferenc-ikonográfiája azonban olyan téma, amelyben további kutatásokra van szükség. Ugyanakkor fontosnak tartjuk – tette hozzá -, hogy a konferencián a ferences lelkiséget és a művészeti megvalósulását együtt lássuk, vizsgáljuk, a rend lelkiségétől pedig elválaszthatatlan a Mária-tisztelet. A csíksomlyói pünkösdi búcsú és az Egészen szép vagy, Mária ének. A teológia és a kultúra párbeszédét szeretnénk megvalósítani, amelynek fontosságára a Szentatya is rámutatott. Hiszen a művészet teológia nélkül csupán technika, ha pedig a teológiát megfosztjuk a képi ábrázolásaitól, nem képes eljutni az emberekhez. A magyarországi ferences rendtartomány a hadtörténeti intézettel közösen 2006-ban, a nándorfehérvári diadal ötszázötvenedik évfordulója alkalmából szervezett már egy hasonló szemléletű konferenciát, amelynek során együtt vizsgálták a teológiai, történeti és művészettörténeti vonatkozásokat. Ennek egyik gyümölcse Stanko Andric Kapisztrán Szent János csodái című könyve, amelynek bemutatójára a mostani tanácskozáson kerül sor.
Goode vetületet alkalmazó térképek a Földről A föld magassági eltérései 10 ezerszeres nagyítással, hamis színezéssel hangsúlyozva. A gömb felszínét elég egyszerűen lehet különféle matematikai modellekben felhasználni, számos csillagászati és navigációs modellben még ma is egy tökéletes gömb reprezentálja a Földet. A gömb jó közelítés, mivel a lapultság alig 0, 33%-os. Azonban a Föld alakját alapvetően két fizikai hatás határozza meg: az általános tömegvonzás, amellyel minden egyes tömegrészecske hat az összes többire, továbbá a Föld tengely körüli forgása. A Földhöz rögzített forgó koordináta-rendszerben a tömegvonzás és a forgó koordináta-rendszerből adódó centrifugális erő kölcsönhatására létrejövő, elméletileg forgási ellipszoid alakú folyadékszerű testhez a tényleges Föld-alak nagyon közel áll: e hidrosztatikus egyensúlyi alaktól csak helyenként tér el. A magashegységek és a mélytengeri árkok területén a fizikai földfelszín nem követi az elméleti felületet, mert itt más hatások is közrejátszanak a felszín alakításában.
500 éve, 1520. november 28-án első európaiként pillantotta meg a Csendes-óceánt Ferdinand Magellán portugál hajós, miután megtalálta Dél-Amerika alsó csücskén az azóta róla elnevezett szorost, és áthajózott rajta. Valójában Vasco Núñez de Balboa 1513-ban Panama keskeny földszorosáról már megpillantotta az akkor még Déli-tengernek hívott ismeretlen óceánt. Azokban az években tudták már, hogy Kolumbusz nem Indiában járt. Azt is tudták, hogy vagy északon, vagy délen kell keresniük egy átjárót, hogy áthajózhassanak Amerikán túlra. Na de miért akartak ennyire vehemensen új utakat keresni? És miért éppen ekkor? Nem, nem azért, hogy bebizonyítsák, hogy a Föld gömbölyű. Ezt már akkor is tudták, vagyis inkább erősen gyanították. A fő cél az volt, hogy elérjék "Indiákat", a fűszerek hazáját. A bomlóban lévő feudalizmusban nőtt a jólét, ezzel pedig a fűszerek iránti kereslet. Borsot, szerecsendiót szegfűszeget, mirhát, tömjént, fahéjat bármekkora mennyiségben el lehetett adni Európában. Ahogy gyöngyöt, selymet, drágaköveket is.
Még növényeket is tettünk bele, nagyon szép az ilyen papír. Az összegyűjtött kupakokból kiválogattuk és kiraktuk a Föld felszínét. Figyeltünk a színekre: az óceánokat kék, a hegyeket barna, a síkságokat zöld, a sivatagokat pedig sárga kupak felragasztásával alakítottuk ki. Nagyon élvezetes munka volt, jól elfáradtunk. A hét fénypontja pedig az volt, amikor meglátogattuk a Természettudományi Múzeumban A természet sokfélesége és a korallzátonyok élővilága című kiállítást. A bejáratnál a barázdás bálna csontvázát látva még a szánk is tátva maradt, olyan hatalmas volt. A hét folyamán élőlényekkel, a Földdel, a természettel, a környezetvédelemmel kapcsolatos szójátékokat játszottunk. Utolsó nap közösen megnéztük a Samy kalandjai című filmet, amely az élővilág védelméről és Földünk megóvásáról szólt. Az óvó nénik olyan kiállítást szerveztek, amelyen a Földdel kapcsolatos, a szüleinkkel együtt otthon készített alkotásokat állították ki. A Föld napja alkalmából minden évben meglepetésben részesülnek a gyerekek.
Arról beszélt, hogy a Föld a Nap körül kering, s a Nap pedig igen tág pályát jár be egy hatalmas kiterjedésű csillaghalmaz központja körül, amely éppen a mi naprendszerünk. Az előadás után egy idős hölgy felállt a terem végében, és azt mondta: "Mindaz, amit elmondott nekünk, szemenszedett hazugság. A világ valójában egy lapos korong, amelyet egy hatalmas teknősbéka tart. " A tudós fennsőbbséges mosollyal válaszolta: "És ugyan mi tartja azt a teknősbékát? " "Fiatalember, ön igen-igen intelligensnek hiszi magát. Tudja meg hát, hogy minden teknősbékát egy másik teknősbéka tart. " Illusztráció: Tabula Peutingeriana / Ulrich Harsch Bibliotheca Augustana Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az támogató közösséghez!
Erasztotenészhez hasonlóan, Poszeidóniosz (ie. 135-51) szintén a meridiánív hosszán alapuló kísérleti mérést hajtott végre Alexandria és Ródosz szigete között. Megfigyelte, hogy bizonyos csillagok Ródosz szigetén a horizonthoz közel helyezkednek el, míg ugyanazok Alexandriában nagyobb magassági szög alatt látszanak. E szögek különbsége teljes kör 1/48-ad részének mutatkozott. A szigetek közötti távolságot a hajó menetidejéből vezette le. Eredményként a Föld negyed kerületére 11100 km-t kapott. Ismeretterjesztési mérföldkő Abraham Ortelius 1570-ben kiadott "Theatrum orbis terrarum" világatlasza, melyen már a Föld pontos görbületével tudott dolgozni, a világot körbejáró hajósok mérései alapján. [1] Klaudiosz Ptolemaiosz (i. sz. század) már foglalkozik a Földgömb ábrázolásának matematikai alapjaival, térképeket is készített ennek megfelelően. Miután Magellán hajósai 1522-re körbehajózták a Földet, már megdönthetetlen bizonyíték állt rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a Föld gömb alakú. A nagy felfedezések korában kereskedelmi és katonai célokból egyre pontosabb térképekre volt igény, ehhez úgynevezett háromszögelésen alapuló fokméréseket hajtottak végre, ezáltal lehetővé vált egymástól nagyobb távolságra fekvő pontok közötti távolság közvetett úton történő meghatározása.