Kép forrása: A török produkció hazájában már a negyedik szezonnál tart, itthon a 3. következik. Hamarosan, november 4-én érkezik a Remények földje című török sorozat következő, harmadik évada a TV2 képernyőjére – árulta el a médiavállalat a SorozatWiki érdeklődésére. A sorozat első évada 2020 januárjában indult hazánkban, és szinte azonnal műsorra is tűzte a Remények földje című török sorozat második évadát a TV2. A széria befejeződésével azonban tavaly november óta szünetelt a sorozat. A Remények földje egy szerelmespárról szól, akik vidékre szöknek és testvérpárnak adják ki magukat. A 2018-ban gyártott széria ötletét egy Oscar-díjas hollywoodi film, a Mennyei napok adta, amely Richard Gere főszereplésével készült. Forrás:
Folytatódik a Remények földje november 4-én a TV2-n. A sikersorozat harmadik évadát egyből a törökországi premier után hozza el a TV2 a rajongóinak. Közel egy év szünet után végre újra láthatják a sorozatrajongók a Remények földjét, a harmadik évad november 4-től folytatódik a TV2 műsorán. A testvérpárként rejtőzködő szerelmesek története újabb fordulatokat vesz. A sztorijuk azután folytatódik, hogy Züleyha kiszabadul a börtönből, de a megpróbáltatásai még korántsem érnek véget. Ugyanis Demir nem engedi vissza a házba a feleségeként, hanem szolgálósorba taszítja. Behice is mindent megtesz azért, hogy Müjgant minél jobban Züleyha ellen hangolja… A 2018-ban indult széria alapötletét egy Oscar-díjas hollywoodi film, a Mennyei napok adta, amely Richard Gere főszereplésével készült. A főbb szerepekben olyan népszerű színészeket láthatnak a nézők, mint a Ferihából és az Anyából megismert Vahide Percin, valamint a Végtelen szerelemben Ayhant alakító Kerem Alisik. A fiatal szerelmespárt Törökország legújabb sorozatsztárjai, Hilal Altinbilek és Ugur Günes játsszák.
A történethez közkedvelt magyar színészek adták a hangjukat: Kovács Nóra, Galambos Péter, Szatory Dávid, Mikecz Estilla, Gémes Antos, Szatmári Attila, Bogdányi Titanilla, Mezei Kitty, Bartsch Kata, Mórocz Adrienn, Makranczi Zalán, Tímár Éva, Kőszegi Ákos. Remények földje november 4-től minden hétköznap 16. 45-kor a TV2 műsorán. 2021. november 3. 13:29
- GYŐZTESEK GYŐZTESEI - Karriereket indított be a Sztárban Sztár új évada. A sikeres szériát Vavra Bence nyerte, de a többiek sem csüggedtek. A kulisszák mögött követtük végig a döntőt. - JÁTSZVA DOLGOZNAK - Mindenkit lebuktatnak és még a tévéből is kiszagolják a pénzt meg a drogot a NAV keresőkutyái. Fájhat a bűnözők feje, megnéztük, hogyan tanulnak.
A Google megint kábelt húz Európa és Amerika közé 2020. 07. 29. Piaci hírek Az újabb víz alatti kábel az USA, az Egyesült Királyság és Spanyolország között fut majd, és a tervek szerint 2022-ben helyezik üzembe. A Google kedden jelentette be, hogy egy újabb transzatlanti víz alatti kábel fektetését tervezi New York és a brit Bude, illetve a spanyolországi Bilbao között. A számítástudomány egyik úttörője, Grace Hopper után elnevezett installációval a Google már több mint egy tucat magánkézben lévő tenger alatti kábel beruházásában vesz vagy vett részt, amelyek közül ez lesz a harmadik Amerikát és Európát összekötő kapcsolat. Az új rendszer a mostani elképzelések szerint 2022-ben áll működésbe, a kivitelezést pedig ugyanarra a SubComra bízzák, amely a Google legutóbbi hasonló projektjeit is megvalósította. Ezek közül az egyik a Nemzetközi Vöröskereszt alapítójáról és az első Nobel-békedíjasról, Jean Henri Dunant -ról elnevezett kábel, amely az egyik legforgalmasabb internetes útvonalon támogatja a Google Cloud szolgáltatásait Virginia Beach és a francia atlanti part (a belga cloud régió) között.
2021. október 11., hétfő 12:09 | MTI A megújuló energiaforrásokhoz használt kábelek elektromágneses sugárzást bocsátanak ki, amely vonzza a rákokat, és hatására mozdulatlanná válnak. A skót határvidéken található St. Abbs tengeri kutatóállomás laboratóriumában mintegy 60 tarisznyarákot vizsgáltak meg. A kutatók szerint a magas elektromágneses szint miatt a rákok sejtjeiben változás következett be, és ez a vérsejteket is érintette. Mint Alastair Lyndon, a Heriot-Watt Egyetem munkatársa elmondta: "A víz alatti kábelek elektromágneses sugárzást bocsátanak ki. Ha ez 500 mikrotesla nagyságú vagy annál nagyobb - egy hűtőmágnes erejének öt százaléka -, a rákok szemlátomást vonzódnak hozzá, és mozdulatlanná merevednek". Hozzátette, hogy ez önmagában nem lenne probléma, de ha a rákok nem mozognak, akkor nem keresnek táplálékot vagy nem keresnek párt. "Az aktivitási szint változása a cukorkoncentráció módosulásához is vezet: több cukrot tárolnak és kevesebb laktátot termelnek, akárcsak az emberek" - magyarázta a tudós.
Európában először 1850. augusztus 28-án tettek le vezetéket víz alá, az Angliát és Franciaországot elválasztó csatornán át, Dover és Calais között, amelyet azonban a doveri sziklák hamar tönkretettek, ezért a kábelezést jobb védelemmel meg kellett ismételni. Ezután egy itáliai hadikikötő (Le Spezia) és Korzika szigete közé került víz alatti vezeték, 1854-ben pedig, a krími háború idején a britek Várna és a Krím-félsziget közt építettek ki egy ugyanilyen vonalat. Ezek után egyre égetőbbé vált a két kontinens közti összeköttetés megteremtése. Ezt nyilvánvalóan csak egy vegyes rendszerrel: a szárazföldi és víz alatti vezetékek közös rendszerével lehetett megoldani. Elsőként egy angol távírómérnök, Frederic N. Gisborne (1824-92) kezdett el azon gondolkodni, hogyan lehetne kiépíteni ezt a rendszert. Első lépésként távírótársaságot alapított, majd expedíciót szervezett Észak-Amerikába, azzal a céllal, hogy jelöljék ki a szárazföldön a vezetékek legcélszerűbb nyomvonalát. Ám a nehézségek már itt elkezdődtek, mert az általa szervezett, hattagú expedíció egyik tagja elveszett a vadonban.
A berendezések a működésükhöz szükséges áramot a kábelekről kapják. Az állomáson az egyik teremben vannak a szerverek, a másikban az akkumulátorok, az utóbbiakat két szinten tárolják, szorosan egymás mellett. Ezek 4 órán át képesek működtetni a rendszert egy áramszünet esetén. Amennyiben hosszabb üzemzavarról lenne szó, akkor kap szerepet a két dízelgenerátor. Az azokhoz kapcsolódó tartályban elegendő hajtóanyag van ahhoz, hogy akár egy 16 napos üzemszünetet is át lehessen vészelni a segítségükkel. A legnagyobb problémát azonban nem az áramszünetek jelentik, hanem a halászok. Hiába jelzik ugyanis a térképek a kábel helyét, a halászok nem igazán foglalkoznak vele és történtek már korábban komoly károkozások emiatt. A kábeleken vastag acélburkolat van, de az sem tud minden hatást kivédeni. Emellett veszélyt jelentenek a búvárok, a cápatámadások és a tengeralattjárók. Amennyiben probléma merül fel, például elszakad vagy megrongálódik egy vezeték, akkor különleges hajók indulnak a helyszínre, amelyek kiemelik a tenger fenekéről a kábeleket és megjavítják azokat.
Az állomáson az egyik teremben vannak a szerverek, a másikban az akkumulátorok, az utóbbiakat két szinten tárolják, szorosan egymás mellett. Ezek 4 órán át képesek működtetni a rendszert egy áramszünet esetén. Amennyiben hosszabb üzemzavarról lenne szó, akkor kap szerepet a két dízelgenerátor. Az azokhoz kapcsolódó tartályban elegendő hajtóanyag van ahhoz, hogy akár egy 16 napos üzemszünetet is át lehessen vészelni a segítségükkel. A legnagyobb problémát azonban nem az áramszünetek jelentik, hanem a halászok. Hiába jelzik ugyanis a térképek a kábel helyét, a halászok nem igazán foglalkoznak vele és történtek már korábban komoly károkozások emiatt. A kábeleken vastag acélburkolat van, de az sem tud minden hatást kivédeni. Emellett veszélyt jelentenek a búvárok, a cápatámadások és a tengeralattjárók. Amennyiben probléma merül fel, például elszakad vagy megrongálódik egy vezeték, akkor különleges hajók indulnak a helyszínre, amelyek kiemelik a tenger fenekéről a kábeleket és megjavítják azokat.
Rost, kábel, látási, fenék, lefektetés, edény, tenger, mély tenger, mentén, okhotsk. Mentés a számítógépre
IT/Tech 2016. december 05. 15:23, hétfő Berta Sándor Nagy-Britannia nyugati partjainál van a globális optikai kábelhálózatok egyik nagy csomópontja. Russell Poole mérnök és állomásvezető elmondta, hogy ott található többek között a TGN Atlantic is, amely Angliából indul ki és az Atlanti-óceánon keresztül éri el New Jersey-t. Az óceánok alján körülbelül 350 optikai kábel található, ezek bonyolítják le gyakorlatilag a teljes globális online forgalmat. A brit állomást a Tata Communications üzemelteti és látszólag semmi nem utal arra, hogy az épületen belül mi található. Mindennek elsősorban biztonsági okai vannak. A TGN Atlantic mellett itt található egy Spanyolország és Portugália felé vezető kábel is, valamint egy másik, amely Portugálián keresztül fut egészen Afrikáig. Mielőtt a továbbított adatok megkezdenék a hosszú utazásukat, felerősítik a jeleket. Az USA-ba irányuló kábelhez például 149 ilyen jelerősítő tartozik, ezek biztosítják, hogy a jelek veszteség nélkül megérkezzenek a tengerentúlra.