Inforadio, A csepeli HÉV-ből a felújítás és bővítés után metró lesz: nyílt európai uniós közbeszerzéssel indul a HÉV-közlekedés teljes megújítása és bővítése. Visszakapja Csepel a HÉV-et? Miért gyanús a Kvassay hídi sínfelszedés? - CSEPELIEK ÚJSÁGA. A következő fejlesztések valósulnak meg 2021 és 2027 között: a H6-os (ráckevei) és a H7-es (csepeli) HÉV teljes felújítása, megállóinak akadálymentesítése, az utastájékoztatás megújítása, az állomások környezetének rendezése, P+R parkolók létesítése, a vonalon a sebességkorlátozások megszüntetése és a sebesség emelése, Csepelen vonalhosszabbítási tervek készítése az Erdősor útig. A fővárossal, az agglomerációs településekkel, a Budapesti Közlekedési Központtal (BKK), a MÁV-val és szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetések alapján hétfőn megjelent az első munkaszakasz tervezőjének kiválasztására kiírt nyílt európai uniós közbeszerzési eljárás. A BFK megalakulásakor Vitézy Dáviddal, a február 1-jén hivatalba lépett vezérigazgatóval ígéretet tettek a HÉV-felújítás – 5-ös metró tervezési tenderének száz napon belüli kiírására, és ezt a vállalást teljesítik most határidő előtt.
Jövő nyárig tolódhat ki a vágányzár a forgalmas HÉV-vonalon az új atlétikai stadion munkálatai miatt. Addig marad a pótlóbuszos megoldás. A csepeli HÉV-vonalat eredetileg a Kvassay híd felújítása miatt zárták le június végén és december végén visszaadták volna a forgalomnak. A Népszava szerint ez most most elmarad, de nem a hídrekonstrukció miatt csúszott meg a felújítás határideje, hanem az atlétikai csarnok közúti kapcsolatának építési munkái miatt. A HÉV-töltésen ugyanis átvezet majd két alagútban futó út is, amely az új atlétikai stadion és a kapcsolódó létesítmények üzemeltetéséhez szükségesek. A csúszásról Borbély Lénárd, Csepel kormánypárti polgármestere is csak a Magyar Közlönyből értesült, aki levelet írt a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja vezetőjének, Mager Andreának, az atlétikai stadion beruházás felelősének, hogy tájékoztassák, a vágányzár feloldását mikorra tervezik. A Kvassay híd az ország egyik legforgalmasabb vasúti hídja, amelyen naponta 260-szor haladnak át H7-es HÉV-szerelvények.
A Boráros tér forgalmi rendjében is lesznek változások, ami az onnan induló buszok megszokott felszállóhelyét is érinti majd: a HÉV-pótló buszt a tér közepén lévő buszvégállomáson kell majd keresni, az 54-es és 55-ös buszok jelenlegi felszállóhelyén. A csepeli (H7-es) HÉV Duna felett átívelő hídja, a Kvassay híd egyike az ország legforgalmasabb vasúti hídjainak: éves szinten több mint 86. 000, egy átlagos munkanapon pedig 260 vonat halad át rajta. A hídon annak 1951-es átadása óta nem végeztek jelentős, tartószerkezetet érintő felújítást. A hídon átvezetett vasúti pályában történtek ugyan sín- és kapcsolószercserék, de a 2019-ben elvégzett, jelentősebbnek számító hídfa- és dilatációsszerkezet-cserén kívül nem történt eddig további beavatkozás. A mostani felújítás során a kivitelező feladatai közé tartozik a híd tartószerkezeti elemeinek részleges cseréje, a hídszerkezet korrózióvédelmének felújítása (mázolás), a vasúti pálya teljes átépítése (a tavaly kicserélt dilatációs szerkezeten kívül), a felsővezeték-rendszer komplett cseréje és a ferencvárosi hídfőnél kialakult vízzsák megszüntetése.
Árpád-házi Szent Kinga IV. Béla és Laszkarisz Mária legidősebb leánya. Boldog Jolán, Boldog Konstancia és Szent Margit nővére. 1224. március 4-én született. Már szüzességi fogadalmat tett, amikor szülei államérdekre hivatkozva 1239-ben eljegyezték Boleszláv krakkói herceggel. Hatására férje szintén örök tisztaságot fogadott a krakkói székesegyházban, a nép ezért "szemérmes Boleszlávnak nevezte el. Élete királynéként is imádságban és a szegények, betegek ápolásában telt el. Férje halála (1279) után testvérével, Jolánnal az ószandeci klarisszák közé lépett, és ott is halt meg 1292. július 24-én. Sírja búcsújáróhely lett. Árpád-házi Szent Kinga - Híres magyar nők - Montázsmagazin. VIII. Sándor pápa 1690-ben boldoggá, XII. Ince pápa 1695-ben Lengyelország védőszentjei közé iktatta, XI. Kelemen pápa 1715-ben Lengyelország és Litvánia védőszentjévé nyilvánította. II. János Pál pápa 1999. június 16-án avatta szentté. Kinga, amint már említettem, az imádságban, a szegények szolgálatában tűnt ki királynéként is, szerzetesként is. Példája nyomán erősödjön imaéletünk, és keressük azt a módot, ahogy ma az igazán rászorulókat megtalálhatjuk, és őket segíthetjük.
07. 24. Szeretettel Berecz Ildikó A Honismereti- és Kultúra Team vezetője [1] A) szoros értelemben szűzi házasság, melyben a házasfelek Szt. József és a Boldogságos Szűz Mária példáját követve kölcsönösen elhatározzák, hogy szüzességüket házasságukban is megőrzik. B) tágabb értelemben a házasélet közös elhatározásból fakadó beszüntetése. [2] Krakkó hajdani vértanú-püspöke forrás:
Mindenkit megelőzve, a szolgálatot kereste. A betegeket buzgón odaadással segítette. Szobájában ott volt Jézus és Szűz Mária képe, Mely előtt napjában többször földre borult és áhítattal átitatott imát mondott. A jócselekedeteit naponta gyakorolta. A betegek házait gyakran látogatta. Bekötötte a sebeket, alamizsnát osztott az éhezőknek. Az éhezők, a fagyoskodók és betegek iránt, Együttérzéssel és könyörületességgel viseltetett. Neki még a természet elemei is engedelmeskedtek. Árpád-házi szent kinga képek. A parazsat is megfogta és nem égett meg. Segítő jobbjával sok ember vigasza lett. A szegények, szomorkodók, a nélkülözők anyjának nevezték, nem úrnőnek. Mély áhítattal – Jézus öt sebe tiszteletére – folyamatosan öt gyertyát égetett. Csókja olyan erővel rendelkezett, Ha egy beteg nővért megcsókolt, az azonnal meggyógyult. A megszállottakból kiűzte az ördögöt. Mindenki iránt legnagyobb könyörületességgel viseltetett. Jócselekedetekkel halmozta el az embereket. Élete végén súlyos betegségben szenvedett. A fájdalom, mint sötét felhő érkezett.
Árpád-házi Kunigunda vagyis Szent Kinga – magyar királylányból Lengyelország védőszentje Kinga gyermekkora IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária első gyermeke a korban oly divatos Kunigunda vagy Kinga néven néven született Esztergomban 1224. március 5-én. A magyar király első gyermekeként illusztris családba született, de ő maga is sokat tett azért, hogy megemlékezzenek róla. Egészen fiatal korától mély vallásosság jellemezte és szüzességi fogadalmat tett. Ez persze nem akadályozta meg abban, hogy kor szokásai alapján hamar eljegyezzék, majd tizenöt évesen feleségül is ment Boleszláv lengyel herceghez. A magyar király udvarába 1239-ben érkezett a leánykérő küldöttség, s IV. Béla fontosnak ítélte volna a szövetséget, így ő igent mondott. Kinga több napos vívódás után, hiszen életét Istennek akarta szentelni, végül igent mondott, de nem minden feltétel nélkül. Árpád házi szent king.com. Kinga házassága A házasságuk Szent József-házasság lett, vagyis mindketten szüzességi fogadalmat tettek, így gyermekük természetesen nem született.
Úgy tűnik, ez ebben az esetben elmaradt.
A boldoggá avatást többször kezdeményezték, végül VIII. Sándor pápa 1690. június 11-én emelte Kingát a boldogok sorába. Öt évvel később XII. Ince pápa Lengyelország védőszentjévé tette. Szentté avatása 1733-ban kezdődött el, de az érdemi döntést Lengyelország felosztásai meghiusították. Árpád-házi Szent Kinga szűz | Magyar Kurír - katolikus hírportál. 1892-ben, Kinga halálának 600. évfordulója alkalmából a kanonizáció újabb lendületet kapott, de a különböző bürokratikus nehézségek és az első világháború miatt mindez kudarccal végződött. Az 1990-es évek elején a tarnówi püspök által létrehozott bizottság intenzív munkáját 1999. június 16-án siker koronázta: II. János Pál pápa mintegy egymillió hívő jelenlétében avatta szentté Szandec egykori úrnőjét. (Szende László)