Ahogy öccséről, Krúdy Kálmánról is, aki még a szabadságharc bukása után sem tette le a fegyvert, hanem afféle gerillaháborút folytatott az osztrák hatóságok és az áruló nemesek ellen (róla írta Mikszáth Kálmán a Krúdy Kálmán hőstettei című kisregényét). Ifjabb Krúdy Gyula (az író apja) felmenőihez hasonlóan ügyvéd lett, szorgalmas, visszafogott életet élő, komoly úr, akiben szintén munkált a családra jellemző rebellis hajlam. Író gyula 4 betű 7. Ez megmutatkozott párválasztásában is: Csákányi Juliskát vette feleségül, aki eredetileg szolgálólányként került a Krúdy-házba. Amikor szülei megtudták, hogy a szobalány gyermeket vár fiuktól, elzavarták a háztól a lányt, ám Krúdy apja kitartott mellette. Végül visszafogadták, ám a két szerelmes csak azután szentesítette kapcsolatát a törvény előtt is, hogy Júlia tíz gyermeket szült párjának. Krúdy Gyula volt a legidősebb közülük. A mindig sokat olvasó, a felnőttek társaságában előszeretettel lebzselő, azok történeteit szivacsként magába szívó fiú Szatmárban és Podolinban, majd Nyíregyházán járt iskolába.
Budapest 1989) A betű mestere. Tótfalusi Kis Miklós életregénye; Szépirodalmi, Bp., 1954 A szélén behajtva. Válogatott írások; sajtó alá rend. Réz Pál, bev. Déry Tibor; Magvető, Bp., 1973 József Attiláról; sajtó alá rend. Réz Pál; Gondolat, Bp., 1989 József Attila; 2. jav. kiad. ; Akadémiai, Bp., 1991 (Egyéniség és alkotás) Bűnügyi [ szerkesztés] Kérem a következő urat; Világvárosi Regények Kiadóvállalat, Bp., 1933 ( Világvárosi Regények 59. ) A kék szappanhab. Regény; Világvárosi Regények Kiadóvállalat, Bp., 1933 (Világvárosi Regények 71. ) A sárga kimonó. Regény; Világvárosi Regények Kiadóvállalat, Bp., 1933 (Világvárosi Regények 81. Pöli Rejtvényfejtői Segédlete. ) A 313-as akta. Regény; Világvárosi Regények Kiadóvállalat, Bp., 1933 (Világvárosi Regények 97. ) Arthur Koestler–Németh Andor: Wie ein Mangobaumwunder [3] ( A Sanda Kandúr, Baron Gyula ötletéből); [4] Das Neue Berlin, Berlin, 1995 Arthur Koestler–Németh Andor: Au chat qui louche (A Sanda Kandúr); utószó Phil Casoar, németből és magyarból franciára ford.
A könyvnap legnagyobb sikerét Arany János aratta; s ebben van valami megnyugtató. Arany János nem "könnyű", nem is "szórakoztató" író. Ha egy kései közönség siet megszerezni a magyar nyelv legnagyobb művészének verseit – s e versekben nincs semmi, amit a korszerű átlagízlés irodalomnak nevez, tehát nincs "párbeszédes cselekmény", sem "boldog csattanó"! –, ez a készség jele annak, hogy a tömegekben él még áhítat a betű iránt, igen, jelenti azt, hogy a tömegeknek van még igényérzetük. Ezt az igényérzetet jó lesz ápolni. "...csak egy szóval mondd...": Ügyvédként a börtönben (Dr. Hock Gyula írása). Kereskedők, könyvkiadók, kritika, az a bonyolult üzem, ami a Szellem körül sistereg, árunak és keresletnek az a különös összjátéka, aminek értékeléshez semmi köze, amit divat, érdekek, politika döntenek el, mindez természetesen kevéssé alkalmas arra, hogy a tömegekben bizalmat keltsen szellemi jelenségek iránt. Az emberek vágynak az olvasmányra, de a reklámok és reklámkritikák rengetegében már csak ösztönük tájékoztatja őket. A tömegek irodalmi ösztöne tájékozatlan; s mégsem szabad lebecsülni ezt az ösztönt.
Vigye magával a végzését, amit ő kapott. Majd arra rápecsételik neki, hogy a végzés jogerős. Ha némi cinikus hangvételt fedeztél fel az utóbbi sorokban, akkor az nem véletlen. Mert honnan tudhatná egy "átlag polgár", aki nem járt jogi egyetemre, és nem is merült el a törvények dzsungelében, hogy itt lenne az ideje a döntés jogerőre emelkedésének? Miért nem a hivatalból eljáró szakember az, aki idejében megteszi ezt, és értesíti a polgárt? Mint ahogy az a peres ügyekben történik, aminek a szabályait egyébként maga a törvényhozó rendeli a hagyatéki eljárásra is alkalmazni. Persze csak akkor, ha nincs egy azt "felülíró" sajátos előírás. Esetünkben pedig sajnos van ilyen. A lényeg tehát, ha örökölsz, figyelj oda arra, hogy a hagyatékátadó végzés, ami nálad van, jogerős-e. Ha nem, keresd fel az eljáró közjegyzőt, hogy a megfelelő pecsétet a te példányodra is rányomják. Különben mindhiába várhatsz, míg az örökölt pénz a banknál "pihen", vagy ki tudja mi is történik ott vele. Hol találsz még több információt?
Az örökölt ingatlanok és gépjárművek vonatkozásában a tulajdonjog-változást a nyilvántartó hatóságok a jogerős hagyatékátadó végzés alapján vezetik át a nyilvántartásban – emelte ki a D. JogSzerviz szakértője. A gépjárművek öröklésével kapcsolatban azonban kérdésként merül fel, hogy mi történik annak kötelező felelősségbiztosításával az örökhagyó halálának és a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének időpontja között, mivel a biztosítóknál a szerződő halála esetén a szerződés érdekmúlás okán megszűnik. A törvényi megoldás Szerencsére a jogalkotó felismerte ezt a hiányosságot és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXXII. törvényben az alábbi megoldást fogalmazta meg. Eszerint: az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.