Igényes sportpályák, játszóterek, modern koktélbárok, büfék, éttermek, kölcsönzők és üzletek kaptak helyet a parton. A Siófoki Nagystrand öltözőhelységei és vizesblokkjai is színvonalas megjelenésűek, melyek építésénél gondoltak a mozgássérültekre is. A fogyatékkal élők a strand keleti részén korlátos rámpa és vízi lift segítségével fürdőzhetnek. A családosok és kisgyermekesek is a keleti strandterületen találhatják meg a nekik szóló szolgáltatásokat, úgymint a homokfövenyes partot, a játszóteret, az árnyékolt homokozót vagy a pelenkázót. Ugyanitt találhatóak a sakkasztalok és a 6x6 méteres óriás sakkpálya. A nagy melegben is mozgásra hajlamos népek a strand középső és nyugati területén lelhetik meg a számításikat, itt van ugyanis az UEFA szabványainak megfelelő homokos strandfoci pálya, nyugatabbra egy kisebb pálya kapott helyet. Területe: 80. Siófok nagystrand belépő 2011 relatif. 490 m2 Balaton part szakasz hossza: 670 m Befogadóképessége: 13.
Buszmegálló és vasútállomás is kevesebb, mint 10 perc sétára található. Az autóval érkező vendégek részére fizetős parkoló biztosított a strandot körülölelő utcákban.
Zánka: Zánkai strand – 800 forint Az időjárás, illetve a strandi fejlesztések befejezése befolyásolhatják a nyitás időpontját, így a listában szereplő dátumok tájékoztató jellegűek.
A szerződés módosítására és megszüntetésére a szerződés létrejöttére vonatkozó érvényességi és hatályossági szabályokat megfelelően alkalmazni kell. A törvény további rendelkezésekkel igyekszik harmadik személyek, hitelezők érdekeit védeni azzal, hogy kimondja, hogy a házassági vagyonjogi szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenő hatályú rendelkezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben, a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg. Végül a házassági vagyonjogi szerződésben a felek a vagyonukról haláluk esetére rendelkezzenek, amelyre a közös végrendelet re vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amellyel egy későbbi cikkünkben foglalkozunk részletesen. Amennyiben házastársi vagyonközösséggel vagy egyéb, családjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit! Az Üzlet & Jog rovat az Ecovis Hungary Legal és az Arsboni szakmai együttműködésében megjelenő állandó melléklet *** Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon.
A házassági vagyonjogi rendszerekkel egyik korábbi cikkünkben ( itt) foglalkoztunk. Jelen cikkünkben a házassági vagyonjogi szerződés jogintézményét vesszük górcső alá. Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell. A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha az eltérést e törvény nem tiltja. A törvény az egyes vagyonjogi rendszerek kapcsán mintaszabályokat ad, amelyektől a felek a házassági vagyonjogi szerződésben szabadon eltérhetnek, illetve módjuk van arra is, hogy fenntartsák a házastársi vagyonközösséget, de bizonyos kérdésekről – így tipikusként a közös vagyon és különvagyon köréről – eltérően rendelkezzenek szerződésben.
Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép pl. bútor, elektromos eszközök, ötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik. Az ajándék (ingó) általában a házastársak közös vagyonába tartozik, azonban az alkalmi ajándékot (születésnap, névnap, házassági évforduló) különvagyonnak tekintik. Sokszor előfordul, hogy a különvagyoni elem keveredik a házastársi közös vagyonnal. Ennek tipikus esete az, amikor különvagyon tárgyának értékén – pl. az egyik félnek a házasságkötéskor meglévő különvagyoni ingatlanát képező ingatlan eladásával – vásárolnak új vagyontárgyat, de úgy, hogy értékéhez a közös vagyonból hozzátesznek, hogy így értékesebb vagyontárgyat pl. nagyobb lakást tudjanak vásárolni. Ilyenkor a külön- és a közös vagyoni elemek vegyülnek és bizonyítást igényel, hogy ki- mennyivel járult hozzá az új ingatlanhoz, ezután ez alapján lehet tulajdoni, illetve megtérítési igényt érvényesíteni A házassági vagyonközösséget a felek az életközösségük alatt is és azt követően is, akár bírósági úton, akár egymás között létrejött szerződéssel is megszüntethetik.
Mit jelent pontosan a házassági szerződés? Mire jó? Írjunk – ne írjunk? Hol marad a bizalom, a sírig tartó boldogság? Ezen kérdésekre nincs minden esetben jogi válasz, mivel maguk a kérdések sem kifejezetten jogszabályi jellegűek. Az alábbiakban megpróbálunk mégis valamiféle jogi-gyakorlati összefoglalót adni a házassági szerződésről. A házasság a joggyakorlat szerint együttélő férfi és nő érzelmi és gazdasági közössége. Az érzelmi közösség kapcsán a jogszabály – épp a szabályozási tárgy nehezen megfogható volta miatt – szűkszavúbb, ezzel kapcsolatban csupán néhány rendelkezést találhatunk a Polgári Törvénykönyvben. Ilyen például az a szabály, miszerint a házastársak a házasélet és a család ügyeiben egyenjogúak, jogaik és kötelezettségeik egyenlőek (Ptk. 4:3 §), vagy az, hogy a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak, kötelesek közös céljaik érdekében együttműködni és egymást támogatni (Ptk. 4:24. §). Új szabály a Ptk-ban, hogy a családi jogviszonyokat méltányosan és az érdekei érvényesítésében gyengébb fél védelmét figyelembe véve kell rendezni (4:4.
A Férj jelen megállapodás aláírásával feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adja ahhoz, hogy az ingatlan tulajdoni lapjára a Feleség tulajdonjoga ½ arányban, házastársi közös vagyon feltüntetése jogcímén bejegyzésre kerüljön. A Felek jelen megállapodás aláírásával felhatalmazzák a _________________ Ügyvédi Iroda ( _________________) képviseletében eljáró _________________ ügyvédet, hogy a megállapodás földhivatalhoz történő benyújtása és az ingatlan-nyilvántartási eljárás során őket teljes jogkörrel képviselje. Mivel a Felek az eljáró ügyvédtől az ügylet jogi természetével és következményeivel kapcsolatos teljes körű felvilágosítást kaptak, jelen megállapodást egyben ügyvédi tényvázlatnak is tekintik. A jelen, 4 (négy), egyenként 2 (két) oldalas példányban készült szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és egyéb hatályos jogszabályok vonatkozó rendelkezései az irányadóak. A Felek jelen szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt írják alá az alábbi helyszínen és időpontban.