valaki tanárként dolgozik Somogy megyében, akkor valószínűleg igen ritkán használja az M7-es autópályát, hiszen a Balatont a nyári szünetben nem autópályán közelíti meg. Ha külföldre megy, jobban megéri heti e-matricát vásárolnia, hiszen kifelé és hazafelé is használhatja az autópályát, és egy megyei matrica áránál is kevesebbért megjárhatja az utat. A második csoportba tartozók egy évben hat-hét megyében rendszeresen használják a fizetős utakat, és látszólag nekik sem éri meg országos e-matricát venni 43 000 forintért, hiszen a 6-7 megyei matrica ára csupán 30-35 000 forint lesz. Azonban megfontolandó, hogy nyaralás vagy bármilyen rendkívüli esemény idejére meg kell vásárolni az országos heti matricát, vagyis néhány út a megyei matricákkal lefedett területeken kívülre, és az összköltség máris meghaladja a 43 000 forintot. Természetesen senkit sem akarunk rábeszélni, hogy feleslegesen költse a pénzét. De fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy bizonyos utazási szokások mellett érdemes mérlegelni: sok éves megyei matrica helyett nem olcsóbb-e (vagy esetleg olcsóbb és kényelmesebb! )
Ebben az esetben a megspórolható összeg 5630 forint, amiből futja még egy havi matricára szeptemberre vagy májusra is, ha esetleg mégis kedved lenne az ország más részein is körülnézni. Ráadásul ebben az esetben nem kell figyelned a megyehatárt jelző táblákat, hanem gondtalanul kocsikázhatsz a Magyarországot jelentő 93 030 négyzetkilométeren. Balaton+Budapest-matricakombó Ha nyáron Balatonra jársz, év közben pedig többször Budapestre, akkor ajánljuk, hogy így vásárolj matricát: januárban éves megyei matrica Fejér, Pest, Veszprém, Somogy és Zala megyére. Ez így összesen 25 000 forint - tehát éppen 660 forinttal drágább, mint a leglogikusabbnak tűnő két megyei éves (Fejér, Pest), három havi matrica a nyári hónapokra - viszont egész évben érvényes, és ha esetleg télen is kedved szottyan megnézni a befagyott Balatont, matricára legalább már nem kell költened. A kombináció olcsóbb lesz, ha előre tudod, hogy mely balatoni településekre nem mész, akkor azokat a megyéket kihúzhatjuk a listáról, egyúttal velük együtt darabonként 5000 forintot is spórolhatsz.
Tehát ha te ezt az évedet mondjuk a Siófok-Fehérvár-Budapest tengelyen képzeled el, bőven elég lesz a három éves megyei matrica összesen 15 000-ért. Ezek talán a leggyakrabban használt kombinációk székesfehérvári és Fejér megyei kiindulással számolva. Azért javasoljuk mindenkinek, hogy a biztonság kedvéért maga is számolja át a számára legkedvezőbb(nek vélt) matricát, mielőtt beleugrik, hátha tévedtünk valahol. A fenti számítások során minden esetben a személyautókra érvényes díjszabást vettük alapul.
A D2 díjkategóriában - 7-nél több személy szállítására alkalmas jármű, tehergépkocsi 3, 5 tonnáig és lakókocsi - a 2021-re érvényes éves e-matrica ára szintén 44 660 forint, míg a megyei 10 390 forint. A B2 kategóriába tartozó járműveknél (buszok) az éves autópálya-matricáért 207 770 forintot kell fizetni.
Hazánkban a jóhiszeműség van érvényben, ami azt jelenti, hogy amennyiben úgy hajtunk fel az autópályára, hogy nincs matricánk, mert elfelejtettük megvenni, de aztán eszünkbe jut a hiányosság, akkor a felhajtástól számítva 60 perc áll a rendelkezésünkre, hogy vegyünk egy matricát, így elkerülhetjük a büntetést. Milyen időintervallumokra vehetünk matricát? Magyarországon négy típus (10 napos, havi, éves megyei és éves országos) közül választhatunk. Előszöris a leggyakoribb választás a heti matrica, ami tulajdonképpen nem is egy hétig használható, hanem a megadott érvényesség kezdetétől számított tíz napig. Ha tehát március elsején 13:00-kor kezdjük el használni a matricát, akkor március tizedikén, 24:00-ig használhatjuk azt. A matrica az ország egész területén használható. Vehetünk havi matricát is, ez pedig a használat kezdetétől számítva egy hónapig érvényes. Fontos, hogy az egy hónap a következő hónap naptári napját jelöli, ami tehát azt jelenti, hogy amennyiben veszünk egy havi matricát március tizedikén, akkor ezt április 10-ig, 24:00-ig használhatjuk.
Nekik természetesen elegendő a tíz napos vagy egyhavi autópálya matrica, azonban mindazoknak, akik munkájuk, családjuk, barátaik, hobbijuk vagy számos egyéb ok miatt gyakran járják az ország autópályáit, mindenképpen praktikusabb megejteniük év elején egy viszonylag nagyobb beruházást, és egész évben élvezhetik az utakon való közlekedést szabadon, idő megkötöttség nélkül az egész országot lefedve. Hazánkban Bács-Kiskun megye, Baranya megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Komárom-Esztergom megye, Somogy megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye és Pest megye rendelkezik gyorsforgalmi úthálózattal, amikért fizetni kell, és ahová az autópálya matrica érvényes. Az autópályamatricát természetesen már azelőtt meg kell vennünk, hogy felhajtanánk a díjköteles útra. A legtöbb országban azon nyomban megbüntetnek, ha matrica nélkül hajtunk fel, és nincs arra lehetőség, hogy utólagosan pótoljuk a hiányosságokat, Magyarországon azonban korrigálhatjuk a hibánkat.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium módosítását követően a jogosulatlan úthasználat miatt kiszabott pótdíjak a fizetési felszólítást követően kiválthatók lesznek az alapdíjas éves országos matrica megvásárlásával, anélkül, hogy a pótdíjat meg kellene fizetni. Az így vásárolt matricával a következő év január 31-ig lehet az autópályákon és autóutakon közlekedni.
Hirdetés Jöjjön Ady Endre: Páris, az én Bakonyom verse. Megállok lihegve: Páris, Páris, Ember-sűrűs, gigászi vadon. Pandur-hada a szájas Dunának Vághat utánam: Vár a Szajna s elrejt a Bakony. Nagy az én bűnöm: a lelkem. Bűnöm, hogy messzelátok és merek. Hitszegő vagyok Álmos fajából S máglyára vinne Egy Irán-szagú, szittya sereg. Jöhetnek: Páris szivén fekszem, Rejtve, kábultan és szabadon. Hunnia új szegénylegényét Őrzi nevetve S beszórja virággal a Bakony. Itt halok meg, nem a Dunánál. Szemem nem zárják le csúf kezek. Hív majd a Szajna s egy csöndes éjen Valami nagy-nagy, Bús semmiségbe beleveszek. Vihar sikonghat, haraszt zörrenhet, Tisza kiönthet a magyar síkon: Engem borít erdők erdője S halottan is rejt Hű Bakony-erdőm, nagy Párisom. Paris az én bakonyom . Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre költeményét. Mi a véleményed a Páris, az én Bakonyom írásról? Írd meg kommentbe!
A Páris, az én Bakonyom 1906-ban íródott. A Vér és arany című Ady-kötetben jelent meg A magyar Messiások című versciklus részeként. Ady szembeállítja a szabad Párizst, a szabad nyugatot a zűrös Magyarországgal. Párizs minden álmot megvalósít: a szépség, a fény, a gazdagság, a szabadság és a kultúra városa, Magyarország ellenben kicsi, szegény, elmaradott, szellemtelen és művészetellenes. Ady senkinek érezte magát Párizsban magyar volta miatt és kívánkozni kezdett az élet szépségei után. Páris az én bakonyom konyom elemzes. Persze Ady idealizálja Párizst, amelyet igazságtalan volt összehasonlítani Magyarországgal, hiszen a francia világváros megszakítás nélkül művelhette saját kultúráját, mert nem volt idegen hódoltsági terület (Magyarország a hosszú török és osztrák megszállás miatt volt elmaradott). Mindenesetre Párizs megigézte Adyt, aki eszményítette és minden szépség, luxus szimbólumává tette a francia fővárost, mert az ellentéte volt mindannak, amit Ady itthon ismert és elviselhetetlennek tartott. Az akkori magyar világ a szellem embere számára fojtogató volt, s ez Ady számos versének adott témát (pl.
A Gare de l'Est-en Reggelre én már messze futok S bomlottan sírok valahol: Most sírni, nyögni nem merek én, Páris dalol, dalol. Én elmegyek most, hazamegyek, Már sziszeg, dohog a vonat, Még itt van Páris a szívemen S elránt az alkonyat. Most fűt bolond-sok álmom alá A füttyös, barna szörnyeteg. Holnap fehérebb én leszek-e? Vagy a svájci hegyek? Holnap fehérebb én leszek, én, Téli sírkertek szele jő, Küldi már a csókjait nekem A magyar Temető. Óh, az élet nem nagy vigalom Sehol. De ámulni lehet. Szép ámulások szent városa, Páris, isten veled. Az én hűtlen, beteg istenem Ülje itt mindig vad torát: A tűzcsóvás, felséges Öröm. Dalolj, dalolj, tovább. Tőled hallja a zsoltárokat E koldus, zűrös, bús világ S az életbe belehazudunk Egy kis harmóniát. Dalolj, dalolj. Idegen fiad Daltalan tájra megy, szegény: Koldus zsivaját a magyar Ég, Óh, küldi már felém. Fagyos lehelet és hullaszag Száll ott minden virág felett. Elátkozott hely. Nekem: hazám. Ady Endre: Páris, az én Bakonyom - igazi magyar. A naptalan Kelet. Mégis megyek. Visszakövetel A sorsom.
Várok. Lesz egy végső borzongás, Napszálltakor jön, el fog jönni, el S akkor majd hiába ébresztnek Könnyes csókkal és csókos könnyüvel. Elmúlik a Napisten papja, A legfurcsább és a legbetegebb, Aki fáradt volt, mielőtt élt S aki még Párisban sem szeretett. Evoé, szent ősláng, Napisten, Kihuny a láng, Páris riadva zúg, Új csatára indul az Élet, A nagyszerű, a pompás, a hazug. Én is megyek, kóbor, pogány hős, Új, balga Don, modern, bolond lovag, Ki, mi van is, irtja, kiszórja Önlelkéből az áldott álmokat. Sugaras a fejem s az arcom, Zúg a harang, megyek lassan tovább: Megáldozott a dús Párisnak Kövein a legkoldusabb nomád. Babel Web Anthology :: Ady Endre: Paris, mein Bakonywald (Páris, az én Bakonyom in German). Sípja régi babonának (Egy bujdosó magyar énekli) Csak magamban sírom sorsod, Vérem népe, magyar népem, Sátor-sarkon bort nyakalva Koldus-vásár közepében, Már menőben bús világgá, Fáradt lábbal útrakészen. Körös-körül kavarognak Béna árnyak, rongyos árnyak, Nótát sipol a fülembe Sípja régi babonának, Édes népem, szól a sípszó, Sohse lesz jól, sohse látlak. Szól a sípszó: átkozott nép, Ne hagyja az Úr veretlen, Uralkodást magán nem tűr S szabadságra érdemetlen, Ha bosszút áll, gyáva, lankadt S ha kegyet ád, rossz, kegyetlen.
Nagy az én bűnöm: a lelkem. Bűnöm, hogy messzelátok és merek. Hitszegő vagyok Álmos fajából S máglyára vinne Egy Irán-szagú, szittya sereg. Jöhetnek: Páris szivén fekszem, Rejtve, kábultan és szabadon. Hunnia új szegénylegényét Őrzi nevetve S beszórja virággal a Bakony. Itt halok meg, nem a Dunánál. Szemem nem zárják le csúf kezek. Hív majd a Szajna s egy csöndes éjen Valami nagy-nagy, Bús semmiségbe beleveszek. Vihar sikonghat, haraszt zörrenhet, Tisza kiönthet a magyar síkon: Engem borít erdők erdője S halottan is rejt Hű Bakony-erdőm, nagy Párisom. A legtöbb Ady-vershez hasonlóan egy lelki drámának ad hangot a költemény. Ady egy szörnyű futás befejezéséről ad hírt: megérkezett Párizsba, ahol végre megpihenhet. Már az első sor érzékelteti, hogy Párizsig futott, mert kergették, üldözték (" Megállok lihegve: Páris, Páris "). Páris az én bakonyom. A cím szimbolikus (a vers eredeti címe "Új Bakony" volt). A Bakony a kuruc időkben arról volt ismert, hogy itt bújtak el a betyárok (akik a nép szemében hősök voltak).