Nagy filmek - A TANÚ A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak. Amikor a nemzetközi helyzet egyre csak fokozódott, s a ház előtt megállt egy nagy, fekete autó, az ember megborzongott. Ezekben az időkben volt kicsit sárgább és kicsit savanyúbb (de garantáltan miénk) a magyar narancs, és akkoriban volt zaklatott egy híressé vált gátőr élete, kinek sorsa alakulásának ezúttal mi is tanúi lehetünk. Ürgeöntés, orvhorgászfogás, feketevágás. Ma már történelem, de a szűkös ötvenes évek előszeleként naponta megélhetők voltak ezek. Így, szép sorjában Pelikán József (Kállai Ferenc) gátőr is megtapasztalt mindent, sőt, még ennél többet is, csak szegény sehogy sem tudta megérteni. Tettei olykor jónak bizonyultak, míg egy másik pillanatban óriási tévedésnek mutatták magukat, ő pedig hiába mentegetőzött, s hiába próbált félreállni, nem tehette, mert valakik számítottak rá, egyszer nagy szívességet akartak kérni tőle. Ő pedig várt, és továbbra sem értett semmit.
Innen már nem volt megállás, mindmáig A tanú az egyik legkedveltebb magyar film, 1981-ben a cannes-i filmfesztiválon is méltatták. A szereplők, avagy "Akinek pedig vaj van a fején, hadd szarjon be egy kicsit. " A történet szereplőit valós személyek ihlették. Bástya elvtárs kisebb részben Rákosi Mátyást, nagyobb részben a kor második személyi kultusszal övezett idolját, Farkas Mihály honvédelmi minisztert mintázza. A rendőrspiclinek kikiáltott Dániel Zoltán karaktere a meghurcolt és végül felakasztott Rajk Lászlóra tett utalás, ami azért is fontos, mert a Virág elvtársat ihlető Péter Gábor ÁVH-vezér nagy szerepet játszott Rajk kiiktatásában. A legszorosabb kapocs pedig ők, a film egyértelmű utalásokat is tesz erre. Péter Gábor kegyetlenségéről volt híres, vezetése alatt az Államvédelmi Hatóság csúcsra járatta koncepciós pereit, mely a filmben a parodisztikusan ható, a Dunában megbújó békaember-sztoriban tükröződik. És persze a szállóigévé lett mondatban: "Mutasson nekem egyetlen embert ebben a tetves országban, akire ha kell, 5 perc alatt nem bizonyítom rá, hogy bűnös!
A kádári kultúrpolitika ösztönözte a hatvanas évek magyar újhullámának alkotóit, hogy készítsenek társadalomtudatos, politikailag érzékeny "cselekvő" vagy "kérdező" filmeket (Herskó János 1963-as Párbeszéd je címe miatt is a korszak emblematikus történelmi drámája), többek közt azért, hogy Magyarországot a Nyugat szabad országnak láthassa. Jóllehet már a klasszikus Kádár-korszak elején azzal szembesültek a filmrendezők, hogy az alkotók és a hatalom párbeszéde nem működőképes, mivel Kósa Ferenc 1965-ben elkészült, az 1956-os eseményeket "forradalomnak" nevező Tízezer nap ja két évig dobozban maradt. Az 1969-es év pedig a brezsnyevi konzervatív fordulat és a cselekvő filmek kudarcának éve a Varsói Szerződés tagállamai (köztük Magyarország) prágai inváziója és Bacsó Péter A tanú című filmjének betiltása miatt. Bacsó szerint A tanú azért maradt tíz évig dobozban, mert "az akkori buta hatalmasok ugyanúgy néztek ki, mint egy évtizeddel korábban". Aczél György, a Kádár-rendszer vezető kultúrpolitikusa már a forgatókönyv elolvasása után figyelmeztette a rendezőt, hogy A tanú legfeljebb "kísérleti film" lehet, és a film forgatása is többször kis híján meghiúsult, sőt át kellett írni bizonyos jeleneteket.
Bástya elvtárs személyét Farkas Mihály egykori honvédelmi miniszterről, a "négyesfogat" (Rákosi, Gerő, Révai, Farkas) egyik tagjáról mintázták. A szerepet Both Béla színházi rendező formálta meg, aki Bacsó tanára volt a főiskolán. A rendező szerint Both rossz színész volt, de nagyon örült első filmszerepének, és Bástya elvtárs figurája nagyon illett hozzá. A hírhedt szerepet a film folytatásában, az 1995-ös Megint tanú ban is eljátszotta. Az uszodai jelenetet is a valóság ihlette. Pelikán háza egy valódi gátőrház volt Tahitótfalun. A házban játszódó belső jelenetek többségét azonban díszletek között vettek fel. A börtön szintén díszlet volt. A disznóvágás nyomai után kutató rendőrök egyikét Iványi József vidéki színész játszotta. A tanú DVD-kiadásának audiokommentárjában Bacsó Péter azt mondja, hogy Iványi a forgatás befejezése előtt meghalt, ezért a filmben Madaras József hangján szólal meg. A rendező azonban rosszul emlékezett, Iványi ugyanis 1979-ben halt meg, nem pedig 1969-ben, a forgatás esztendejében.
Pelikán József hithű kommunista, aki végigharcolta elvbarátaival a vészterhes éveket. Most, győzelmük után, a személyi kultusz idején, gátőrként is elkötelezett munkát végez. Lecsap az orvhorgászra, akiről kiderül, régi barátja és harcostársa, Dániel Zoltán, aki jelenleg miniszter. Épp ez a kedves barát buktatja le akaratán kívül, amikor feketevágás miatt megjelenik a hatóság. Pelikán börtönbe kerül, ahonnan egyre magasabb beosztásba helyezik. Ő lesz a vidámpark, az uszoda, majd később egy narancstermelő gazdaság igazgatója. Természetesen mindez nem ajándék. Virág elvtárs minden alkalommal hangsúlyozza, hogy egyszer még kérnek Pelikántól valamit. És ez az egyszer el is érkezik, amikor Dániel Zoltánt koholt vádakkal letartóztatják...
Most, győzelmük után, a személyi kultusz idején, gátőrként is elkötelezett munkát végez. Lecsap az orvhorgászra, akiről kiderül, régi barátja és harcostársa, Dániel Zoltán, aki jelenleg miniszter. Épp ez a kedves barát buktatja le akaratán kívül, amikor feketevágás miatt megjelenik a hatóság. Pelikán börtönbe kerül, ahonnan egyre magasabb beosztásba helyezik. Pelikán első összetűzése Bástya elvtárssal (forrás:) Ő lesz a vidámpark, az uszoda, majd később egy narancstermelő gazdaság igazgatója. Természetesen mindez nem ajándék. Virág elvtárs minden alkalommal hangsúlyozza, hogy egyszer még kérnek Pelikántól valamit. És ez az egyszer el is érkezik, amikor Dániel Zoltánt koholt vádakkal letartóztatják. Pelikán lesz a koronatanú és természetesen belerondít az előre megírt forgatókönyvbe, amiért elnyeri büntetését. Konklúzió, avagy "Hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának! " Az egykor keményvonalas kommunista, majd szelídebb vizekre evező Bacsó Péter nem feltétlenül a szocializmust általában akarta kritizálni, és valójából még mindig hitt a Kádár-rendszerben, de műve tényleg annyira hitelesen mutatja be a szocializmus hazugságát, hogy az elvtelen puha diktatúra is magára ismerhetett, főleg a fordulat évében, 1968-69-ben.
Többször iszemélyesen is tárgyalt II. Rákóczi Ferenccel (1676 - 1735), és egyáltalán nem rajta múlt, hogy az egyezség végül nem született meg: a bécsi udvar teljesen elzárkózott a felkelők minden követelésétől, így nem köthettek békét. Két oldalról mérgezték? A tárgyalások vége felé Széchényi Pál elvesztette mind a császár, mind a felkelők bizalmát. Széchenyi nagy kristóf. Mindkét fél úgy gondolta, hogy az érsek a másiknak kémkedik, így elindultak a pletykák, hogy mindkét oldal egyszerre arzénnal mérgezte a jószándékú békekötőt. Kristóf Lilla paleoradiológiai vizsgálatok segítségével kiderítette, hogy egyáltalán nem igaz a történelmi pletyka: találtak ugyan arzént az érsek mumifikálódott bőrének felszínén, de csupán azért, mert arzénoldattal tartósították a testet. Nem a "méreg" tartósította a testet Sokáig élt az az elképzelés, hogy Széchényi Pál testét a nagy mennyiségű méreg őrizte meg ilyen jó állapotban. Mára egyértelműen kiderült, hogy mesterséges méghozzá szakszerű, diszkrét módszerrel elvégzett mumifikálásról van szó: a testet a belső szervek eltávolítása céljából oldalt vágták fel, hogy az eljárás minél kevésbé látsszon a ravatalon.
Budakeszi Széchenyi Baráti Kör Andrea 2021-01-14T15:14:24+01:00 A Budakeszi Széchenyi Baráti Kör 1991-ben jött létre. Célja a Széchényi szellemében együttgondolkodás Budakeszi erkölcsi, társadalmi, gazdasági problémáinak megoldása érdekében.
S mint babakorom óta igazi Balaton-rajongó, nagy érdeklődéssel, hol szomorúan, hol nevetve olvastam a Kőröshegy című fejezetet, amelyből kiderült, hogy a méltán legendás hírű és nagyon szeretnivaló természetű (ezt néhány kisebb hazai vadászaton vele jókat beszélgető nagyapámtól hallottam), a puska- és a tollforgatásban egyaránt jeleskedő Zsigmond apja, Széchenyi Viktor, a Magyar Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc dédunokája alapos gazdasági "elvérzés" áldozata lett, amikor szinte gyerekemberként egy nagy-nagy balatoni vállalkozásba fogott. Fia így foglalja össze szűkebb famíliája balatonföldvári drámáját: "Tudnunk kell, hogy a kőröshegyi határ lenyúlott egészen a Balaton partjáig, magába foglalta azt a területet is, ami azóta virágzó fürdőhellyé fejlődött, még csak a helye volt meg, semmi egyebe. Széchenyi nagy kristoff. Még a neve is hiányzott. (…) az ambíciózus gyerekhadnagyban dicséretes terv fogamzott meg: modern igényeknek megfelelő, az eddigieken túltevő balatoni fürdőhely létesítése… Sorra keletkeztek a részben még ma is létező, immár átkeresztelt szállodák, a »Zrínyi«, a »Bendegúz«, a »Garabonciás«.
Ezüstérmesek az Öregkő lovasai Sebák Andrea Mária vezérletével, a dobogó harmadik fokán pedig a Bábolna csapatnak szólt a taps. Vasárnap reggel összesen harmincnégy kezdő lovas állt starthoz, közülük 11 Komárom-Esztergom megyei volt. Az "A" szabály szerinti hibapontokat hoztak magukkal a szombati napról. Széchenyi nagy kristofferson. A Fodor István által épített és tervezett alappálya után hárman maradtak hibátlanok és vetettek össze az aranyéremért. Végül Baumann Bori és Szotyori Nagy Kristóf tanítványa, Nagy Zsófia nyakába került az aranyérem, aki a rutinos Cher M-et lovagolta. A dobogó második fokán a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok lovasa, Kovács Nikolett végzett Koheilan Koppány P-vel, Jónás Melinda és Sáringer Ferenc háttérmunkájával, míg harmadik Wendler Zsófia Széplak Sugárral, a párost Mátyás Edina készítette fel. Idén az ifjúsági lovasok adták a legnagyobb mezőnyt. Az elődöntőben még 16 páros állt starthoz, a döntőben pedig tizenhárman lovagoltak az érmekért. Heten tudták hibátlanul abszolválni az alappályát, de a hozott hibapontok alapján négyen vetettek össze az aranyéremért.
Régi gondja, hogy ülőbútorait sokszorosíthatóvá, s ezáltal olcsóbban előállíthatóvá tegye. Csak vállalkozó kisüzem kellene tervéhez, hogy megvalósulhasson.... " [1] "Volt egyszer egy játszótér Erről a játszótérről, hosszúnak tűnő néhány éve, hangulatos sorokat lehetett írni. Nagy Kristóf munkájáról lehetetlen volt elragadtatás nélkül szólni. A sárkányról, a csúszdáról, a szarvasról, a hintáról: Kecskemét egyetlen, gyerekeknek való, nem betonos, ötletes — széchenyivárosi — játszóterét jelentették. Ugyanez a hely ma, 1986 derekán az enyészetet jelképezi, a pusztulást. Mutatja azt, mivé lesz valami, amire nem fordítanak gondot.... Előbb csak az út menti korlátból kezdtek hiányozni a darabok, aztán valami huligán a sárkány száját mocskolta be sprayfestékkel, utóbb a kecske korhadt el, később a hinta vasalása ereszkedett meg. Az eredmény: erről a játszótérről már csak múlt Időben írhatunk szépeket. Ez' már csak volt játszótér. Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf Közjegyzői Irodája - Céginfo.hu. Szörnyű dolog ez, hogy valami, ami lehetne, nincs. (Ballai)" [2] Források: 1] Petőfi Népe, 1977. november 6.