hol vagyok, vagy hova mennék, lehetetlen megállapítani, hogy a közeli megállók a valóságban mekkora távolságra vannak. Ráadásul nincs olyan térkép, amin az összes járat látszana, hanem szétdarabolták Budapestet több nagyobb régióra (Pestet szinte kerületekre), és külön teszik közzé ezek térképeit. Online útvonaltervezéshez a google maps (vagy a bing maps) használható, ami tulajdonképpen jól is működik, de szeretnék egy offline megoldást is. A másik gond, hogy egy adott járat útvonalát a térképre vetítve nem sikerült kinyernem egyik szolgáltató szoftverével sem. Ugyan arra van lehetőség, hogy ha rákattintok egy megállóra, megmutatja az összes ott megálló járat útvonalát, de ha egy megállóban több járat (pl. A Google Térkép babérjaira tör a BKK új alkalmazása - Rakéta. több busz) is megáll, szinte lehetetlen egy adott járat útvonalát lekövetni. Ez utóbbira egy kényelmetlen workaroundot sikerült alkotnom, a menetrendek között kikeresem az adott járatot, beírom az útvonaltervezőbe a két végállomást, és jó esetben az egyik találat az adott járatot fogja kiadni, amire rákattintva meg lehet nézni annak útvonalát.
A mai napig Budapestnek egy kevésbé részletes, sematizált, a főbb csomópontokat és átszállási helyeket bemutató térképe volt az éjszakai vonalhálózatról. Mostantól azonban elérhető a BKK új, a főváros és a környező települések teljes éjszakai hálózatát feltáró térképe, amely elődjénél részletgazdagabb, minden megállóhelyet annak nevével szerepeltet, egyértelműbb módon mutatja be az átszállási kapcsolatokat - külön jelölve a menetrendben biztosított csatlakozási lehetőségeket - adta hírül a társaság honlapján. Sőt további információkat is tartalmaz az adott járatokról, ezzel is elősegítve a teljes körű útvonaltervezést. Az új térképet itt találja. Feltüntették azokat az éjszakai hálózati fejlesztéseket is, amelyeket a közelmúltban vezettek be a fővárosi szolgáltatók: 2017 decembere óta péntek és szombat esténként éjjel fél egyig jár az M2-es és az M4-es metró, és az M2-es metróhoz csatlakozó utolsó HÉV-szerelvények is a korábbinál később indulnak a H5-ös és a H8-as vonalon. Itt egy hasznos BKK-térkép - Infostart.hu. A BKK az éjszakai járatok közlekedését bemutató térképet is folyamatosan frissíti az aktuális változásoknak megfelelően.
Nyitókép: Forrás: BKK
Az alul megrekedt hideg levegőben kicsapódott a pára, és sűrű felhővé alakult. Mindez önmagában még nem lett volna probléma, hiszen ezt a jelenséget bárki megfigyelheti a szántóföldek fölött ülő, elnyúló párafoltok formájában. A baj a londoni levegővel volt. A földfelszín közelében megülő párában ugyanis ott lebegett a világ legnagyobb városának minden füstje. 1952 London Szmog – Madeelousi. A több millió háztartás szinte mindegyikében szénnel fűtöttek, ami már önmagában is elképesztő mennyiségű szennyeződést juttatott a levegőbe. Csakhogy ezen kívül negyven erőműben termelték a londoniak mindennapi elektromos energiáját – szintén szén égetésével. Ez a szén pedig a létező legrosszabb minőségű áru volt, mivel a háború utáni gazdasági válságban csak erre futotta. Anglia gazdasága rettenetes állapotban volt. Óriási adósságokkal küzdöttek, az édességekre és a cukorra vonatkozó jegyrendszert még mindig nem szüntették meg, miközben tizenkétezer katonájuk harcolt az Egyesült Államok koreai háborújában. A jó minőségű feketekőszenet szinte mind exportálták, tulajdonképpen ez tartotta életben az országot.
London lehet ismert a száraz időjárás, de 1952 — ben a város tömör köd fedél fordult halálos, és senki sem tudta pontosan, hogy miért-eddig. öt napig 1952 decemberében egy köd, amely szennyező anyagokat tartalmazott, egész Londont beborította. Mire a sűrű ködfelhő feloszlott, több mint 150 000 ember került kórházba, és legalább 4000 ember halt meg. A kutatók most úgy becsülik, hogy a teljes halálozási szám valószínűleg több mint 12 000 ember, valamint több ezer állat volt., Halálos természete ellenére a gyilkos köd pontos oka és jellege nagyrészt rejtély maradt. A közelmúltban egy kutatócsoport meghatározta kialakulásának valószínű okait. Ezrek számára hozott halált az 1952-es gyilkos londoni köd » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A kutatók hosszú ideje összekapcsolták az égő szén kibocsátását a gyilkos köddel, de a szennyezés és a köd halálos keverékéhez vezető speciális kémiai folyamatokat nem tudták teljesen megérteni. Hogy kiderüljön, mitől lett gyilkos a köd, egy nemzetközi tudóscsoport Kínából, az USA – ból és az Egyesült Királyságból., a ködöt egy laborban állították elő laboratóriumi kísérletek és légköri mérések eredményei alapján Pekingből és Hsziánból, Kína két erősen szennyezett városából.
Sűrű füstköd évszázadok óta kialakul Londonban. A közvetlenül az I. világháború után készült fotón a tájékozódást segítő gázláng látható a Trafalgar Square-n Már 700 éve próbálták betiltani a szenet Angliát a szigetet meghódító rómaiak is a pára, a köd és az eső országának tartották. Londonban mindehhez járult már a középkorban is a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkező korom, az így kialakuló füstködöt nevezték el az angol smoke (füst) és fog (köd) szavak összevonásával szmognak. I. Edvárd király a 14. 1952 london köd teljes film. század elején rövid időre betiltotta a szénnel történő fűtést, persze nem sok sikerrel, a viktoriánus korban pedig a londoni hétköznapokhoz hozzátartozott a szmog. A feljegyzések szerint 1813 decemberében is szénkorom-szagú, több napon át tartó szmog borította el a várost: az utcák egyik oldaláról nem lehetett látni a másikat a brit meteorológiai szolgálat, a Met Office történelmi összeállítása szerint. Hasonló időjárási-légszennyezési helyzetben 1873 decemberében 40%-kal emelkedett a halálozási ráta a megszokotthoz képest a brit fővárosban.
Másrészt a múlt héten a Post Juliet Eilperin arról számolt be, hogy az EPA 20 százalékkal szigorította a koromszabályokat. Jason Samenow hozzájárult ehhez a poszthoz