Frank Herbert 1965-ös regényének megfilmesítésére tett kísérleteket eddig leginkább a kudarc jellemezte, ugyanis az eddig készült minisorozat és David Lynch 1984-es adaptációja sem tudott korszakalkotóvá, vagy legalábbis maradandóvá válni. Utóbbinál a híres rendező olyan szigorú megkötések mellett kényszerült dolgozni, hogy nem tekinti filmjét sajátjának, száműzte életművéből. Denis Villeneuve lett a következő vállalkozó, aki az eddigi filmadaptációs kudarcokat próbálja saját Dűné-jével egy globális kasszasiker hátterébe szorítani. Vajon a Szárnyas fejvadász 2049 kétes sikere után egy nagyobb kudarc, vagy korunk Star Wars-a következik, felidézve a koronavírus után sokak által elfeledettnek hitt szélesvászon nyújtotta élményeket? A Dűne története a távoli jövőben játszódik, amikor a konfliktusok az időbeli és térbeli utazást lehetővé tevő "fűszer" előállítása köré összpontosulnak. 1 milliárd forintért kelt el Jodorowsky el nem készült Dűnéjének a forgatókönyve - IN. Az univerzum császárának kezében van a legfőbb hatalom, rajta kívül két népet övez szövetség és viszály felváltva: az Atreideseket és a Harkonneneket.
Hollywood mindig keresi a kihívásokat – pontosabban manapság már olykor egyre kevésbé – így idén sem először fordul elő, hogy egy korábban megfilmesíthetetlennek titulált regényből filmadaptáció készül. A Denis Villeneuve által dirigált, sztárokkal teletűzdelt és részben Magyarországon forgatott új Dűne -film is közéjük tartozik, igaz, az első előzetesek abszolút bizakodásra adnak okot. Frank Herbert lenyűgöző, és nagy hatású regényéből nem először készül feldolgozás, és bár Alejandro Jodorowsky bicskája beletört grandiózus vállalkozásába, David Lynch végül mégis összehozta a filmes változatot. Dűne (egyértelműsítő lap) – Wikipédia. Herbert eredetileg 1965-ben megjelent regénye a sci-fi történetének legsikeresebb műve, egy epikus történet, melyet vallási, szociológiai, ökológiai és pszichológiai szálak szőnek át, és mely éppen ezért kimért tempójával, filozofikus mondanivalójával egészen új színt hozott a tudományos-fantasztikumba. Éppen összetettségénél, és a karakterek gondolatgazdag ábrázolásmódjánál fogva tűnt rémesen nehéz feladatnak a mozgókép szűkebb lehetőségei közt feldolgozni, és bár Lynch filmjének ma is meglehetősen ellentmondásos a megítélése, olykor kellemes nosztalgiát kelt az emberben.
Használt DVD film eredeti tokjában. Cím: Dűne Rendező: David Lynch Szereplők: Kyle MacLachlan, Francesca Annis, Brad Dourif, Linda Hunt, Freddie Jones, Virginia Madsen, Jürgen Prochnow, Patrick Stewart, Max Von Sydow, Sean Young A kezdet nagyon kényes idő. A 10191. évben járunk. Az ismert világegyetemet IV. Shaddam Padisah császár kormányozza. Ebben az időben a világegyetemben a legértékesebb anyag a fűszer-melanzs. A fűszer meghosszabbítja az életet. A fűszer kiterjeszti a tudatot. A fűszer elengedhetetlen az űrutazáshoz. Pótvizsga: David Lynch Dűnéje. Az Űrliga és navigátorai, akik 4000 éve állnak már a fűszer hatása alatt, a narancsszínű fűszergázt használják, amely képessé teszi őket arra, hogy meghajlítsák a teret, azaz a világegyetem bármelyik pontjára utazzanak mozgás nélkül. A fűszer csupán egyetlen bolygón létezik. Egy kietlen, száraz, sivatagos bolygón. A sivatag mélyén rejtőzve él a fremenek népe, akiknek hite szerint eljön majd valaki, egy Messiás, aki elvezeti őket az igaz szabadságba. Ez a bolygó az Arrakis, más néven A DŰNE.
A több szempontból is embert próbáló feladat végül a rendező totális ellenszenvét vívta ki a filmmel kapcsolatosan. Gyűlöli alkotását, nem is beszél róla, a későbbi televíziós sorozatról vagy a Denis Villeneuve dirigálásával idén mozikba kerülő változatról pedig hallani sem akar. Jómagam továbbra is tartom, mint nagy Lynch rajongó, hogy a Dűne igenis jó film, csupán rá kell szánni az időt, és el kell kissé engednünk elvárásainkat. Én például a film láttán vettem rá magam anno a regény elolvasására. Mondhatni, magával ragadt Lynch sivatagi látomása. A filmből amúgy fellelhető egy nem hivatalos, rendezői vágás is, ami igyekszik kiköszörülni a csorbát. Most, hogy nyakunkon egy újabb Dűne -vízió, érdemes levenni a polcról, az 1984-es változatot, legfeljebb azért, hogy megnézzük, hányféleképpen lehet értelmezni és tálalni egy legendás történetet. Azoknak, akik szerették a filmet, nem okoz gondot majd az összehasonlítás, akik pedig eddig még nem ismerték Lynch elképzelését, adjanak egy esélyt neki, hiszen korunk egyik legegyedibb direktorának művéről van szó, aki ráadásul csapdába esve volt kénytelen alapjaiban megváltoztatni mozgóképes elképzelését az Arrakis bolygón folyó harc adaptálása kapcsán.
A film légköre rendkívül feszült, ezt az érzést egyedül Duncan Idaho ( Jason Momoa) segít feledtetni, nélküle a túlzott komolyság lecsatornázatlansága már-már érvénytelenítené a cselekmény által belebegtetett történések egy részét. A Lynch-féle Dűnével összemérve toronymagasan vezet Villeneuve rendezése szinte bármilyen tekintetben, de ez leginkább a kliséhasználat finomra hangoltságában mutatkozik meg, valamint az összefüggések sincsenek a néző arcába tolva. A messiásváró történetek toposzai megfelelő mértékig vannak hangsúlyozva, amelyek a főhős drámájának esztétikus megjelenítésével párosulva képzik a történet mélységét. Mint azt Denis Villeneuve-től megszokhattuk, filmjei látványvilága elképesztő: letisztultságával és festői képeivel egy magával ragadó atmoszférát tud kölcsönözni, nincs ez másképp a Dűnével sem. A homok sárgás-barnás-vöröses színvilága mellé az ég szürke színe párosul, amely a bolygó kopárságát, a főhős elveszettségét sugallja. A jövőbeli világ kolosszális építményei és űrhajói kinézetüket egyértelműen az Érkezés és a Szárnyas fejvadász 2049-ből kölcsönözték, a jól bevált recept hozta is sikerét.
Lynch hat hónapon át dolgozott két vázlaton Eric Bergren íróval, de kreatív nézeteltérések miatt végül elváltak útjaik. Végül egyedül dolgozott ki további öt forgatókönyv vázlatot mielőtt elkezdődtek a munkálatok. 3. ) A helyszínek és a logisztika rémálom volt A Dűne hatalmas logisztikai kihívást jelentett Lynch és a stáb számára. A költségek csökkentése érdekében a filmet Mexikó különböző helyszínein forgatták. Nagyjából 1700 stábtag dolgozott a 80 díszlet és hangállomás felépítésén. A produkció ideiglenesen leállt, amikor a stábból többen olyan betegségben szenvedtek, amelyet Montezuma bosszújának neveznek. A helyszín további problémái közé tartozott a szmog elfojtása, az áramszünetek, az ételmérgezés, az egyetlen telefonvonal, a tartalék generátorok, a kormány bürokráciája és a csótányfertőzés. 4. ) Számtalan híresség neve merült fel egyes karaktereknél Helena Bonham Carter játszotta volna eredetileg Irulan hercegnőt, de kénytelen volt kilépni a produkcióból a Szoba Kilátással ütemterve miatt.
A magyar változat szinkron: igen felirat: igen Játékidő 140 perc Megjelenés dátuma 2001. december 6. Hangsávok magyar angol Oldal frissítés: 2022. ápr. 06. Az akció 2022-03-31 - 2022-05-31-ig, illetve a készlet erejéig tart.
Az osztrák férfi ellen a múlt héten emeltek vádat. Még április végén történt az öngyilkosság. A hírt a Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnoksága megerősítette. Öt éven át volt a Csillag börtön parancsnoka dr. Kiszely Pál. Május 1-jével a Közép-Dunántúli Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokává nevezték ki. Március 20-án kezdték a munkálatokat, és nyár elejére hozzák helyre - egyebek mellett – a 128 éves Szegedi Fegyház és Börtön Mars térre néző parancsnoki épületének homlokzatát. Tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtotta a Pécsi Törvényszék első fokon, nem jogerősen Péntek Lászlót, Bándy Kata rendőrségi pszichológus gyilkosát pénteken. Szegedi csillag börtön és fegyház. A szegedi Csillag börtönben közel 200 életfogytiglanra ítélt rabotőriznek. A számukra kijelölt körletek megteltek, de hol őrizzék az új életfogytosokat? Csaknem 18 ezer rab van Magyarországon, közülük majd két és félszázan életfogytosak – hangzott el többek közt a Csillag Börtönben.
37 éve Richter Richárd három embert ölt meg a szegedi Csillag börtönben. Az elítélt saját készítésű késével, mindössze néhány perc alatt hajtotta végre a gyilkosságokat. 1984. október 19-én az Alföldi Bútorgyárban Richter Richárd elítélt három művezetőt megölt, három másik személyt pedig súlyosan megsebesített a Szegedi Fegyház és Börtön fegyenceként. Jakab Péter a szegedi Csillag börtön elől üzent - Blikk. Richter összeszólalkozott művezetőjével, majd magához vette a korábban általa készített kést, amivel rátámadt a személyzetre. Az ámokfutót az őrök és a rabok is próbálták megállítani, sikertelenül. A hírzárlat napokig tartott, csak a szirénázó mentőautók érkezéséből lehetett tudni: valami történt. A tárgyalás 1985. január 2-án kezdődött meg. Richter Richárd védőügyvédje elmezavarra hivatkozva megpróbálta elkerülni a legsúlyosabb ítéletet, azonban az elmeszakértői vizsgálat kizárta, hogy a férfi ne lett volna tudatában tetteinek. Az elkövetőt a bíróság bűnösnek találta hivatalos személy ellen elkövetett gyilkosság vádjában, és halálra ítélte.
"TeSzedd" címmel országos szemétgyűjtést szervezett szeptember 14-re a Vidékfejlesztési minisztérium, amelyhez csatlakoztak a Szegedi Fegyház és Börtön dolgozói és az elítéltek. Negyvenmilliós költséggel újították fel a Csillag börtön parancsnoki épületének homlokzatát, amely most már méltó a belül is impozáns palotához. Az előzetesben levők hotelje helyett személyzeti öltöző épült, változott a koncepció. A Csillag homlokzata is megújult, rabok is dolgoztak az építkezésen. A Szegedi Fegyház és Börtön I-es objektumát, a Csillag börtön 1883-ban emelt, műemléki védettségű parancsnoki épületét adták át pénteken délelőtt. Szakszerű, biztonságos őrzés, korszerű nevelés – ebben látja a Csillag fő feladatait Tikász Sándor bv. ezredes, akit június 15-étől neveztek ki a Szegedi Fegyház és Börtön élére. Szeged csillag börtön. Áthelyezését kérte a terepjárójával tavaly ősszel rendőrmotorost gázoló osztrák férfi. Pintér Sándor belügyminiszter június 15-ei hatállyal kinevezte a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnokává Tikász Sándor büntetés-végrehajtási (bv) ezredest, a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokát.
2010. szeptember 14. Kedd 9:30 perc Szegedi Fegyház és Börtön Soha nem gondoltam volna, hogy idáig jutok majd. Amikor megérkeztünk éppen egy rabszállító autó gördült ki a "Hotel Star" kapuján. Így hívják az elítéltek a szegedi "Csillag" börtönt. Ahogy elhaladt mellettünk a rabomobil furcsa érzés fogott el. Mi néztünk be a rácsos ablakain, az elítéltek pedig bennünket figyeltek, akik MÉG kint vagyunk Az én esetem (a mi esetünk) azonban kicsit más, mint a többieké. Mi ebéd után szabadulunk. Szeged.hu - Hálásak a Csillag börtön rabjai: levélben köszönték meg, hogy a járvány idején a szokottnál is jobban vigyáznak rájuk. A többieknek ez átlagosan 14 évébe kerül majd. Már a bejutásunk sem volt egyszerű. Az épületbe egy nagyjából 10m hosszú lépcsősor vezetett a bejárati nagy kaputól a lépcsősor tetején lévő kapuig. A két ajtót egyszerre nem lehet nyitva tartani. A nagyjából 40 fős csoportunk e két ajtó közé zárult, majd egyesével mehettünk be. Mindenkinek le kellett adnia a személyi igazolványát és egész bent tartózkodásunk alatt maguknál is tartották a fegyőrök. Ezután következett a fémdetektoros kapu. Mobiltelefont, fényképezőt természetesen tilos bevinni.
Ám a nyolcvanas években újra hatályba lépett az a rendelkezés, miszerint ott kell felakasztani a halálra ítéltet, ahol az I. fokon eljáró bíróság kimondta a legsúlyosabb ítéletet. Az utolsó szegedi kivégzés: 1987. szeptember 3. Azt már a Csillag – börtönkönyv címmel 2000-ben megjelent kötet (szerzőtársam Arató László volt) megírásakor átnézett dokumentumokból tudom, hogy abban az évtizedben Magyarországon 26 embert végeztek ki, közülük négyen a Csillagban köszöntek el az élettől. Rekettyés Lászlót, akit nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt ítéltek el, 1981-ben akasztották fel. Szegedi Fegyház és Börtön – Wikipédia. Juhász Istvánt több emberen, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt küldték bitóra 1982-ben. Különösen emlékezetes ügy volt Richter Richárdé, aki több börtönalkalmazottat is megölt a Csillag bútorgyárában véres ámokfutása során. Őt 1985-ben végezték ki. Az utolsó akasztást 1987. szeptember 3-án vezényelték le a Csillag kivégző udvarában. (Ezt egyébként a Mars térre néző parancsnoki épület egyik belső udvarán alakították ki, és ma gondosan ápolt kert van a helyén, ahol a Csillag dohányzó munkatársai elszívhatnak egy-egy cigarettát. )
2005-ben a harmadik, legfelső emeleten kialakításra került a HSR körlet, a hosszúidejű speciális rezsim részleg, ahol azokat az elítélteket helyezik el, akik életük végéig e falak között tartózkodnak. Ez a rész a legszigorúbban őrzött, még az örök között is kiváltságnak számít ide bejutni. Az életfogytiglanisok mellett a súlyosabb bűncselekményt elkövetők is ebben az objektumban kapnak helyet. Az elítéltek őrzéséről a legmodernebb biztonsági rendszerek gondoskodnak. Objektum szintén a városban, a Dorozsmai úton található, amelyet 1984 novemberében adtak át. Akkor átmeneti intézeti funkciót töltött be. Az épület történetében volt olyan időszak is, amikor annyira kevés volt az itt lévők létszáma, hogy be is zárták. Jelenleg kb. 230 fő a befogadóképessége. Ma az előzetes letartóztatásban lévő fiatalkorúak, nők és férfiak őrzésére szolgál. Szegedi csillag börtön telefonszam. A III. vagy Nagyfai Objektum a városon kívül helyezkedik el. Itt az enyhébb börtönbüntetésüket töltő elítéltekkel találkozhatunk. Illetve azokkal a rabokkal, akik folyamatos orvosi megfigyelést igényelnek.
A Szegedi Királyi Kerületi Börtön építését 1883 -ban kezdték meg Wagner Gyula műépítész tervei alapján. Alapító okirata szerint 1884 -ben létesült, a rendeltetésének 1885. január 1-jén adták át. Az épületkomplexum eredetileg három funkcionális egységből állt: a két épületszárnyból álló törvényszéki fogházból, a büntető-törvényszéki palotából és a kerületi börtönből (ez épült csillag alakban, innen a közismert "Csillagbörtön" elnevezés). 1921 -ben a rabok foglalkoztatására létrejött az újszegedi bérgazdaság, 1938 -ban pedig a nagyfai mezőgazdasági egységben (ma: Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet) kezdődött meg a munkáltatás. A második világháború végén a börtönépületben hadifogolytábor működött. 1960 és 1970 között átfogó épület- és épületgépészeti felújítás történt, 1962 -ben alagút épül a börtön és az üzemcsarnok között. 1986 -ban elkészült az ún. " csillag toldalékszárny" (fürdők, foglalkoztató helyiségek), és kiépült a zárt láncú biztonsági rendszer. Az átmeneti csoportba helyezettek részére a Dorozsmai úton felépült az ún.