Igen, már akkor tudott dolog volt, hogy a következő olimpiát Melbourne-ben rendezik majd, Keleti Ágnes testvére, Vera pedig akkor már évek óta a "kenguruk szigetén" élt. Ez is komoly hajtóerőt jelentett számára a folytatáshoz. S amint London után a budapesti főiskolai vb, úgy Helsinki után a római torna-világbajnokság (1954) adta meg a végső lökést az olimpiai felkészüléshez. Felemás korláton szerzett világbajnoki címe, a csapattal nyert ezüst-, valamint a gerendán szerzett bronzérme egyaránt arra ösztökélte, hogy hiába múlt el jócskán harminc éves, tartson ki Melbourne-ig. Melbourne hőse lett Az élet tökéletesen igazolta a döntés helyességét: az 1956-os melbourne-i olimpia Keleti Ágnes olimpiája lett. A kéziszer-csapat tagjaként Bodó Andrea, Kertész Aliz, Korondi Margit, Köteles Erzsébet és Tass Olga társaságában lett olimpiai bajnok, és emellett talajon, gerendán és felemás korláton egyéniben is diadalmaskodott. Keleti Ágnes ezzel az egy olimpián megszerzett aranyérmek – négy elsőség – tekintetében minden idők legeredményesebb magyar női olimpikonja, és ha hozzávesszük, hogy emellett két ezüstérmet is nyert Melbourne-ben – egyéni összetettben és csapatban –, akkor túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az egész olimpia legnagyobb csillaga volt.
A Nemzetközi Nőnap alkalmából a Tokió olimpia 2020 a márciusi hónapban reflektorfénybe helyezi azokat a női sportolókat, akik megváltoztatták a sport és az egész társadalom arcát a múltban és a jelenben. Keleti Ágnes, a világ legidősebb élő olimpiai bajnokának inspiráló története és munkássága is ezek közé tartozik, aki nemrég töltötte be a 100. életévét. "Szívből gratulálunk és fogadja jókívánságunkat születésnapja alkalmából. A története valóban inspiráló. " Ezeket mondta a NOB elnöke, Thomas Bach születésnapi üzenetében Keleti Ágnesnek, az ötszörös aranyérmes és legidősebb olimpiai bajnoknak. Keleti Ágnes története Keleti Ágnes hihetetlen története jóval azelőtt kezdődött, hogy részt vett volna a játékokon. Élete az Olimpiai Szellem diadalát jelenti a legnagyobb nehézségekkel szemben. 1921. január 9-én, Budapesten született. Először akkor került előtérbe, amikor 16 évesen megnyerte az országos torna bajnokságot – ezt a bravúrt még kilencszer megismételte, mielőtt 1956-ban visszavonult a nemzetközi versenyzéstől.
Immáron újra itthon él A rendszerváltozás óta egyre gyakrabban látogatott haza. Ismét "felfedezte" személyét a honi sportélet is. Elsők között iktatták a Nemzet Sportolói közé 2004-ben, később a Magyar Tornasport Halhatatlanja is lett. Néhány közéleti kitüntetést is kiérdemelt, Prima Primissima-díjas valamint Pro Urbe Budapest-díjas lett, emellett Újpest díszpolgári címével is elismerték rendkívüli életútját. Azt az életutat, amelyben szinte törvényszerűen felfedezhetjük a vérzivataros XX. század számos sorsfordító történését. Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornásznő budapesti otthonában Fotó:MTI/Kovács Tamás Az egykori csodálatos tornásznő a fentieken túl még egy különlegességet is magáénak mondhat: az 1936-os berlini olimpia póló-bajnoka, Tarics Sándor 2016 májusában bekövetkező halála óta ugyanis Keleti Ágnes a legidősebb, élő magyar olimpiai bajnok. Századik születésnapján Isten éltesse őt még nagyon sokáig!
Jöjjön Nemes Nagy Ágnes: Fák verse. Tanulni kell a téli fákat. Ahogyan talpig zúzmarásak, mozdíthatatlan függönyök. Meg kell tanulni azt a sávot, hol a kristály már füstölög, és ködbe úszik át a fa, akár a test emlékezetbe. És a folyót a fák mögött, vadkacsa néma szárnyait, s a vakfehér, kék éjszakát, amelyben csuklyás tárgyak állnak, meg kell tanulni itt a fák kimondhatatlan tetteit. Köszönjük, hogy elolvastad Nemes Nagy Ágnes költeményét. Mi a véleményed a Fák írásról? Írd meg kommentbe! The post Nemes Nagy Ágnes: Fák appeared first on. Tovább: Nemes Nagy Ágnes: Fák Még több vers
Jöjjön Nemes Nagy Ágnes: Fák verse. Tanulni kell a téli fákat. Ahogyan talpig zúzmarásak, mozdíthatatlan függönyök. Meg kell tanulni azt a sávot, hol a kristály már füstölög, és ködbe úszik át a fa, akár a test emlékezetbe. És a folyót a fák mögött, vadkacsa néma szárnyait, s a vakfehér, kék éjszakát, amelyben csuklyás tárgyak állnak, meg kell tanulni itt a fák kimondhatatlan tetteit. Köszönjük, hogy elolvastad Nemes Nagy Ágnes költeményét. Mi a véleményed a Fák írásról? Írd meg kommentbe! The post Nemes Nagy Ágnes: Fák appeared first on. Hirdetés
(…) Műtörténet szakos voltam, ha csak úgy félárbocosan is. Mindenesetre megvolt az alapvázlatom az európai képzőművészethez, amibe aztán a roppant sűrű élménycsomókat valahogy bele tudtam bogozni. Az épület, a szobor, a festmény! Összerogyásig jártunk, nemcsak múzeumba, hanem szabadtérre is, mindenüvé. " ( Látkép, gesztenyefával) Március 22-én délelőtt a nápolyi Università di Napoli L'Orientalén magyar szakos hallgatók részvételével folyt rendhagyó beszélgetés a magyar irodalom hagyománya és Tóth Krisztina Pixel című könyve kapcsán. A diskurzus fókuszában a nyelvi és fordítási kérdések álltak, ám a diákok amellett, hogy fordítói nehézségekről érdeklődtek, számos prózai és lírai szöveggel is találkozhattak. Papp Judit, a magyar tanszék docense és Mariarosaria Sciglitano műfordító Ughy Szabina, Pál Dániel Levente és Tóth Krisztina műveiből gyűjtöttek össze egy csokorra valót. Ezek az írások magyar és olasz nyelven is elhangzottak, csakúgy, mint Nemes Nagy Ágnes egyik karakteres és népszerű verse, a kifejezetten erre az alkalomra lefordított Fák.
És lent a súly. A síkon röghegyek nagy, mozdulatlan zökkenései, amint feküsznek, térdenállnak az ormok és a sziklahátak, a földtan szobrai, a völgy egy percnyi figyelem-lazulás, aztán megint a tömbök és a formák, meszes csonttól körvonalig kővé gyűrődött azonosság. Az ég s a föld között. A sziklák roppanásai. Amint a nap átlátszó ércei már-már magukba, fémmé a követ, ha állat járja, körme füstölög, s köröznek fent a sziklafal fölött az égő paták füstszalagjai, aztán az éj a sivatagban, az éj, amint kioltja s kőmivolta magváig ér, fagypont alatti éj, s amint hasadnak és szakadnak a porcok, forgók, kőlapok, amint feszítik véghetetlen, széthasgató önkívületben a fehér s a fekete mindennapos néma villámcsapásai – A nap s az éj között. Kiemelt képünk forrása a Pixabay. Tanulni kell. Ahogyan talpig zuzmarásak. A nyári felhőt. A lobbanásnyi égi-erdőt. Tanulni kell mézet, diót, jegenyefát és űrhajót, a hétfőt, keddet, pénteket, a szavakat, mert édesek, tanulni kell magyarul és világul, tanulni kell mindazt, ami kitárul, ami világít, ami jel: tanulni kell, szeretni kell.