A II. világháborút követõen - elsõsorban az MTA Történettudományi Intézetével való együttmûködésben - a Társulatnak sikerült megõriznie e fontos szerepét, bár forráskiadó szerepe csökkent. Számottevõen erõsödött viszont - részben politikai okokból - társadalmi szerepe, elsõsorban népszerûsítõ kiadványainak, újabb vidéki szervezetek és tagozatok alapításának, valamint (a Tudományos Ismeretterjesztõ Társulattal együtt) a történelemtanárok képzésébe és a tudományos nagyközönség rendszeres tájékoztatásába való bekapcsolódásának köszönhetõen. Az 1989-1990. Mozaik Kiadó - Történelem érettségi felkészítőkönyv - Gyakorlófeladatokkal, megoldásokkal. Rövid választ igénylő feladatok. évi rendszerváltás után a Magyar Történelmi Társulat, politikamentes szellemiségének megfelelõen, továbbra is a magyar - és lehetõségei szerint az egyetemes - történettudomány újabb kutatási eredményeinek minél szélesebb körben történõ ismertetésére törekszik. Emellett hagyományos célja, hogy a magyar történelem kutatóit, oktatóit és a történelem iránt érdeklõdõket összefogó, érdekeiket védelmezõ és képviselõ nagy, informális "céhhé" válhasson.
Kapcsolódó kiadványok A kiadvány digitális változata a könyvben levő kóddal ingyenesen elérhető *A kiadvány hátsó borítójának belső oldalán található egyedi kóddal a kiadvány digitálisan is elérhető. Az aktivált kódokkal DÍJMENTES hozzáférést biztosítunk a kiadvány mozaWeb Home változatához az aktiválástól számított minimum egy éves időtartamra. Az aktiválás a oldalon, a Fiókom/Új kód aktiválása menüpontban érhető el.
A Társulat történetére és tevékenységére vonatkozó fontosabb irodalom: Lukinich Imre: A Magyar Történelmi Társulat története 1867-1917. Budapest, 1918. Glatz Ferenc: A Magyar Történelmi Társulat megalakulásának története. Századok 101. (1967) 1-2. sz. 233-267. oldal Ember Győző: A Magyar Történelmi Társulat száz éve. (1967) 6. 1140-1169. oldal
Az európai örökség középkori dallam ai főleg kisambitusú pentachord, hexachord dallamok, dallamvonaluk gyakran boltíves. Az újkori Európa, is számos dallamfajtát honosított meg a magyar népzenében. Ezek egy része előkészíti azt a formavilágot, amely a 19. században kialakuló új stílusú népdalra jellemző. Az új stílusú magyar dallamok sajátossága, hogy az európai formaérzéket ötvözi a pentaton dallamfordulatokkal, nyilván a régies magyar dallamstílusok hatásaként. Hangszeres zene A hangszeres magyar népzenei repertoár tekintélyes része vokális dallamok hangszeres változataiból áll, amelyek a hangszer technikai sajátosságai és az adott műfaj ritmikai sajátosságai szerint alakulnak át. A magyar népzenében fennmaradt az az európai reneszánszkori proporciós gyakorlat, amely esetében egyes táncpárok zenekíséreteként ugyanazt a dallamot alakítják át mindkét tánc eltérő metrikai-ritmikai struktúrája szerint. A tánckíséretben a hangszerek dallamjátszó és ritmuskísérő funkciókat látnak el, a többszólamúság egyszerűbb formái (heterofónia, burdonkíséret) ezeknek mindig alárendelődnek.
Lásd még: Mit jelent Honfoglalás, Fejedelem, Besenyők, Kazár, 895?
15-től, a Bartók Rádió pedig 19. 00 órától közvetíti a Hunyadi László premierjét, beleértve az Operaház színpada fölött látható új Magyarország címer ünnepélyes felavatását is, amelyet a régi, elkopott címer helyett készítettek el a díszletfestő műhely munkatársai. Héja Domonkos karmester A Hunyadi László előadástörténete röviden: 1844. január. 27. : ősbemutató Erkel Ferenc vezényletével, a Nemzeti Színházban, ahol két felújítással, összesen 125 alkalommal játszották. Operaházi bemutató: 1885. február 19., rendező: Mihályi Ferenc. Az Erkel Színház 1954-ben tűzte műsorra a darabot. A két játszóhelyen 2006. április 9-éig összesen 743 alkalommal játszották a hazai operajátszás nagyságai, a címszerepben legnagyobb tenoristáinkkal, többek közt Ilosfalvy Róberttel, Simándy Józseffel, Kelen Péterrel és Molnár Andrással. Szűcs Gábor rendező, Libor Katalin díszlettervező, Kárpáti Enikő jelmeztervező és Kováts Gergely Csanád koreográfus Erkel Ferenc: HUNYADI LÁSZLÓ Bemutató: 2012. szeptember 29.
Erkel Ferenc: Hunyadi László A Hunyadi László Erkel Ferenc operája, melyhez Egressy Béni írt szöveget. 1844. január 27-én mutatták be. A cselekmény helyszíne Temesvár, Nándorfehérvár és Buda 1456-ban. Az opera három felvonásból áll, játékideje 2 és 3/4 óra.
Bár az 1980-as években Németh Adamé karmester, majd Fodor Géza dramaturg munkásságának köszönhetően mind lemezen, mind színpadon történtek kísérletek az eredeti mű dramaturgiájának visszaállítására, ezek a szövegbeli változtatásokat megőrizték, és a zenét is ahhoz igazították. Ezáltal egy olyan hibrid mű jött létre, amely továbbra is torzított formában közvetítette az eredeti darab gondolatiságát. Az Operaház újranyitására készülő produkció most a Hunyadi László az MTA Zenetudományi Intézet és Szacsvai Kim Katalin által közreadott 2006-os kritikai kiadása nyomán készül, ami alapján Kocsár Balázs 2010/11-ben már vezényelte a debreceni Csokonai Színház előadását. A helyreállított darab hűen tükrözi azokat a bel canto és francia nagyoperákra jellemző stílusjegyeket, amelyek az eredeti művet is jellemezték, míg a rendező, Ókovács Szilveszter az énekesek bevonásával készített szövege is az Egressy Béni-féle eredeti alapján készült, az elavult, értelmét vesztett vagy nehezen énekelhető részeket saját megoldásokkal és a Nádasdy-féle változat felhasználásával javítva.
A darabot az ősváltozathoz méltó, korhű látványvilág kíséri, aminek jelmez- és díszletterveit Lisztopád Krisztina jegyzi. A produkció ugyanakkor a modern kor eszköztárát alkalmazva vetítéseket is használ (animációs tervező: Czeglédi Zsombor), és a vadonatúj színpadtechnika nyújtotta lehetőségeket is kihasználja. Az operapremiert követően, március 14-én a Magyar Nemzeti Balett veszi birtokába az Operaház színpadát, a Mayerling című neoklasszikus kosztümös balettprodukció új színpadra állításával. Sir Kenneth MacMillan a londoni Királyi Balett számára 1978-ban koreografált alkotása Habsburg Rudolf trónörökös és szeretője, Vetsera Mária bárókisasszony kettős tragédiával végződő szerelmi viszonyát dolgozza fel. A 20. század kiemelkedő skót koreográfusának egyik főművében, más kiforrott egészestés balettjeihez hasonlóan kiemelt figyelmet fordított a karaktereiben lejátszódó érzelmi folyamatok hiteles ábrázolására, miközben a tánctechnikai tudás, a látványos külsőségek és megkomponált tömegjelenetek egyaránt jellemzik munkáját.