A házban található 1 szoba, 2 félszoba, fürdő, konyha és a teraszról megközelíthető még... 11 990 000 Ft Alapterület: 60 m2 Telekterület: 790 m2 Szobaszám: 2 Eladóvá vált Pécsvárad jó részén, 2 szobás, 55 m2-es, szükség esetén bővíthető, kombi-gázkazánnal fűtött, tégla építésű házikó ingatlan 790 m2 telken fekszik, eredeti állapotú, de sok lehetőség rejlik benne. További információkért és a megtekintéssel kapcsolatban hív... Eladó garázs szekszard . 19 500 000 Ft Alapterület: 36 m2 Telekterület: n/a Szobaszám: 1 KIVÁLÓ BEFEKTETÉS!!! Pécs egyetemvárosi részén, a POTE-tól 700 m-re eladó egy III/1. em-i, 36 nm-es, csendes belső udvarra néző, D-i tájolású, francia erkélyes, jó állapotú, konvektoros, tégla garzon lakás, saját tárolóval. Az ingatlan tehermentes és azonnal költözhető!... 25 900 000 Ft Alapterület: 53 m2 Telekterület: n/a Szobaszám: n/a Pécs frekventált helyén, a Nagy Jenő utcában eladó egy új építésű, magasföldszinti ingatlan! Jelenleg irodaként besorolt, de lakás célra is egyaránt alkalmas, az átírás esetleges költségét az új tulajdonos vállalja.
Bővebb információért várom a hívását, akár hétvégén is. Referenci... 13 000 000 Ft Alapterület: 57 m2 Telekterület: n/a Szobaszám: 2 + 1 fél Pécs Kertvárosában, a Dóra utcában eladóvá vált, egy földszinti, felújított és átalakított 57 m2-es alagútzsalus panel lakás. Az ingatlan amerikai konyha-nappali, szoba, félszoba, közlekedő, fürdő + WC elosztású, valamint egy saját tároló tartozik hozzá. Tájolása észak... 27 900 000 Ft Alapterület: 336 m2 Telekterület: 945 m2 Szobaszám: 4 Kiváló állapotú, 6 szoba nappalis családi ház, Hird frekventált területen eladó! Amennyiben szerkezetileg teljesen ép, azonnal beköltözhető, nagy udvarral, gyermek játszótérrel rendelkező családi házat keres, megtalálta! Az ingatlan földszinti része teljes felújításon es... 59 900 000 Ft Alapterület: 52 m2 Telekterület: 3053 m2 Szobaszám: 1 + 2 fél Eladó Pécsváradon, a Dombay-tóhoz közel, egy 3053 nm-es zártkert ingatlan, 52 nm-es házzal. A ház téglából épült, szigetelt, műanyag nyílászárós, a tető cseréppel és palával fedett.
[Balaton] – Réges-régen, amikor még a magyarok nem voltak itt, vagy még annál is régebben, a Bakonyban két óriáscsalád lakott. A családfők egyszer valamin összevesztek. Az asszonyok próbálták őket szétválasztani, de amikor a férfiak a bunkót a kezükbe vették, úgy megijedtek, hogy gyermekeikkel kimenekültek a Bakony szélre. A kicsik játszottak, az asszonyok pedig nézték, hogyan dögönyözik egymást férjuramék. Addig-addig dulakodtak, hogy a vége az lett, egyetlen óriás sem maradt. Az asszonyok ezen úgy elbúsultak, hogy három napon át vándoroltak, de nem bírták tovább sírás nélkül. Hogyan keletkezett a Balaton? - Magyarország gyerekeknek. Elkezdtek fájdalmasan könnyezni. Könnycseppjeikből egy nagy tócsa keletkezett. Száz év múlva arra járt egy messziről érkezett vándor. Balaton nevű lova nagyon megszomjazott, és mikor a tó fölé hajolt, hogy igyon, beleesett és megfulladt. A vándor nagyon elbúsult, és hogy lovának szomorú emlékét ne felejtse el, ezt a tavat elnevezte Balatonnak. A mese forrása: Jó, ha tudod… A Balaton sekélysége és a nyári meleg víz viszonylag alacsony viszkozitása miatt szél esetén gyorsan alakulnak ki rajta hullámok.
Meg is kedvelték őt, és amikor elérkezett az utolsó órája, sokan elmentek a faluból, hogy búcsút vegyenek tőle. A sárkány pedig utolsó jeges lehelletével megdermesztette a barlang levegőjét, s azóta is érezni a Sárkány-lik környékén a jeges hideget. A mesét itt olvashatod részletesebben. 3. A sárkány és Szent György Egyszer réges-régen egy sárkány költözött a Balaton melletti egyik hegyre. Időről időre előjött a rengetegből, és sanyargatta a környékbeli falvak lakóit. Földjeiket felperzselte, leányaikat elrabolta, haragjában ízzé-porrá zúzott egész házakat is. Eloltották a tüzet a Kis-Balatonnál, 600 hektárnyi terület égett le | Kanizsa Újság. Történt egyszer, hogy egy György nevű vitéz érkezett a környékre, aki nagy sárkányölő hírében állt, s a falusiak kérésére felkereste a sárkány barlangját és legyőzte őt. A falu népe pedig hálából egy kápolnát emelt a tiszteletére, és Szent Györgynek nevezte azt is és az egész hegyet is. A legenda szerint a régi Szent György-kápolna a mai Lengyel-kápolna helyén állt. A hegy lábánál most egy kút őrzi Szent György és a sárkány emlékét.
A Balaton neve szláv eredetű. A honfoglalás előtti pannóniai szláv fejedelemségnek a mai Zalavár helyén levő székhelye volt Blatn grad (Mocsárvár, Sárvár). Latin neve, a Lacus Pelso magyarul sekély tavat jelent. A tó német Plattensee elnevezése és a szláv Blatn jezer (sekély, mocsaras tó) részfordításával keletkezett. A magyarba a szláv név előtagja került, amely eredetileg a Kis-Balatont jelölte, de később az egész Balatonra vonatkoztatták. A honfoglaló magyarok néhány ütközet után elfoglalták a tóvidéket is: megtelepedtek, megőrizték és szaporították a falvakat, templomokat, monostorokat építettek. Eloltották a tüzet! 600 hektárnyi terület égett le a Kis-Balatonnál - Agroinform.hu. Így kerülhetett az alapítólevélbe is a leírás. A tó, első magyar térképszerű ábrázolása, 1514-ből való: Bakócz Tamás esztergomi érsek titkárának, Lázár deáknak köszönhetjük.
A társadalmi és a társas élet, a füredi savanyúvíz nagy vonzerőt jelentettek. A tóban való fürdőzés ekkor még nem vált megszokottá, hiszen a korszak emberei nem igazán tudtak úszni, így féltek is a nagy tótól. A balatoni vízi közlekedést a Kisfaludy Sándor költőről elnevezett gőzös vízre bocsátása oldotta meg. Hogyan keletkezett a balaton medencéje. Kossuth Lajos és Széchenyi István összefogásaként tette meg első próbaútját a tavon 1846-ban. 1848-ban, Garay János megírta az első Balatonról szóló verseskötetet, Balatoni kagylók cí 1848-49-es forradalom és szabadságharc némiképp megtörte a Balaton fejlődésének ívét. Igazi mérföldkőnek számított az 1861-es esztendő, amikor megépült a Pest-Budát Nagykanizsával összekötő vaspálya, s mindez új utakat nyitott a Balaton déli parti települései számára. Az igazi balatoni fürdőélet az 1860-as évektől kezdődött. A vasúthálózat kiépülésével számos virágzó fürdőtelep született meg a Balaton déli partján: Siófok, Földvár, Boglár, Lelle, Fonyód hívogatta már a nyaralni vágyókat. kikötő, a parton a Hullám és a Balaton szálló, a háttérben, jobbra a Festetics-kastély.
Balcsi, Balaton, magyar tenger, "a Tó", ahányan vagyunk, annyiféleképpen szeretjük hívni – no meg persze fürdeni benne. De miért nem nevezzük Pelsónak, ami a római neve? Maga a tó 10-12 ezer évvel ezelőtt alakult ki. A római hódítás előtt kelta népek laktak a környékén, ők nevezték el Pelsónak. Amikor az ókori rómaiak a partjára vetődtek, átvették a kelták által használt megnevezést, így a tavat sokáig Lacus Pelsóként, azaz a szavak jelentése szerint Sekély Tóként emlegették. A szlávoknak köszönhetjük az új nevet Eötvös Károly leírásából az is kiderül, hogy a 6-8. század körül a területre érkező avarok szintén Pelsóként emlegették a vizet. Ám az avarokkal érkező szláv szolgák új nevet adtak a valóban nádasokkal, szigetekkel, lápos területekkel tarkított tónak, ez volt a Blatto, ami egyszerűen mocsarat jelent. Ebből a szóból alakult ki szép lassan a Blatno, a Bolotin, a Balotin, a Balatin, később a Balaton elnevezés, a szláv népeket magukba olvasztó magyarok pedig megtartották ezt. Így emlegetik tavunkat a külföldiek is, kivéve a németeket, akik lapos tónak, azaz Plattensee-nek nevezik.