DULUX KONYHA ÉS FÜRDŐSZOBA FESTÉK 2, 5L FŰSZERES JAKVAJ Oldal tetejére Termékelégedettség: (0 db értékelés alapján) Kimagasló fedőképességű falfesték, mely tartós színeket biztosít a konyhában és a fürdőszobában is. A Protect technológiának köszönhetően a szennyeződésekkel szemben ellenálló, könnyen mosható felület képez. Elfogyott! Kifutott termék, már nem forgalmazzuk Csomagtartalom: 2, 5 liter Egységár: 999, 60 Ft / liter Cikkszám: 257140 Márka: Dulux × Hibás termékadat jelentése Melyik adatot találta hiányosnak? Falfesték színek konyha butor. Kérjük, a mezőbe adja meg a helyes értéket is! Üzenet Felhívjuk figyelmét, hogy bejelentése nem minősül reklamáció vagy panaszbejelentésnek és erre az üzenetre választ nem küldünk. Amennyiben panaszt vagy reklamációt szeretne bejelenteni, használja Reklamáció/panaszbejelentő oldalunkat! A funkcióhoz kérjük jelentkezzen be vagy regisztráljon! Regisztráció Először jár nálunk? Kérjük, kattintson az alábbi gombra, majd adja meg a vásárláshoz szükséges adatokat! Egy perc az egész!
credit_card A fizetési módot Ön választhatja ki Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek.
account_balance_wallet Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.
Cserba Júlia • 2021. 10. 19. ELHUNYT REIGL JUDIT FESTŐMŰVÉSZ – Művészbölcső – Kortárs művészek portálja. | Olvasási idő: 2 perc festészet magyarok külföldön Reigl Judit legújabb franciaországi kiállításán mindössze öt festmény szerepel, ám ezek munkásságának jelentőségét azok számára is nyilvánvalóvá teszik, akik eddig még nem találkoztak műveivel. Le vertige de l'infini / A végtelen szédülete Rouen, Musée des Beaux-Arts, 2022. január 17-ig A svájci Fondation Gandur gyűjteményének mind az öt szekciója, az archeológiai, az iparművészeti, a képzőművészeti, a néprajzi és a kortárs afrikai művészeti kollekció is egyedülállóan gazdag és ritkaságokban bővelkedő anyaggal büszkélkedhet. Az alapítványt Jean-Claude Gandur olajmágnás hozta létre 2010-ben azzal a céllal, hogy különleges műveit hozzáférhetővé tegye a nagyközönség számára is. Ebből a célból nemcsak egyes darabokat kölcsönöznek különböző tárlatokra, hanem múzeumokkal együttműködve a gyűjtemény egy-egy szegmensét bemutató átfogó kiállításokat is rendeznek. A képzőművészeti gyűjtemény zömében az 1940-es évektől az 1970-es évek kezdetéig tartó időszakot öleli fel, s az absztrakciótól a CoBrA-án át az Új Realizmusig – francia, belga, holland, angol, amerikai és nem utolsósorban magyar alkotók művein keresztül – szinte valamennyi akkori irányzat képviselve van benne.
Kritika Reigl Judit – A fekete is egy szín c. kiállításáról A címadás a párizsi Maeght Galériában 1946 december 6-án megnyílt tárlat előtt tiszteleg. Az azonos nevű kiállítás Bonnard, Matisse, Braque, Rouault, Van Velde és más korabeli neves művész huszonöt, máig ismeretlen alkotását mutatta be. Reigl Judit kicsit sem tartozik a névtelen kategóriába: festményeit a világ legnagyobb és legfontosabb kortárs közgyűjteményei, a New York-i Museum of Modern Art, a Metropolitan Múzeum, a londoni Tate Modern és a párizsi Centre Pompidou őrzik. Reigl megengedheti magának, hogy egyes képei ne nőjenek fel - Librarius.hu. Kritikám nem lesz elfogultságtól mentes, hiszen Reigl az egyik kedvenc kortárs festőm, elsősorban a színekkel való elementáris, egyszerre ösztönös és tudatos bánásmódja miatt. A Kálmán Makláry Fine Arts kiállítása Reigl munkásságának a tőle megszokottól egészen eltérő arcát mutatja meg, a korai szürrealista kollázsoktól a 2012-ben készült tus papírmunkákig. Emellett olyan fontos olajfestményeket is bemutat, amelyek mind egyetlen színből készültek – a feketéből.
század végi egyetemes művészetben. A folytonosan változó, saját szférájából elemelkedni vágyó, ám végül – mindig másképpen – ott maradó, szükségképpen torzónak, de legalábbis elmosódottnak tetsző emberalak Reigl Judit művészetének emblémája. Az Egy test többes számban, a Megfizethetetlen test, majd legújabban a New York, 2001. szeptember 11. sorozatcímekkel jelölt munkákon felbukkanó alakok is ezekhez az Ember-képekhez nyúlnak vissza. Az emberhez, aki világot teremt a maga számára – ám egyszersmind a művészethez is, amely újraalkotja ezt a világot. Reigl judit képei. Mindig másként, mert az időnek kiszolgáltatott, az egyes ember által kisajátított világ tovaszáll – akár egy dallam. Ez adja a létezés immanens ritmusát, amelyet a Reigl-festmények asszociatív módon, megrendítő művészi erővel teremtenek újra. 2014. április 30-án a festőművész 94. születésnapjának előestéjén interaktív emléktábla került felavatásra a kapuvári szülőházának falán. A Kossuth utcai házban, amelynek udvari lakásában Budapestre költözéséig élete első éveit töltötte a művész, interaktív okostábla kínál információkat Reigl Judit életéről, alkotópályájáról, képeiről és kiállításairól, de itt tekinthetik meg a látogatók azt a két rövidfilmet is, amelyeken maga az alkotó emlékezik életútjára.
De miért pont a fekete? Miért adja fel valaki a lényegét egy koncepcióért? Ez olyan, mintha ezentúl jelzők nélkül írnék verseket. Lehet, de minek. Azért ne kárhoztassuk rögtön az elején! – Inkább nézzük a képeket: sokféleségüket az egységességben. A főfalakon elhelyezett nagy méretű képeken erősen érezhető Jackson Pollock hatása – gesztusfestészet, lírai absztrakt. Beleköthetetlen. Mert csak hasonlítgatni lehet, viszonyítani nem. "Ilyet én is tudnék! " – mondja egy-két látogató. És szmokingban vannak, beengedik őket. És joguk van a véleményükhöz. A művész ezt is megengedi. "Azok ott bogarak? Kapuvár. "- kérdezi egy kislány az édesapját. "Nem. " "Hanem? " És nem tud mit felelni, inkább csendre inti. Én személy szerint az absztrakt híve vagyok. Ha nincs meghatározva, mi, bármi lehet. Alkotói és nézői szabadság egyben. Védem a feketét. Több száz árnyalata van, ezt a régiek tudták. De ha kinyitunk egy szénceruza-készletet, láthatjuk, mennyiféle is az a fekete. Judith Reigl, aus der Serie: "l'experience de l'apesenteur" Nr.
12, 1966, ÷l auf Leinwand, 115 x 90 cmNr. 77/66 Ahogy Théophile Gauthier mondta: – "A fekete olyan, akár a vörös, akár a kék vagy bármely árnyalat, a fekete önmaga fénye, saját félig színeivel, saját árnyaival; nem teszi magát teljesen átlátszatlan folttá az őt körülvevő tárgyak között; visszasugároz és magába szív, eltör; így kapcsolódik hozzájuk. Más szavakkal, a fekete vermet váj a festészetben. " – Verem…Mély és fekete. Komor, ijesztő? Lehet. Ám meg is nyugtathat. Azért takarják le a papagájt, mikor beszélni tanítják, hogy kizárja a külvilágot, és befelé figyelhessen. A fekete elegáns, nincs hétköznapibb és ünnepélyesebb. Riegl judit kepek az. A fekete meditatív. Puha, mint a föld, az Anyaföld. Kérdés az, hogy bár sok árnyalata van, kifejezhet-e mindent egyetlen színnek akárhány változata. Mert mégis egy színről van szó, amit látunk, az fekete és fehér, ellentét, kontraszt. Jól mutat a vásznon, de mutat-e bármit, az esztétikán túl? Fekete és fehér, éles, kemény szétválasztás, dac – a művész ezt is megteheti.
Keserü Ilona Cérnás című alkotása pedig 28 millió forintos leütési árral a művész eddigi legdrágábban elárverezett alkotása lett. A tájékoztató szerint a klasszikus és a kortárs rekordeladások listáján a Virág Judit Galéria és a Kieselbach Galéria mellett új szereplőként tűnik fel a Bodó Galéria és Aukciósház. Az összefoglaló kitér arra is, hogy a koronavírus-járvány első hulláma miatt 2020 elején világszerte elmaradtak a nagy aukciók, a piacnak az online térbe történő átállással tavasz végére sikerült a rendkívüli helyzethez alkalmazkodnia. A tavaszi árverési szezon Magyarországon is elmaradt, mivel az aukciósházak nem rendelkeztek önálló, nagyszabású árverések lebonyolítására alkalmas online platformokkal. A Virág Judit Galéria lépett legelőször és őszre kifejlesztette saját online felületét. A november elején bevezetett kijárási korlátozások és a rendezvénytilalom döntéshelyzet elé állította az aukciósházakat: választaniuk kellett az árverés elhalasztása vagy az aukció online megrendezése között.
Reigl kapott egy létrát, amivel átmászott a vasfüggönyön, de utána még a szovjet megszállási zónán is át kellett jutnia, hogy tényleg szabadnak érezhesse magát. Ehhez képest már gyerekjáték volt eljutni Párizsba, ahová megszállási zónákon és nem egyszer lezárt országhatárokon keresztül juthatott csak el, végül három és fél hónapig tartott, mire kalandos úton megérkezett a francia fővárosba. Mely elsőre nagy csalódás volt Reigl számára, miután meglátta a Place Pigalle-t: "Piszok, hányás, a legrosszabb, amit el lehet képzelni" – mondta. Szerencsére aztán megismerte Párizs előnyösebb arcát is, és az ott élő barátai – így a nála előbb disszidáló Hantai Simon – segítségével munkát és műtermet is kapott, ahol dolgozhatott. Az igazi fordulat azonban a már említett André Breton feltűnése volt 1954-ben, akivel szintén Hantai hozta össze, miután Breton könnyekre fakadt Reigl egyik műve láttán (jelenleg a Pompidou Központban látható). Breton egyből önálló kiállítást ajánlott neki, amit Reigl elsőre maga sem tudta, miért, de elutasított.