Ősi görög vázák Az ókori görög fazekasság időszakai A görög vázák típusai A kívülről díszített fazekas edények gyakoriak az ősi világban. A görögök, különösen az athéni kötegek, szabványosították bizonyos stílusokat, tökéletesítették technikájukat és stílusuk festményeit, és értékesítették áruikat a Földközi-tenger egész területén. Íme néhány görög kerámia vázák, kancsók és egyéb hajók alap típusai. Forrás: "Tetőtéri vöröses alakú és fehér földi kerámia", Mary B. Moore. Az athéni agóra, szerk. 30. (1997) Patera Nagy patera tál; terrakotta; c. BC 340-32; H. fogantyú nélkül: 12, 7 cm., 5 hüvelyk D: 38, 1 cm, 15 cm. Művész: Patera Painter; Görög, dél-olasz, apuliai. Rebecca Darlington Stoddard ajándéka, 1913-ban a Yale Egyetemi Művészeti Galéria számához: 1876 A patera egy lapos tál volt, amely folyadékok libadozik az istenekhez. Pelike (Plural: Pelikai) Nő és fiatal, a Dijon festő. Apulian piros alakú pelike, c. BC 370 a Brit Múzeumban. Határtalan antikvitás - MEGHÍVÓ. Marie-Lan Nguyen / Wikimedia Commons. A Pelike a piros színű időszakból származik, korai példákkal az Euphronios.
- egy rendhagyó tanórára SAJTÓMEGHÍVÓ Tisztelettel meghívjuk a sajtó képviselőit a Szépművészeti Múzeum rendhagyó osztályfoglalkozására Az ókori görög vázák világa A "Határtalan antikvitás" című program keretén belül rendkívül osztályfoglalkozásra kerül sor a fóti Garay János Általános Iskolában. 2012 őszén a Szépművészeti Múzeum munkatársai Miskolcon, Komáromban és Győrben mutatták be a múzeum Antik Gyűjteményének virtuális adatbázisait, különös tekintettel a Hyperiónra (), és alkottak ötleteket a résztvevő pedagógusokkal közösen az anyag felhasználására tanórai körülmények között. A workshopok során elsajátított módszerek, eszközök felhasználásával most bemutatásra kerül egy rendhagyó rajzóra, melynek során Hrivnák Péter Pál az iskola 5. osztályos tanulóit az ókori görög vázák világába vezeti be. A gyerekek a különböző korok és régiók jellemző díszítési szokásaival, valamint a különböző funkciójú vázaformákkal ismerkednek meg. IDŐPONT: 2013. A görög vázák és az űrtechnológia » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. február 14. 10:55-11:40 HELYSZÍN: Garay János Általános Iskola, Fót(2151 Fót Arany János utca 20-26) Az eseményen jelen lesz: Asztalosné Tóth-Fekete Beatrix, a fóti Garay János Általános Iskola igazgatója Hrivnák Péter Pál, a fóti Garay János Általános Iskola rajztanára Birkás Éva, a Szépművészeti Múzeum Antik Osztályának munkatársa, a Határtalan Antikvitás program projektmenedzsere Örömmel vennénk, ha jelenlétével megtisztelné az eseményt!
Feketealakos technikával készültek a korinthoszi vázák is, szűkebb értelemben azonban az emberalakos, a korinthoszitól eltérő stílusú vázákat hívják így. Az elnevezés kicsit félrevezető, hiszen nem festészetről, hanem égetésről van szó. Égetés előtt a vázákat hígított agyagmázzal vonták be, majd ezt a mázat csak a leendő figurák helyén hagyták meg. Az agyag természetes színében vörösre ég, a mázzal bevont részek viszont feketére. A belső vonalakat bekarcolják, és kiegészítő színeket is alkalmaznak. E festészetnek megjelenésétől kezdve Athén és az Attikai- félsziget lesznek a vezető központjai. Az első név szerint ismert feketealakos festő a Kr. e. 7. század 1. harmadában alkotó Szophilosz, aki eleinte még korinthoszi stílusban készítette vázáit. E művészeti ág a következő évszázadban lendült fel igazán. Ekkor alkotott Kleitiasz, akinek fazekasával, Ergotimosszal közös vázája a kalüdóni vadkanvadászatot bemutató ún. Művészettörténet - 7. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. François-váza. Az Amaszisz-festő a miniatürizáló megfogalmazást és a monumentális ábrázolásokat egyaránt kedvelte.
<< előző következő >> Hol járunk Első terem
A másik oldalon középen álló amphora ugyanennek a két témának változatát mutatja be: a négyesfogat oldalnézetben jelenik meg, Dionysost kísérőinek bacchánsnőkkel bővített csoportja fogja közre. A többi váza közül elsősorban a Hinta-festő 530 táján készült műve emelkedik ki; a szokatlan tárgyválasztásairól ismert, stílusában az Exékias-hagyományt aprópénzre váltó mester amphorájának egyik oldala versenyfutókat mutat a szokásos ruhátlanságban, a másik mitológiai jelenetet: a szülést segítő Eileithyiák azt a pillanatot várják, mikor Pallas Athéné teljes fegyverzetében kipattan a középen ülő Zeus fejéből. A biztosan komponáló Hinta-festővel szemben a túloldali amphora mestere, a Stendhal civitavecchiai műkereskedő-barátjáról elnevezett Bucci-festő számára mintha szűk lett volna a képmező, amelyben a párviadal és a lova mellett álló, harcba induló ifjú jelenetét elhelyezte. A korinthosi eredetű, és Athénban a helyi fazekasok legszebb vázaformájává alakított magas talpú, lapos ivóedénynek, a kylixnek kiállított fő típusai közül a két legelő szarvassal díszített csésze emelkedik ki; Tlésónhoz, a század harmadik negyedében a csészéket finom miniatűr-képekkel díszítő kismesterek egyik legjobbjához áll közel.
Volute leírja a gördülő fogantyúkat. Női fej és szőlőfürt a Gnathian technikában. Apuliai piros alakú könyök, c. BC 330-320 British Museum. Calyx Krater Dionysos, Ariadne, satirák és maenads. A tetőtér egy vöröskéregű kagylójának egyik oldala, c. BC 400-375-től Thébából. Marie-Lan Nguyen / Wikimedia Commons A Calyx-cratereknek lángfalai vannak, és a loutrophorosokban használt lábbal azonos típusúak. A többi cratírhoz hasonlóan a csésze-cratert bor és víz keveréséhez használják. Az Euphronios a csipkakraterek festõi közé tartozik. Dionysos, Ariadne, satirák és maenads. A tetőn egy vöröses alakú cölöpkarnő egyik oldala, c. BC 400-375-től Thébából. Bell Krater Nyúl és szőlő. Apulian haranglábas a Gnathia stílusban, c. 330 BC a brit múzeumban. Mint egy fordított csengő. Nem igazolódott piros figura előtt (mint a pelike, a csipkebogár, és a psykter). Nyúl és szőlő. 330 BC a brit múzeumban. Psykter Warrior távozása. Attic fekete alakú psykter, c. 525-500 BC a Louvre-ben. Psykter borhűtő volt, széles izzó testtel, magas hengeres szárral és rövid nyakkal.
Vele egykorú a kiállítás athéni feketealakos vázafestőtől származó legrégibb vázája, amely azonban a mester emigrálása után Boiótiában készült, és a 8. tárlóban látható. Nem sokkal később kezdődik azonban az athéni vázáknak a tárlóban kiállított sorozata. A legkorábbi egy mindkét oldalán lófejjel díszített amphora, amelynek a tárló legtöbb darabján látható forma-változata Athénban alakult ki a feketealakos vázafestészet kezdetén; jellemzője, hogy profiljának íve nem törik meg a nyaknál, mint az emelvényen álló másik amphorán. A mintegy képkeretbe foglalt lófej-ábrázolás vagy száz egykorú vázán megjelenik, de értelmezése nem világos (társadalmi rangra, versenyjáték-győzelemre, funerális rendeltetésre egyaránt utalhat). Jóval számosabb csoportba tartozik a vele szembenálló váza, egy ún. tyrrhén amphora. A név az etruszkok görög neve, és az elnevezés onnan származik, hogy a csoportba sorolható vázák, túlnyomórészt amphorák, szinte kivétel nélkül etruriai lelőhelyeken kerültek elő, ezért sokáig helyben készülteknek gondolták őket.
Talán nem meglepő, hogy ennek a vitának a hátterében is a pénz áll, hiszen Leisztinger Tamás szerint az önkormányzat nem nézte jó szemmel, hogy a DVTK sportcsarnokot akar építeni, és egy telekügyletben is keresztbe tett a város a klubnak. Ellenszélben pedig nagyon nehéz építkezni. A vállalkozó azt is hozzáfűzte, hogy sokkal szerencsésebb lett volna egy 11 ezer főt befogadó stadiont építeni, amit könnyebb megtölteni, és hangulatosabb meccseket lehetett volna játszani, mint egy nagyobb arénában, de ebben a kérdésben is leszavazták. Adatbázis: EU, Leisztinger Tamás | K-Monitor. (Pedig Miskolc lakossága egyre csökken: míg harminc éve több mint 210 ezren lakták, addig a tavalyi adatok szerint mintegy 54 ezerrel kevesebben. ) Nem érdemes a médián keresztül üzengetni Most pedig áttérhetünk a legtöbbeket foglalkoztató témára, az élvonalbeli focicsapat vesszőfutására. Felvetettük Leisztinger Tamásnak, hogy volt egy jó időszaka a DVTK-nak, amikor nemcsak feljutott az NB II-ből a csapat, hanem Ligakupát nyertünk, és Magyar Kupa döntőt játszottunk, és okkal bizakodtunk, hogy folytatódik a jó sorozat.
Leisztinger Tamás Leisztinger Tamás, milliárdos üzletember, (korábbi? ) élettársa Tüttő Katalin, MSZP-s politikus. Leisztinger 1968-ban született Budapesten, édesapja villamosmérnök, édesanyja fogszakorvos. Egyetemi tanulmányait az ELTE Természettudományi Karának elméleti fizika szakán végezte. Leisztinger Tamás pályaképe – I. : A kis gömböc Leisztinger Tamás pályaképe – II. : A láthatatlan ember Találatok/oldal: Listázási sorrend: Találatok: [ 11] Oldalak: 1 2 > >> Olyan ágazat talán nincs is az országban, amelyben ne lenne közvetlen vagy áttételes szerepe Mészáros Lőrincnek. Leisztinger tamás felesége zsuzsa. Áttekintésünkből az látszik, hogy aki hasonlóan nagyra törne, az csak a kormány kegyeiből teheti. Új földemberek tollasodtak meg vagy léptek elő a semmiből Orbán Viktor közvetlen környezetében. Ez derül ki a Magyar Államkincstár napokban véglegesített tavalyi adataiból. Az uniós és nemzeti forrásból származó agrártámogatásokból még mindig elsősorban Csányi Sándor, Simicska Lajos és Leisztinger Tamás cégbirodalmai profitálnak, de a kormányzati propagandával szemben 2016-ban nem elsősorban a hazai kistermelők, hanem a külföldi származású gazdák erősödtek meg.
Számba vettük a nagy üzleteket. Milliós fizetéseket kapnak a játékosok, aminek a nagy részét az edzőnek, menedzsernek, sportigazgatónak osztják vissza, állítja Leisztinger Tamás. A kormány decemberben vette meg az ország egyik leggazdagabb emberétől kétmilliárdért a Lloyd-palotát, hogy ingyen átadja a 12 fős bencés csoportnak. Senki nem fog meglepődni, hogy kik ők. Minden ötödik nagyvállalkozó érdekelt az agrárszektorban. Nem érti, mi a baj azzal, hogy korábban azt mondta, szívesen lenne a Ferencváros edzője egy nap. Érdekes történetet osztott meg a diósgyőriek ügyvezető igazgatója. Leisztinger Tamás foglalta össze gondolatait a honi futball helyzetéről. A jelenlegi tulajdonos állítólag elzárta a pénzcsapot. Leisztinger tamás | 24.hu. Célkeresztben a volt állami gazdaságok. Azzal vádolják, hogy az uniós támogatásból épült Ligetfürdő városi tulajdonrészét áron alul adta magántulajdonba az önkormányzat. Leisztinger Tamás tavaly minden korábbinál több, 4, 8 milliárd forintot kapott földbirtokai után. A Miskolci Jegesmedvék felveszi a DVTK nevét, de a csapat tulajdonos háttere is megerősödhet.
A Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Zrt. -nek tavaly 19, 6 millió forintos mezőgazdasági támogatás járt. A Csányi-érdekeltségek többségét magában foglaló Bonafarm-csoport számos cége jutott még jelentős támogatásokhoz. Ezek közül a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. összesen 1 milliárd 344 milliót könyvelhetett el 2014-ben. Ebből csak a területalapú juttatás volt 607 millió forint, de a számos egyéb jogcím mellett 111 millióból állattartó telepet is korszerűsíthettek. A Fiorács, a Görcsönyi, a Bólyi és a Véméndi Agrár Kft. Leisztinger tamás felesége edina. 60, 5 és 107, 4 millió forint közötti, döntő többségében területalapú támogatást kapott. Ehhez képest a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. 1, 85 millió forintja már aprópénznek tűnhet, nem úgy, mint a villányi Csányi Pincészet Zrt. 84, 13 milliós támogatása. A jelek szerint az édesapja nyomdokaiba lépő Csányi Attila – aki egyebek közt a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója – maga is földtulajdonos, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy tavaly 10, 4 millió forintos támogatást kapott, amelyből 3, 5 millió területalapú juttatás volt.