A társaság kedden az MTI-vel azt közölte, hogy a távirat iránti igény az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent. Míg 30 évvel ezelőtt évente mintegy 8 millió táviratot küldtek egymásnak üzleti ügyfelek és magánszemélyek, az utóbbi években már csak az évi tízezres nagyságrend volt jellemző. 2020-ban 23 ezer volt a feladott táviratok száma – írták. A közlemény szerint az országban az első táviratot 174 éve, 1847-ben Bécs és Pozsony között továbbították. Eleinte csak hivatalos táviratokat adtak fel, majd hamarosan megnyitották a lehetőséget a magánforgalom előtt is. A táviratnak a maga korában óriási jelentősége volt az információtovábbításban, ez előbb a telefon széleskörű elterjedésével, majd az internet fejlődésével párhuzamosan drasztikusan csökkent. Megszűnik a távirat, emléket állítanának a szolgáltatásnak. A levéltávirat mellett népszerű volt az úgynevezett dísztávirat is: a feladó ebben a rövid szöveges üzenet mellett képet, rajzot vagy fényképet is küldhetett. Hozzátették, hogy a távirat kivezetése nem példa nélküli, számos európai országban – például Ausztriában, Csehországban, Németországban, Hollandiában, Franciaországban és Szlovéniában – is megszűnt a szolgáltatás.
Részletek Megjelent: 2021. április 06. kedd, 10:58 A Magyar Posta 2021. április 30-tól kivezeti portfóliójából a belföldi távirat és Posta-Világfax szolgáltatásokat. 174 év után megszűnik a távirat | Ridikül. A távirat iránti igény az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent, számos európai ország már megszüntette ezen szolgáltatását. Magyarországon az első táviratot 174 éve, azaz 1847-ben Bécs és Pozsony között továbbították. Eleinte csak hivatalos táviratokat adtak fel, majd hamarosan megnyitották a lehetőséget a magánforgalom előtt is. A távirat a maga korában óriási jelentőségű információtovábbító médium volt, de jelentősége előbb a telefon széleskörű elterjedésével fokozatosan, majd az internet fejlődésével párhuzamosan drasztikusan lecsökkent. Míg 30 évvel ezelőtt évente mintegy 8 millió táviratot küldtek egymásnak üzleti ügyfelek és magánszemélyek, az utóbbi években már csak az évi tízezres nagyságrend volt jellemző. 2020-ban összesen 23 ezer volt a feladott táviratok száma. A Magyar Posta a táviratot, mint egyetemes szolgáltatást 2600 postán kínálta.
Az Utolsó távirat a Magyar Küldeményművészeti Társaság, a Spanyolnátha és a Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria összefogása révén e sorozat eleme lesz. A Pilinszky-család előadóművészethez való kötődése kevésbé közismert: Pilinszky János költő nagybátyja, a világ máig egyik leghíresebb Wagner-tenorjaként számon tartott Pilinszky Zsigmond 1913-ban, egy évadot Miskolcon játszott. (Pilinszky János másik nagybátyja, Pilinszky Géza a Zeneakadémia elvégzését követően az Operaházban hegedült, emellett énekes és zeneszerző is volt. Pilinszky János apja a távirati szolgáltatást hamarosan megszüntető postához is kötődött: a budapesti postafőfelügyelőségen dolgozott. ) A beérkezett táviratokból készült válogatások rangos művészeti intézmények kiállításain (többek között a miskolci Színészmúzeumban, a Miskolci Galéria Alkotóházában, a hernádkaki Önök kerték Spanyolnátha Kertfesztiválon), illetve az interneten, a Spanyolnáthában fognak megjelenni. Megszűnik a távirat feladás - Minálunk. Külső és belső kiállítóhelyeken a teljes távirat megjelenik.
A témával részletesebben foglalkozunk mai Napi Kanizsa című műsorunkban, valamint az érdeklődők a távirdákról Tarnóczky Attila kutatásait a oldalon is megtalálják.
A Magyar Posta 2021. április 30-tól kivezeti portfóliójából a belföldi távirat és Posta-Világfax szolgáltatásokat. A távirat iránti igény az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent, számos európai ország már megszüntette ezen szolgáltatását - olvasható a Magyar Posta közleményében. Magyarországon az első táviratot 174 éve, azaz 1847-ben Bécs és Pozsony között továbbították. Eleinte csak hivatalos táviratokat adtak fel, majd hamarosan megnyitották a lehetőséget a magánforgalom előtt is. A távirat a maga korában óriási jelentőségű információtovábbító médium volt, de jelentősége előbb a telefon széleskörű elterjedésével fokozatosan, majd az internet fejlődésével párhuzamosan drasztikusan lecsökkent. Míg 30 évvel ezelőtt évente mintegy 8 millió táviratot küldtek egymásnak üzleti ügyfelek és magánszemélyek, az utóbbi években már csak az évi tízezres nagyságrend volt jellemző. 2020-ban összesen 23 ezer volt a feladott táviratok száma. A Magyar Posta a táviratot, mint egyetemes szolgáltatást 2600 postán kínálta.
"Menj, drága gyermek, édes kisfiam. / A te utad a végtelenbe visz, ". Ayhan Gökhan Átjáró
A szerzőről KOSZTOLÁNYI DEZSŐ művei Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3. ) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró. Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945). Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett. 1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai (Magyar Helikon, 1964) - antikvarium.hu. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta. 1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak.
Az események önmagukért nemigen érdekelték, az emberi cselekedetek rejtett titkát, rugóit kívánta felderíteni. Érett elbeszéléseiből általában az derül ki, hogy milyen kisszerűen, nevetségesen értelmetlenül élnek az emberek, elszomorító, ostoba kényszerek között az adott társadalomban (Édes Anna). Ironikus ábrázolása mögött mindig érezhető az emberi részvét. Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai (aláírt, datált példány) | Az Antikvárium.hu ,,10. dedikált könyvek és kéziratok árverése”" online árverése | Antikvarium.hu | 2020. 03. 29. vasárnap 20:00 | axioart.com. A legjellegzetesebb Kosztolányi művek egyike A szegény kisgyermek panaszai (1910). Ez a kötet emelte íróját a legnépszerűbb modern költők közé. A szereplíra sajátos megvalósulásának lehetünk tanúi: a szerző beleéli magát a vidéki, a szabadkai kisgyermek helyzetébe. Ezeket a verseket a gyermeki léleknek a világra rácsodálkozó gyermek bája teszi feledhetetlenné. A költő annak a kis embernek a szerepét ölti magára, aki olyannak hiszi a világot, amilyennek azt a pillanatnyi benyomás mutatja. A versek különös újszerűségét a kétféle szempont, a kettős látőszög állandó egybejátszása adja: a felnőtt – emlékezve – nézi benne gyermeki önmagát, a gyermek pedig ámulva és borzongva fedezi fel a világot még előítéletek nélkül.
Szerepvers A kötet darabjai szerepversek. Kosztolányi a gyermek élményeit és szemléletmódját közvetíti, a gyermek szemével láttatja a világot, azonosul a gyermekszereppel, egyes szám első személyben beszél. Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai kötete (elemzés) – Oldal 2 a 2-ből. Kettős szemlélet A fentiekkel ellentétben mégsem egynemű, hanem kettős szerepről beszélünk: egyrészt gyermeki szemmel viszonyul a világhoz, másrészt a felnőtt visszaemlékezései alapján (pl. A rút varangyot véresen megöltük: a vége inkább egy felnőtt ítélete). Hiszen Kosztolányi már a felnőttkorból visszatekintve értelmezi a gyerekkor élményeit. Témák: minden, amivel kapcsolatban egy gyermek érzelmi viszonyt alakít ki: félelem, betegség, halál: Én félek, ébredező érzések, pl. szerelem: Már néha gondolok a szerelemre gyermeki tulajdonságok, magatartásformák: agresszió: A rút varangyot véresen megöltük rácsodálkozás: A rosszleányok, mondják… mohóság: Mostan színes tintákról álmodom naivság, fenyegetőzés: Én öngyilkos leszek Néhány vers: Mostan színes tintákról álmodom A költeményben minden színt felsorol, kivéve a feketét és a fehéret.
A rosszleányok, mondják, arra laknak Kettős szemlélet érvényesül a versben: egyrészt a felnőttek által sugallt előítéletek, amelynek eredményeképpen gonosz boszorkányokhoz hasonlítja a prostituáltakat. Másrészt megjelenik a versben a részvét is: kicsinek és védtelennek látja a lányokat, gyermekként átérzi kitaszítottságukat. Kosztolányi szegény kisgyermek panaszai i elemzes. A kötet nyelvezete választékos: nem a gyermek valódi nyelvét idézi, csak egy-egy fordulat erejéig. (Egy kisgyerek nem így beszél, de így lát és így gondolkodik). Igen gazdag díszítő elemekben, a hangulatfestésben mesterien alkalmazza a színeket, hanghatásokat, illatokat hangutánzó szavakat (impresszionista jegy). Kedvelt motívumai a különböző ásványok és drágakövek, a míves berendezési tárgyak (a szimbolisták szépség-kultusza és a szecesszió ábrázolásmódja is egyértelműen tetten érhető a kötetben).
Leírja a rossz mindennapiság világát, a felnőtt lét szürkeségét. Önmaga és az alvó város képe jelenik meg. Az elénk tárt képben a pusztulás jelenik meg: "Az emberek feldöntve és vakon / vízszintesen feküsznek. " "A ház is alszik holtan és bután, / mint majd száz év után, / ha összeomlik, gyom virít alóla, / s nem sejti senki róla, / hogy otthonunk volt-e vagy állat óla. " Majd a költő felfedez valami szépséget, egy "égi bált", melyet a gyermek szemével lát. A gyermekkor világa idéződik fel a költőben. A verszárlatban a lét értelmét abban látja, hogy részese lehetett ennek a csodának, mely már 50 éve a feje felett van, de gyermeknek kell lenni ahhoz, hogy ezt felismerje. Kosztolányi szegény kisgyermek panaszai. A Kosztolányi által érzékelt gyermeki teljesség elvesztése a napjainkra is jellemző lehet. Gondoljunk csak arra, amikor mindannyian kisgyermekek voltunk mennyit nevettünk önfeledten, ám amint szembesültünk a "felnőttebb" élet nehézségeivel mindez háttérbe szorult, nem tudjuk olyan gondtalanul élvezni az életet, mint a kisgyerekek.