Idén január 29-én jelentették be az influenzajárvány kitörését Magyarországon, azonban hamar ellaposodott az inflenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók számát jelző görbe: Forrás: Nemzeti Népegészségügyi Központ Az ÁNTSZ Influenzafigyelő Szolgálatának adatai szerint az influenza szerzon idén eltolódott, később kezdődött, és a korábbi év meredek felfelé, majd lefelé ívelő mintája sem érvényesült. Éppen a 10. héttől kezdődően kezdett csökkenni azoknak a betegeknek a száma, akik influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordultak - attól a héttől, amikor a koronavírus megjelent Magyarországon. Orbán: nem engedjük, hogy Magyarországot bárki belesodorja ebbe a háborúba | 168.hu. Tehát visszatérve: hiába volt idén olyan enyhe az időjárás, az influenzajárvány sokkal mérsékeltebb volt, mint tavaly. Ez is összefüggésben állhat a január-februári halálozási adatok alacsonyabb számával. A koronavírus hatását nehéz tettenérni Mivel a koronavírusban nagy százalékban a 65 év felettiek hunytak el az eddigi adatok alapján, megvizsgáltuk, kiugró-e az idősek elhalálozásának aránya az előző évek hasonló időszakához képest.
Más tényezők is közre játszhattak abban, hogy nőtt a 65 és 80 év közöttiek aránya és csökkent a 65 éven aluliak száma az elhunytak között. Az influenza járvány enyhe lefolyása, az enyhe időjárás hatásai, ezzel együtt a baleseti statisztikák még mindig nem indokolják teljes mértékben a 65 év és 80 év közöttiek körében március-április folyamán megnőtt elhunytak számát, és a 65 év alattiak körében az arány csökkenését. Állhat még a háttérben a súlyos munkahelyi baleseték lecsökkent száma is, ugyanis a kijárási korlátozások, és a vírus okozta válság következtében is többen dolgoztak otthonról, a vállalatok leállásra kényszerültek, illetve sokan elveszítették a munkájukat. Azonban ennek számát, és a további okokat egyelőre statisztika hiányában csak találgatni lehet. Címlapkép: Getty Images NEKED AJÁNLJUK Nő a fertőzöttek száma. Nem haltak meg többen. Halálozási statisztika 2011 qui me suit. Ne maradj le! Kemény őszi-téli időszak elé nézünk. Az orvoshoz fordulók száma Szabolcs-Szatmár-Bereg (636), Baranya (573) és Zala (529) megyében volt a legmagasabb.
Április 1-jéig pedig mindössze 20 főt tartottak nyilván a koronavírus halálos áldozatai között. Már pusztán ebből az adatból is egyértelmű, hogy nem ellensúlyozhatta önmagában az a tényező a koronavírusos haláleseteket, hogy kevesebben hunytak el az utakon. Ezt könnyen lehet szemléltetni is: A baleseti halálból adódó átlagos csökkenés még arra is kevés, hogy befolyásolja azt a 1, 4 százalékot, amennyivel többen hunytak el 2020 március-áprilisában, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban. Azt, hogy hány halálos kimenetelű közúti baleset fordul elő egy évben, az is jelentősen befolyásolja, milyen az időjárás. A keményebb telek rossz út és látási viszonyokat eredményeznek, így több baleset fordul elő. Halálozási statisztika 2012.html. A adatai szerint a 2019/2020-as tél a harmadik legenyhébb tél volt 1901 óta. Az évszak során lehullott csapadékmennyiség közel megegyezik az 1981-2010-es értékkel, de térbeli és időbeli eloszlása nem volt egyenletes. A leghidegebb téli időszak 1939/40-ben volt, az eddigi legmelegebbet pedig 2006/07 telén figyelhettük meg.
A Marsra küldött legújabb felfedezőrobot ismét elkápráztatta a világot a több millió éves víz nyomairól mesélő, kopár táj képeivel. Szerencsére hasonló helyszínekért nem kell feltétlenül ilyen messzire utazni, a gerecsei Bersek-hegyi kőbányában az egykor itt húzódó tengerfenék kőcsodáit a dolgozók testközelből is megcsodálhatják. A napokban mi is végigjártuk a kirándulók elől elzárt területet. Tardosi vörös mészkő árak. A Gerecse hegyvidéke, mint a közismert a vörös márvány hazája, évezredek óta látja el építőkövekkel, cementtel, és ezekből készült ipari termékekkel az embereket. A hegység tucatnyi pontján találunk kisebb-nagyobb feltárásokat, például a híres pisznicei bányákat, a ma is működő tardosi vörös mészkő-bányát, a Tölgyháti kőfejtő védett földtani alapszelvényét, vagy éppen mind közül a legnagyobbat a Lábatlan feletti Kecske-kő és a Nagy-Bersek-hegy bányáit. Az előbbiben ma is teljes gőzzel zajlik a termelés, míg az uttóbi, hatalmas bányaudvarán már csak hetente néhány alkalommal lendülnek munkába kisebb bányagépek.
Noha az írásos emlékek már a 4-5 században említik, az első chacskarok a 9. századból maradtak fenn; ma már csak Örményországban mintegy 50. 000-re teszik számukat. A többnyire vörösre, ritkábban fehérre vagy kékre festett kereszt-kövek az idők folyamán hosszú fejlődéstörténetet mondhatnak magukénak; mára rendkívül finom, részletgazdag, különleges, szinte csipkeszerű véseteket tartalmaznak. Tardosi vörösmárvány – Wikipédia. 2010-ben a középkori keresztény örmény művészetre jellemző chacskarok szimbólumrendszere és kézműves technikája felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára. Az emlékkő központi eleme egy örmény kereszt, ami valójában olyan latinkereszt (alsó szára hosszabb, mint a három ága), amelyiken mind a négy rész vége kettéágazik, így összességében nyolc ágat tartalmaz. Az örmények számára e faragott kő hitük egyik fő megnyilvánulása, a kereszt iránti mély tiszteletet fejezi ki. A hit képviseletén túl a chacskar keresztje lényegében az életfát szimbolizálja; Jessze fája (Jézus Krisztus Jesszéből kinövő családfája), a jó és rossz tudásának fája, az új és örök szövetség szimbóluma.
A bányászat ezen a területen évszázadok óta folyik, az innen kitermelt kőzet nagyon régóta bizonyítja kiváló tulajdonságait – magyarázta Budai Attila. A bányászat során a különböző talajrétegekből különböző színű köveket bányásznak, a bánya felső részéből származik a Danubia névre keresztelt szürkés-barnás kő, alatta a mindenütt ismert vöröses színű kőzet található, lejjebb az őszi lomb színű kő található, még mélyebben sárga, legalul pedig szürke színű mészkő uralja a vidéket. A bányászat során a cél az, hogy minél nagyobb kőtömböket emeljenek ki, hiszen a leggazdaságosabban ez dolgozható fel. Nem robbantásos, hanem fűrészelési technikát alkalmaznak, vízszintesen és függőlegesen is furatokat készítenek a hegyben, ezekbe gyémántszegmenst tartalmazó acélsodronyt fűznek, amivel elvágják a kőzetet 30-60 tonnás darabokra. Ezeket speciális technológiával, duplafalú acélpárna segítségével kitolják a hegyből, aztán akkorára darabolják, hogy szállítható legyen és beférjen a kőfeldolgozó gépekbe, amik szintén itt a bányaterületen találhatók.