Kedves R! Bár a kérdésem elég tömör volt az elején, és elég naívnak tűnt, de ebből tévesen azt lehet gondolni, hogy most foglalkozom először a kérdéssel. Arról, hogy mi a művészet. Ez nem igaz, mert én diplomás "grafikusművész" vagyok, a képzőművszeti egyetemen diplomáztam csaknem 20 éve, aktív művész életet élek, ráadásul zenei tevlkenységem is van, amivel a fél világot bejárta. Államvizsgáztam esztétikából, művészettörténetből és tanultam sok dolgot, ami ezt taglalja, de a kor előrehaladtával egyre kevésbé tudom, mi a művészet, sőt egyáltalán nem tudom. Én értem - és egyet is értek vele - amit mondtál, hogy tulajdonképpen mindegy, hogy jó e vagy rossz művészet, meg egyáltalán művészet e, ha neked tetszik, ha rád hatással van, csak van egy kis baj. A művészetről beszélnek, beszélgetnek, oktatják, egyetemeket neveznek el róla, fórumokat, újságokat, van, aki tanítja, van, aki tanulja, van, aki "szakértőjének' mondja magát, van, aki megmondja, mik a művészet szempontjai, és mi a jó vagy rossz művészet és mi nem az, és az adott művészeten belül mi számít jónak és rossznak.
A szépség hosi szabadságharca volt ez. Végül az emberiség belátta, hogy így is van. De ekkor se jutott közelebb a szépség rejtélyes mivoltához. Nem tudott számot adni, hogy miért is tetszik neki valami, vagy nem tetszik. Az újabb széptudomány már nem is meghatározásokat, fogalmi megkülönböztetéseket keres, hanem lélektani úton igyekszik belehatolni a művészi teremtés s a művészi élvezés titkaiba. Miért szép például valamilyen szín? Ezt gondolattársulásokkal, régi emlékek fölidézésével próbálták magyarázgatni. A magyarázat azonban mindig egyéni, sohasem általános. A mi gyerekeink általában a pirost tartják a legszebb színnek, talán azért, mert ez a legélénkebb szín, talán azért, mert a vérre emlékezteti őket. Mi a művészet funkciói? (A kiemelések). Japánban és Kínában azonban a legszebb szín a sárga, az a sárga, amely a mi lélekbúváraink szerint elszomorítólag hat ránk, s a halottak sápadtságát, a kicsépelt szalmát, az elmúlást juttatja eszünkbe. Nem lehet tehát eldönteni általános érvénnyel azt sem, hogy melyik szín a vidám, és melyik a szomorú.
[…] (Lev Tolsztoj: Tanulmányok, cikkek, vallomások. Ford. S. Nyírő József. Magyar Helikon, 1967. 412–580. o. )
Összeadódik, kivonódik, rásimul, átolvad az egónkon, a tárgyakon és a körülményeken egy látomás. Ködbe burkolózik, színeket, formákat képez ez a tovább gondolás. Lüktet, vibrál, ordít, dühöng és szétterjed, mint képzet és társítás. Az érzés örül, belakja a testet, a teret és a szívet, majd libabőrt csinál. Talán ez a művészet? Értelme nem a molekuláiban, hanem a megélésében rejtőzik. Megismételhetetlen hangulatban ő a lélek kicsiny ürege. Nem fér sokféle megközelítés bele. Semmilyen tudomány, találgatás, vagy objektivitás. A művészet maga a hír a televízióban, csók a hálószobában. A ki nem mondott szinkronicitás. Ott van a szemöldökben, minden ráncban, arckifejezésben, valamint álló – vagy mozgóképben. Kockacukorként zuhan a kávéba, esőcseppként érkezik az orr hegyére, és észrevétlenül pihen a levegőben. Láthatatlan pollenként evődik a bőrbe, szellőként bújik a kabátunk alá. Mi a művészet 5. Üzeneteket hordoz, mint a városunk hűséges postása, s mikor célba talál, átjár. Megborzaszt, átölel, elriaszt, felháborít, szeretettel, rajongással tölt el… A művészet ilyen?
Számos személyes funkció létezik, és szubjektív, ezért személyenként változik. Egy művész létrehozhatja az önkifejezés vagy kielégülés szükségességét. Lehet, hogy gondolatot vagy pontot szeretett volna közölni a nézővel. Talán a művész megpróbált esztétikai élményt nyújtani mind az én, mind a nézők számára. Egy darab lehetett volna "csak" szórakoztatni másokat. Néha egy darabnak nincs értelme egyáltalán. Mi a művészet 8. (Ez eléggé homályos, tudom, a fenti egy nagyszerű példa arra, hogy a művész tudása segíthet egy "kivágni az üldözésnek" és hozzárendelni a funkciókat. ) Egy kissé magasabb rendű síkon a művészet szolgálhat az irányítás személyes funkcióinak. A művészetet arra használják, hogy megpróbálja gyakorolni a varázslatos irányítást az idő múlásával, vagy az évszakok, vagy akár az élelmiszer felvásárlásával. A művészet egy rendetlenség és rendetlen világ megrendelésére szolgál. Ezzel ellentétben a művészetet káosz létrehozására használhatják, amikor a művész úgy érzi, hogy az élet túlságosan sima és rendes.
Meghúzódik egy üres dobozban, s monumentális szobrokról követhetetlenül továbbillan. Otthonra talál nadrágok zsebében, szerelemért őrjöng a csípős húslevesben.. A művészet ez. Soha nem ismétlődő pillanatsorok az életünkben. Pae
Érdekes megjegyzés ennek a válasznak a végére az lenne, ha azt gondolnánk, hogy ha a művészetnek nem lenne célja, miért ölték meg az iszlamista fegyveresek a Charlie Hebdo karikaturistáit. Kettő pedig, ha nem lenne fontos, miért robbantana ki az egész világ több rajzfilmmel, hogy "a művészet hatalmasabb, mint a kard" a terrorizmust kihívja. Csak egy gondolat!
"Van itt egy gyermek... " (Jn. 6, 9) Heti étkezési menü: MEGTEKINTÉS A gyermekétkeztetés térítési díjának befizetési határideje a hónap utolsó munkanapja.
Nagy Dominik Vasas Ádám 12. hely 96 pont Felkészítő tanár: Oroszné Abai Ibolya Gitt egylet Ádám Gréta Fórián Panna Schmiedt Péter Varga Eszter 23. hely 84 pont Neocitran 420 Fényes Balázs Gyurán Éda Horai Donát Kovács Márton 25. hely 83 pont 8. évfolyam Szőlőcukor Bodnár Péter Fényes Ádám Szabó Bence Szabó Zalán 9. hely 122 pont Minden felkészítő tanárnak és diáknak gratulálunk!
2019. december 7-én rendezték meg Budapesten a Bolyai Anyanyelvi Csapatverseny országos fordulóját, melyen iskolánk tanulói kiemelkedően szerepeltek. A 6. a osztályos tanulók alkotta csapat az előkelő 4. hely en végezett. A Szófaló faló csapat tagjai: Ekbauer Tamás, Bors Ádám, Vörös Zalán és Szalai Anna Borka A diákokat Nagy Judit készítette fel. A megyei fordulón intézményünk több csapata is eredményesen szerepelt. Bolyai matematika verseny 2012 relatif. Minden diáknak és felkészítőnek gratulálunk!