Tartalom Előszó 1. Klasszikus ábrázoló geometria 1. 1. Perspektivikus ábrázolás 1. 2. Nyompáros és mérőszámos módszer 1. 3. Axonometrikus ábrázolás 1. 4. Monge-féle ábrázolás 1. 5. Sztereografikus projekció 2. Görbemodellezés 2. Lagrange-görbék 2. Bézier-görbék 2. Összetett Bézier-görbék 2. B-szplájngörbék 2. Egyenes - A Monge-féle ábrázolás. Racionális Bézier-görbék 3. Felületek modellezése 3. Bézier-háromszögfelületek 3. Bézier-négyszögfelületek 3. Összetett Bézier-négyszög- vagy szplájnfelületek 4. Függelék 4. A projektív geometria alapfogalmai 4. Vektor-vektorfüggvények analízise 4. Differenciálgeometriai alapismeretek 4. Művészet 4. Számítástechnika 4. 6. Polárformák 4. 7. Bernstein-polinomok 4. 8. B-szplájnfüggvények 4. 9. Egyebek Név- és tárgymutató Jelölések és konvenciók Irodalomjegyzék
A szakaszon felvett F pont a szakasz vetületét az eredeti szakasz két részének arányaira bontja. Metsződő egyenesek vetületei a metszéspont vetületében metszik egymást. A műszaki ábrázolás céljaira a merőleges párhuzamos vetítés felel meg a legjobban. Egy térbeli alakzat egyértelmű meghatározásához rendszerint nem elegendő egy merőleges vetület, mivel ez csak a test két kiterjedésének megmutatására alkalmas. A tárgyakról ezért általában két különböző vetületet készítünk, két egymásra merőleges képsíkon. A két képsíkos ábrázolást megalkotójáról (G. Monge, 1764–1818) Monge-féle ábrázolásnak is nevezik.
Az egyenest rekonstruálhatjuk a nyompontjai összekötéseként is. Különleges helyzetű egyenesek (a képsíkrendszerhez képest): képsíkra illeszkedő, vagy a képsíkkal párhuzamos (horizontális, frontális, profil) egyenesek; képsíkra merőleges (1., 2., 3. ) vetítősugarak. A képsíkkal párhuzamos egyeneseket (horizontális, frontális, profil) 1., 2., 3. fővonalnak is nevezzük. Két egyenes kölcsönös helyzete (egymáshoz képest): a komplanáris (közös síkú) egyenesek lehetnek metsz˝ok, vagy párhuzamosak; a nem komplanáris egyenesek kitér˝ok (ez az általános eset! )
méter per secundum: kilométer per óra: 1 m/s (a továbbiakban így jelölöm) = 3, 6 km/h A sebesség kiszámításának képlete: Mert sebesség (v) egyenlő út (s) osztva idővel (t). segédlet fizika Az elmozdulást természetesen, csak egy adott időtartamra érthetjük. Ezt az időtartamot általában -vel jelöljük és azt mondjuk hogy a test idő alatti elmozdulása. Az elmozdulás vektor a testnek a idő kezdetén meglévő helyéről a időtartam végén meglévő helyére mutató vektor. Ez a vektor azonos a két pontba mutató helyvektor különbségével. Elmozdulás Figyelt kérdés A füzetembe az út jeléhez kis "s" betű van írva, ami ellent mond a v=S/v egyenletnek. Tehát akkor az út jele nagy "S" betű, a kis "s" pedig a secundum, a másodperc jele? 1/7 anonim válasza: 100% Az út jele a kis "s" betű. A másodperc az egy mértékegység, annak is kis "s" betű a jele. 2020. okt. 19. 14:56 Hasznos számodra ez a válasz? P jele a fizikában 2017. 2/7 A kérdező kommentje: Kis "s"? Nahát... Jó, elfogadom, akkor lehet a könyvben a betűtípus miatt nem láttam jól, mert megnéztem ott is.
Latin ábécé A · B · C · D E · F · G · H · I · J K · L · M · N · O · P Q · R · S · T · U · V W · X · Y · Z m v sz A latin ábécé 21., a magyar ábécé 35. betűje. Számítógépes használatban az ASCII kódjai: nagybetű – 85, kisbetű – 117. Tartalomjegyzék 1 Jelentései 1. 1 Biokémia 1. 2 Fizika 1. 3 Kémia 1. 4 Közgazdaságtan 1. 5 Matematika, geometria 1. 6 SI 1. 7 Számítástechnika 1.
1 gépi lóerő = 1 hidraulikus lóerő = 33 000 láb · font / perc = 745, 699 W (teljesítménynél: 1 kW = 1000 W ≈ 1, 34 lóerő) 1 elektromos lóerő = 746 W 1 kazánlóerő = 33, 475 Btu / h = 9809, 5 W A lóerő mértékegysége az SI-mértékegységrendszer 1980-as magyarországi bevezetése óta elavulttá, kerülendővé vált. A hőtechnikában a kalória /óra ill. Fizika - 9. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. kilokalória/óra mértékegységet használták 1 kcal/h = 4186, 8 J / 3600 s = 1, 163 W Az USA hűtő- és klímatechnikai szakterületein használtják a ton of refrigeration (wd) ("hűtési tonna", ToR) mértékegységet, kizárólag termodinamikai hűtési teljesítmény mérésére. 1 ToR = 12 000 BTU /h = 3517 Watt. Mechanikai teljesítmény [ szerkesztés] Egy testre ható erő által végzett átlagos mechanikai munka definíciója: ahol F a testre ható erő s a test elmozdulása (elmozdulásvektor). A munka fenti képlete két vektor ( F és s) skalárszorzata, ez azt jelenti, hogy munkát csak az elmozdulás irányába eső erőkomponens végez. Az elmozdulás irányába ható erő munkája pozitív, az ellenkező irányba ható erő negatív munkát végez.
Az elmozdulásra merőleges irányba ható erő nem végez munkát. P jele a fizikában youtube. Az idő szerint deriválva azt kapjuk, hogy a pillanatnyi teljesítmény egyenlő az erőnek és a v sebességnek a skalárszorzatával: Az átlagos teljesítmény ekkor: Forgó mozgás esetén a pillanatnyi teljesítmény az M forgatónyomaték és az ω szögsebesség szorzata: Villamos teljesítmény [ szerkesztés] Pillanatnyi villamos teljesítmény [ szerkesztés] Egy berendezés pillanatnyi villamos P teljesítménye:, [2] [3], P ( t) a pillanatnyi teljesítmény wattban (W), U ( t) a feszültség (potenciálkülönbség) voltban (V), I ( t) a berendezésen átfolyó áram áramerőssége amperben (A). Ha a berendezés egy ellenállás, akkor:, az elektromos ellenállás ohmban (Ω). Szinuszos váltakozóáram teljesítménye [ szerkesztés] A szinuszos váltakozóáram pillanatnyi teljesítménye periodikusan változik hasonlóan a feszültséghez és az áramerősséghez. A váltakozóáram átlagos effektív (hatásos) teljesítménye egy periódus (és így hosszabb idő) alatt:, az effektív feszültség, az effektív áramerősség pedig a fázisszög A háztartási villanyórák ezt mérik, a fogyasztókon ez hasznosul.