2015. 09. 13:55 Kokó: sosem voltam fideszes Kovács Kokó István bokszoló a Hír TV-ben tette a meglepő kijelentést. 2014. december. 03. 07:08 Bűnügy Letartóztatták Kokó bátyját Németországban a Blikk szerint Letartóztatták Kovács Kokó István testvérét Németországban embercsempészet miatt – közölte a Blikk. 2014. 01. 20:23 Fradi-vezetőedző lett Kokóból Kovács István lett a Ferencváros ökölvívó-szakosztályának új vezetőedzője. 2013. szeptember. 16:28 Kokó lemondott posztjáról az ökölvívó-szövetségben Kovács István olimpiai bajnok és Szántó Imre mesteredző lemondott a Magyar Ökölvívó Szövetségben betöltött tisztségéről és az ezzel kapcsolatos feladatokról a szervezet keddi ülésén. 2011. 27. Mocsai Lajos összmagyar játékokat tervez a Maccabi Játékok mintájára 2025-ben : hungary. 10:41 "Erdeinek nem sok értelme volt DiBellával leszerződni" - Kokó jelenti Kovács István, egykori olimpiai- és profi világbajnok bokszolónk rendszeres beszámolókat küld a ökölvívó szakmai portálnak. Ezúttal a WBO Puerto Ricó-i kongresszusáról számolt be az oldalnak, ahol szó esett Erdei Zsoltról is. 2011.
Ha itt járná a végéig – amire azért kicsi az esély –, 4-5 nyelvvel gazdagabban érne el az érettségiig, de ha csak 4-5 évet húzunk le itt, Svájcban, akkor is valószínűleg nagyon komoly francia nyelvtudással fog hazautazni – mesélte Kokó a Palikék Világa by Manna adásában. Megszületett Kovács Kokó István harmadik gyermeke | 24.hu. Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! #Svájc FRISS HÍREK LEGOLVASOTTABB 1 2 3 4 5 TOVÁBBI AJÁNLATOK
Azt is jelezte: azzal, hogy visszatér az amatőr bokszba, nem folytatja munkáját a Boksz Világszervezetnél (WBO), ahol 19 évet dolgozott. Legfontosabb feladatai egyikének a sportág megújítását tartja, és azt, hogy hidat építsen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, valamint az AIBA között annak érdekében, hogy a sportág a 2024-es párizsi olimpián is ott lehessen.
A sportág megújításáért is dolgozik majd, és azért, hogy az ökölvívás a 2024-es párizsi olimpián is ott lehessen. Hétfői videokonferenciáján az olimpiai, valamint amatőr és profi világbajnok Kovács Istvánt nevezte ki a Nemzetközi Ökölvívó-szövetség (AIBA) főtitkárának a szervezet igazgatótanácsa. "Az ökölvívás az élete, az AIBA pedig a családot jelenti a számára. Bízom abban, hogy főtitkárként egy alapvetően új hatékonysági és átláthatósági szintre emeli a szervezetet" – idézte a közlemény Umar Kremlev AIBA-elnököt. Az ötvenéves Kovács nagy megtiszteltetésnek és óriási felelősségnek tartja a kinevezést. Kovács "Kokó" István lett a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség főtitkára | Alfahír. "Az AIBA olyan időszakon megy keresztül, amelynek során reformok sorozatát kell végrehajtani, ezek ugyanis szükségesek ahhoz, hogy a világszerte milliók által kedvelt ökölvívás fejlődjön, és a sportolók, edzők a legjobb eredményeket érhessék el a nemzetközi viadalokon" – magyarázta, saját munkáját illetően pedig "teljes nyitottságot és demokráciát" ígért. Az 1996-os atlantai olimpián aranyérmes Kovács István az M4 Sport Sporthíradó című műsorában kedden elmondta, Umar Kremlev invitálását többször is elhárította, később azonban felvázolta neki az amatőr ökölvívásban tapasztalt problémákat az elmúlt évtizedekből, és jelezte, amennyiben ezek kijavításával foglalkozhat, vállalja a pályázást.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Kovács István Kovács István (1799–1872) történész, az MTA tagja Kovács István (1814–1886) gimnáziumi tanár Kovács István (1816–1864) magyar és amerikai szabadságharcos katona Kovács István (1830–1894) orvosdoktor, megyei főorvos Kovács István (1839–1919) színművész, szinészegyesületi főkönyvelő Kovács István (1845–1913) tornatanár Kovács István (1848–? ) királyi táblabíró Kovács István (1849–1907) ügyvéd Kovács István (1863–1901) kereskedelmi és iparkamarai fogalmazó Kovács István (1880–1955) régész, numizmatikus Kovács István (1900–? ) politikus (FKGP) Kovács István (1902–? )
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2022. 01. 16., 06:15 Frissítve: 2022. 15., 19:33 20608 Garantált bérminimumot kell-e fizetni a kávézó-lottózó alkalmazottjának, ha nincs vendéglátós végzettsége? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt. Ekkor kötelező garantált bérminimumot fizetni - Adózóna.hu. A kérdés konkrétan így szólt: "Kávézónkban, melyet egy kft. üzemeltet, a Szerencsejáték Zrt. termékeit értékesítjük lottózóként. A kávézó-lottózó bevételének több mint a fele a lottóértékesítésből ered. A kft. főtevékenysége 6120 Vezeték nélküli távközlés, mely a lottóértékesítést jelenti. A Szerencsejáték Zrt. termékeinek értékesítéséhez nem szükséges középfokú végzettség, egyhetes tanfolyam teljesítésével, a zrt. nyilatkozata alapján szakképesítés nélkül végezhető. A munkavállalónak jelen pillanatban nincs vendéglátós végzettsége, csupán a Szerencsejáték Zrt. termékeinek forgalmazására jogosító vizsgával rendelkezik.
A végzettséget iskolai végbizonyítvánnyal vagy oklevéllel, a gyakorlati időt pedig munkaszerződéssel, működési bizonyítvánnyal (esetleg munkakönyvvel), vagy más hitelt érdemlő módon lehet igazolni. Ez utóbbit a jogszabály nem részletezi, így a felekre bízza, hogy mit fogadnak el igazolásként. Ennyivel emelkedhet a idén a minimális építőipari rezsióradíj - ProfitLine.hu. Egyes ágazatokban, a garantált bérminimum - gyakorlatilag az évközbeni fizetésemelés - biztosítása komoly problémát jelenthet, így valószínűsíthető, hogy a munkáltatók élni fognak azzal a lehetőséggel, amit a Munka Törvénykönyve a 144. § (6) bekezdésében kibúvóként biztosít. Eszerint a munkáltatói érdekképviselet és a szakszervezet által kötött kollektív szerződés a garantált bérminimum mértékétől eltérhet, mégpedig lefelé is. A törvényszöveg szerint ugyanis a kollektív szerződésben megállapított, garantált bérminimum a minimálbérnél alacsonyabb nem lehet. A garantált bérminimumra vontakozó, valamennyi szabályt alkalmazni kell a közszférában foglalkoztatott közalkalmazottakra és közszolgálati jogviszonyban álló dolgozókra is.
A garantált bérminimumra az a munkavállaló jogosult, aki az alábbi két feltételnek együttesen megfelel: » az adott munkakör betöltéséhez szükséges a középiskolai végzettség vagy középfokú szakképzettség és » a munkavállaló ténylegesen is rendelkezik ezzel a középiskolai végzettséggel vagy középfokú szakképzettséggel. Először tehát azt kell megnézni, hogy jogszabály, kollektív szerződés vagy a munkáltató gyakorlata előír-e középfokú végzettséget, képesítést. Ezt követően kell ellenőrizni a végzettség meglétét. A 34/2021. ITM rendelet 1. § (1) bekezdése szerint az 1. mellékletben meghatározott önálló tevékenységek – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az 1. mellékletben foglalt táblázat B vagy D oszlopában szereplő képesítéssel végezhetőek. A 65. pont értelmében a meleg és hideg ételek, cukrászati készítmények, sütemények, fagylalt, italok kiszolgálását pincér – vendégtéri szakember (pincérsegéd), vendégtéri szaktechnikus végezheti. Kivételt képez a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009.
A munkavállaló által betöltött munkakört, a munkakörhöz tartozó feladatokat, a betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget jogszabály, ennek hiányában a munkáltató határozza meg. Ezért, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a munkáltató dönti el, hogy melyik munkakör igényel legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget. A garantált bérminimum megállapításának feltétele, hogy a munkavállaló, igazolható módon rendelkezzen azzal a végzettséggel, illetve szakképesítéssel, amelyet a jogszabály vagy a munkáltató megkíván, valamint a munkakör ellátásához szükséges legyen az adott végzettség. Ebből következően, nem kell garantált bérminimumot fizetni annak a dolgozónak, aki rendelkezik ugyan szakképesítéssel, a munkaköréhez azonban ezt nem kell használnia (például lakatos, de segédmunkásként dolgozik egy építkezésen). A gyakorlati idő hossza a garantált bérminimum mértékét befolyásolja. Azok a munkavállalók, akik nem rendelkeznek 2 év gyakorlati idővel, a minimálbér 105 százalékára, azaz 65 625 forintra, míg a legalább 2 éves gyakorlati időt igazoló dolgozók a minimálbér 110 százalékára, azaz 68 750 forintra jogosultak július 1-jétől.