A töltöttkáposzta vajon hungarikum? Hát a gulyásleves vagy a slambuc? Decemberi hír, hogy a magyar Hungarikum Bizottság a gulyáslevest is a hungarikumok közé választotta. Indoklásukban kiemelték, hogy az étel világszerte ismert, és jelentős hatást gyakorol a turizmusra és a vendéglátásra. Hungarikum ételek, amelyektől kiborul egy külföldi - Falatozz.hu. Ezzel a gulyásleves egy impozáns listára került, ahol számos jellegzetesen magyar fogás és élelmiszer szerepel. De vajon melyek ezek? Gulasch, lecsó, Puskás, paprika - talán ez a négy leggyakoribb magyar márka (vagy Puskás esetében márkaértékkel bíró személyiség), ami egy külföldinek eszébe jut Magyarországról. Jellemző, hogy a 4-ből 3 az élelmiszeriparhoz kötődik, hiszen hazánkat sokáig (ma már talán kevésbé) agrárnemzetként tartották számon. Viszont a fenti négyesből szintén csak 3 dolog hungarikum: a gulyás, a paprika és Puskás Ferenc sportolói életműve, illetve munkássága, és még ezek közül is a gulyás csak néhány hete került fel a listára. Ebből is kitűnik, mennyire nem egyértelmű, hogy mi kaphat hungarikum minősítést.
**************************************** Linkek a témában: Hirdetés Kemencében sült kenyérlángos Ha nyár, akkor strand. Ha strand, akkor lángos. Mi másra vágyhatnánk a tikkasztó melegben, mint egy pofa sörre, fröccsre és egy sajtos-tejfölös lángosra. Akár Gombóc Artúr kedvenc csokijainak, így a lángos ízesítésének sincs se szeri, se száma. Ehetünk sajtosat, tejfölöset, fokhagymásat, simát, burgonyásat, kolbászosat, gombásat, húsosat... Szürkemarha hús A szürkemarhát mindenki ismeri, legalábbis, ha az útszéli legelők szabadon tartott állatairól, a Hortobágy szimbólumáról van szó. Home - Hungarikum Shop - Magyar termékek webáruház. A Magyar szürkemarha a Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike. Valódi hungarikum, amely szépségével, szilajságával, őserőt sugalló impozáns megjelenésével Magyarország világszerte ismert jellegzetességeihez tartozik. Húsáról azonban nem sokat tudunk, illetve tudtunk, amíg nem találkoztunk Magyarország, tehéngulya létszáma alapján rangsorolva az egyik legnagyobb tenyészetével Csatárpusztán.
Ezt támasztják alá bolgár-török jövevényszavaink is. Ugyanígy a bogrács szavunk is oszmán-török eredetű (bakraç – rézüst) igaz ez az elnevezés csak az 1700-as években fordul elő. A fémbogrács is a késő középkorban jelenik meg, amikor a gazdaság, társadalom- és településszerkezet is az európai feudalizmus normái szerint alakulnak át. 1420-ból vannak írásos adatok, hogy a vasüst a jobbágyház tartozéka. Az öntöttvas bográcsok a 18. század közepétől terjedtek el kiszorítva az addig használt rézüstöket. Az árpád-kori cserépüstök alakját a használatuk szabta meg. A befelé szűkülő fal azt a célt szolgálta, hogy a tűz ne égesse el a bográcsot tartó kötelet. Hungarikumok nyomában: kolbász, fröccs és a tradicionális nemzeti eledelek - Coloré. Formájukat tekintve a későbbi főzőedények is eltérést mutatnak. Az Alföldön és a Dunántúlon a kihajló szélű, mély tál formájú ételfőző üstök terjedtek el, kivéve a Dunántúl déli részét, ahol a körte alakú -valószínűleg balkáni eredetű- rézből kalapált vasfazék volt a jellemző. Az erdélyi bográcsok majdnem félgömb alakúak. A manapság használt ipari zománcozott vasbográcsok mellett kezdenek újra feltünedezni a hungarikumnak számító rekonstruált cserépüstök is.
Valószínűsíthető, hogy a munkásoknak készítették. Veszelszki Antal orvos, botanikus a törött fűszerpaprikát egyértelműen a köznép fűszerének tartja, s megemlíti, hogy "A' Magyarok, a' Rátzok gulyás – húsban igen szeretik. " A gulyás igen hamar, már 1793-ban megjelent, mint katonaétel. A rajnai fronton egy magyar egység táborozott, amikor augusztus "21-dikben, mikor éppen egy kis gulyás húst főznénk, akkor ütött ránk az ellenség", azaz a franciák. A tisztek is valószínűleg megismerkedtek vele. A gulyás másik útja az előkelő rétegek felé az utasok számára a vendégfogadókban felszolgált vagy vadászatokon fogyasztott ételként vezetett. Szirmay Antal1804-ben a régebbi eredetű borsos gulyáshúst már mint a nemesi középrétegek hagyományos ételét említi, míg az újabb, paprikával készült változatot egyértelműen a paraszti ételek közé sorolja. A magyar gulyás, mint nemzeti étel Bármilyen különösnek tűnik, de a gulyás (pörkölt, paprikás) nemzeti étellé válása szoros összefüggésben állt II. József reformtörekvéseivel.
2020. 11. 29. 26 perc, 2020 Borbás Marcsi szakácskönyve – Mézes krémes és gyümölcskenyér Marcsi már az ünnepekre készül, és megsüti sokak kedvencét, a mézes krémest. A vendége Juhos József cukrász lesz, aki ezúttal egy nagyon egyszerű recepttel készül, megmutatja, mitől lesz szaftos és finom a gyümölcskenyér.
A legtöbb gyerek imádja az édességeket, de keveseknek jut eszükbe már ekkor erről a pályáról álmodozni. Úgy tudom, te mégis közéjük tartoztál. Juhos József: Már tizenegy éves koromban tudtam, hogy cukrász szeretnék lenni. A nagy családi rendezvényeken, sátoros ünnepeken a nagymamám mindig az esztergomi cukrásztermelőből hozott csoki és puncs minyonokat, ez nekem annyira ízlett akkor, hogy kijelentettem: "Én cukrász akarok lenni! " 12 éves voltam, amikor anyukám azt mondta, hogy a dédnagyapámtól mindig azt hallotta, hogy a cukrászat a tisztasággal kezdődik, ha még mindig komolyan gondolom, akkor keres nekem nyári munkát, menjek el egy cukrászdába mosogatni, hogy megtanuljam, hogy hol kezdődik a szakma. Hetedik osztály utáni nyári szünetében a pilisvörösvári Emil cukrászdában kezdtem el a szakmát, de nem mosogatással, hanem mint nyári diákmunkás segédkeztem a cukrászoknak. Fotó: Pataki Cukrászda Facebook / Kalácsok a Patakiban Korai kezdés, egy remek helyen. Mi volt a következő lépés? Az iskola elvégzése után két évig az Emil cukrászdában dolgoztam, mint segédcukrász, majd jött egy lehetőség, és a Gundel Étteremben folytattam, mint tésztapályás cukrász.
Értékelés: 45 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Mindenki szereti a nagymamák hagyományos, réteges süteményeit. Marcsi ebben az epizódban sokak kedvencét, a zserbót készíti el. A vendége ezúttal Juhos József cukrász lesz, aki egy fantasztikus máktortát süt, és rengeteg trükköt is megoszt a nézőkkel. A műsor ismertetése: A főzés tudományát, a háztartási praktikákat, családi recepteket tovább adjuk generációról generációra. Ennek nem az evés a lényege, hanem sokkal inkább az érzelmi és kulturális háttere. A Duna csatornán vasárnaponként jelentkező műsor háziasszonya arra buzdítja a fiatalokat, hogy süssenek-főzzenek minél többet szeretteiknek és vigyék tovább a családi recepteket. Minden adásban újabb ételeket ismerhetünk meg Borbás Marcsi szakácskönyvéből, persze a recept nem szentírás, hiszen ahány ház, annyi szokás, de abban megegyezhetünk, hogy a konyha, a család biztos találkozási pontja, ezért itt lehet a legtöbbet átadni hagyományainkból egymásnak. A közmédia új gasztro magazinja a régi idők finomabbnál finomabb ízeit idézi meg és közben a sütés-főzés rejtelmeibe is beavatja a nézőket, hiszen a legfontosabb szakács, Te vagy!
A másik zsűritag, Enzsöl Balázs végzettségét tekintve közgazdász, a gasztronómiával 2005-ben kezdett foglalkozni. Szakmai pályafutását mosogatóként kezdte, 2009-ben már főszakácsként dolgozott Angliában. 2013-ban döntött úgy, hogy kifejezetten a desszertekre specializálódik, három évvel később Michelin-csillagos éttermek desszertkínálatért felelt. 2017 közepétől – barcelonai székhellyel – szabadúszóként folytatja karrierjét: workshopokat és konzultációkat tart. Számos hotel, étterem és cukrászda desszertkínálatát újította meg elképzeléseivel New Yorktól Szingapúrig. A Mestercukrász versenyzőinek azt szeretné megtanítani, hogy kitartással és gyakorlással bármit meg tudnak csinálni. A műsorban tehetséges hobbicukrászok, vagy éppen a sütés fortélyait már jól ismerők mérik össze tudásukat: a Mestercukrász-jelöltek minden adásban két, sütéssel kapcsolatos feladatban küzdenek meg egyénileg a továbbjutásért, hogy a végén a legjobb elnyerje a Mestercukrász címet és a vele járó ötmillió forintos nyereményt.