A szakdolgozat második, empirikus része is ezt igyekszik feltárni: milyen mértékben köszönhető az adott dolgozó társadalmi felelősségvállalása a vállalat belső kommunikációjának, illetve milyen mértékű az a tevékenység, amelyet ennek érdekében önkéntesen végez. A kutatás során egy online kérdőív kitöltésére került sor a dolgozók körében, melyet összesen 77-en töltöttek ki a végén a kiküldött vagy szétosztott 330-ból (a kutatás kezdetben írásos, "helyben kitöltős" formában került megvalósításra, mely csak később lett elérhető online felületen is). Fenntartható fejlődés megvalósítása az alkalmazottak segítségével : A Magyar Telekom Nyrt. példája - CUB Theses. Mivel ez az alapsokaság mintegy 7%-át tette ki (összesen 10 809 fő dolgozik a Magyar Telekomnál), ezért kutatásom inkább tekinthető feltáró jellegűnek. A kérdőív alapvetően három nagyobb részre tagolható. Egy kvantitatív részre, amely 11 zárt kérdést tartalmazott a Telekom fenntarthatósági stratégiájára, illetve az azzal kapcso-latos eredményekre vonatkozólag; egy kvalitatív részre, mely 5 darab nyílt kérdést ölelt fel a vállalat alkalmazottakkal való bánásmódjával és a dolgozók egyéni társadalmi felelősség-vállalásával kapcsolatban; és egy Likert típusú attitűdvizsgálatra, mely a dolgozók egyéni viszonyulását, magatartását igyekezett felmérni ezzel kapcsolatosan.
Az összhangot vagy annak hiányát az 1. táblázat kitöltésével lehet megállapítani. A táblázat első sorában az adott SDG részcéljai kerülnek feltüntetésre. Az elemző munka első feladata annak feltárása, hogy vannak-e ezeknek megfeleltethető nemzeti célok, illetve az SDG célterületén közpénzekből - ideértve az EU támogatást is - megvalósuló programok részére megállapított (programszintű) célok. A három szinten a célok megfogalmazása általában különböző, ezért az elemzés során a tartalmi azonosságot vagy hasonlóságot kell vizsgálni. A táblázatban fekete szín jelöli, ha az adott SDG részcélnak megfelelő nemzeti vagy programszintű célt nem sikerült azonosítani. Egy SDG részcélt nem relevánsnak tekintünk, ha neki megfeleltethető nemzeti cél nincsen. Ilyen esetben célszerűtlen ellenőrzést végezni. Fenntartható fejlődés | Magyar Természetvédők Szövetsége. Az elemzés következő lépése annak megállapítása, hogy a három szinten egymásnak megfeleltethető indikátorokkal mérik-e az előrehaladást a célok elérésében. Itt is az jelent kihívást, hogy a három szint indikátorai gyakran nem azonosak.
Az elemzés egy többváltozós statisztikai eljárással, ún. faktorelemzéssel zárult, mely során megnéztem, homogén csoportokra bonthatók-e az egyes változók (attitűdkérdések), és csoportátlagok szerint van-e valamilyen szignifikáns eltérés az egyes megállapításokat illetően. A kutatás legvégén korrelációelemzés segítségével sor került a kitöltő fenntarthatósági stratégiájával kapcsolatos ténytudása és attitűdje közötti kapcsolat feltárására. Kutatásom során arra az eredményre jutottam, hogy habár a Magyar Telekom dolgozók jól tájékozottak voltak a vállalat fenntarthatósági stratégiájával kapcsolatban, ez egyéni társadalmi felelősségvállalásukban, attitűdjükben kevésbé látszott meg. Sokan munkájuk során igenis tesznek azért, hogy egy jobb, társadalmilag fenntarthatóbb világban éljünk, ugyanakkor az a sok program, amit a vállalat ennek érdekében végez (Digitális Híd, "Szabad az Á" filmklub, Fenntarthatósági Nap, Romaster program, Egálnet) vagy nem igazán jut el a dolgozókhoz, vagy pedig e programok, tevékenységek megvalósítása egy korábban már létrejött csoport kiváltsága lett és nehéz újonnan csatlakozni hozzá.
Az elméleti részben külön fejezetet érdemelt a fenn-tarthatóság, mint tágabb fogalom és a CSR-nek a különbözősége, kapcsolata. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a Telekom Csoport vállalati fenntarthatóságnak nevezi jelentésében az ilyen irányú, társadalmilag felelős tevékenységeit. A Magyar Telekom Csoportot azért is választottam szakdolgozatom példájának, mert egyrészt ez a vállalat jár leginkább élen e témában (2008-ban és 2009-ben is GRI G3 A+ minősítést kapott fenntarthatósági jelentésük), másrészt korábbi, németországi szakmai gyakorlatom kapcsán itt voltak olyan kapcsolataim, mely a kutatásom során nagy segítségemre szolgált. A szakdolgozat esettanulmány elemzése során szó esik a Magyar Telekom 2005–2008-as, majd 2008–2011-es fenntarthatósági stratégiájáról. Míg a 2005 – 2008-as stratégia elsődleges célkitűzései között az szerepelt, hogy a Magyar Telekom Csoport vezető közép-európai fenntarthatósági pozíciót érjen el 2008-ig, addig a 2008 – 2011-es időszak már leginkább napjaink, és a jövő generációjának fenntarthatóságára vonatkozik, fő célkitűzése, hogy váljon a vállalat vezető fenntarthatósági szerepe a munkatársak és az ügyfelek számára is egyértelművé, láthatóvá.
A 2021 éves Erőművek Éjszkája programon belüli látogatáskor a geotermikus kiserőművet éves karbantartás közben lesz mód megtekinteni. Ez nem von le a látogatás által szerzett működési elv, technológia megismerésének értékéből, sőt a szakmai szemeknek még több, szélesebb körű információval is szolgálhat!
(3. kép) Néhol alkalmazzák a bináris és az elgőzölögtetős erőművek hibridjét is, melynek működési struktúrája hasonló a 3. képen szereplő bináris erőműjéhez. Előnyök, hátrányok [ szerkesztés] Előnyei hogy a minimális a károsanyag kibocsátásuk, így a környezetterhelésük a többi erőművel szemben elenyésző. A kitermelt vízben vagy gőzben oldott kén-hidrogén és szén-dioxid jelenti az erőművek károsanyag kibocsátását. A kén-hidrogén nagy koncentrációban mérgező, viszont a többi erőműhöz viszonyítva az emissziója elenyésző. A kettős rendszereknek a zárt primer kör miatt gyakorlatilag nincs károsanyag emissziója. Mivel a geotermikus erőműveket az energiaforrásra telepítik, így nem kell a tüzelőanyag szállításához szükséges infrastruktúrát kialakítani, nincs a szállításból adódó környezetterhelés. A helyesen megtervezett és üzemeltetett geotermikus erőművek a felhasznált víz visszasajtolásával gyakorlatilag folyamatos energiaforrásként üzemelhetnek. Geotermikus energia potenciál magyarországon. Hátrányai hogy telepítéskor magas beruházási költséggel bírnak más erőművekkel szemben, viszont az üzemeltetési és karbantartási költségek lényegesen alacsonyabbak.
Vízenergia A víz energiájának hasznosítására már több módszer is ismert. A jelenleg legnépszerűbb és legtöbb energiát termelő rendszerek a hagyományos gátas vízierőművek. A felduzzasztott víznek egy szűk keresztmetszeten történő áteresztése először mozgási energiát hoz létre, ami turbinákba kerülve elektromossággá alakítható. Geotermikus energia Magyarországon - kihagyott ziccer? - Archenerg. Ezek az erőművek rendkívül sok energiát képesek termelni, viszont csak lokálisan, nagy folyók mentén helyezhetők el. Ezek a létesítmények még sok kritikát kapnak a természetvédőktől, hiszen a duzzasztás jelentősen átformálja a tájat, és a vízben élő állatok számára is gátat képeznek a szabad mozgásban. Lakossági hasznosítására áramtermelés céljából hazánkban nincs lehetőség. A vízenergia hasznosításának két legújabb módja a hullám- és árapály erőművek. Ezek a berendezések a vízszint folyamatos, időszakos emelkedését kihasználva állítanak elő elektromosságot. Ezek az erőművek még csupán pilot projektekként vannak jelen a világban, tenger híján pedig Magyarországon ilyen módú hasznosításra nincs lehetőség.
A Németországban felhasznált megújuló energia több mint 51 százalékát jelenleg biomasszából állítják elő, és csupán 5 százaléka származik földhőből. Ingo Sass, a Darmstadti Műszaki Egyetem professzora szerint a nyolc Németországban működő geotermikus erőmű "elenyészően csekély", évente 40 Gigawattnyi energiát termel, és mindenekelőtt Bajorország aktív mind a termelésben, mind a hasznosításban. A geotermikus beruházások elsősorban a polgármesterek és nem nagy energiakonszernek ügye, ezért a földhő "népi energia". Magyarországnak Sass professzor azt javasolta, hogy a geotermikus potenciál tükrében legyen aktívabb a fúrások terén, hogy tudja fejleszteni a piacát. Geotermikus energia Magyarországon: kihasználatlan potenciál. Megoldások Németországból Miután Dr. Martin Sabel, a német Országos Hőszivattyú Szövetség ügyvezető-helyettese bemutatta a geotermikus rendszerek különböző válfajait, a német vállalatok képviselői tartottak előadást. Dr. Hans-Jürgen Weikert, a DrillTec Gut GmbH ügyvezetője például két befejezett dél-magyarországi fúrási projektről számolt be, valamint arról, hogy szívesen folytatnák ezt a sorozatot.