Erről és más családdal kapcsolatos kérdésekről is beszélgetett egy katolikus, egy evangélikus és egy zsidó vallási vezető a vallásközi párbeszéd jegyében csütörtökön. Az eseményen Erdő Péter bíboros udvariasan elhatárolódott Veres András püspök lombikprogrammal kapcsolatos korábbi kijelentésétől is. Jó, ha a vallási közösségek vezetői ismernek orvosokat és pszichológusokat, akikkel fontos erkölcsi kérdésekben konzultálhatnak – ez volt az egyik legfontosabb tanulsága az Isten a 21. Mit tegyen a lelkész a jegyesoktatáson, ha a pár nem illik össze? | 24.hu. században rendezvénysorozat csütörtöki beszélgetésének. A Mazsihisz által a vallásközi párbeszéd reményében rendezett esemény központi témája ezúttal a család volt. A budapesti Wesselényi utcában található Goldmark teremben Erdő Péter római katolikus bíboros, Fischl Vilmos evangélikus lelkész és Verő Tamás főrabbi beszélgetett Veiszer Alinda újságíró moderálásában válásról, meddőségről és családon belüli erőszakról. Az eseményt Veiszer Alinda azzal indította, hogy a házasság intézményének esetleges válságáról kérdezte a vendégeket.
– Nagyon nehéz megállapítani, hogy hol van a határ, hogy mi minősül politikai propagandának vagy történelmi filmnek, vagy valami nem annak készül, de később azzá válik. Szóval most késélen táncol mindenki, aki ebben részt vesz – mondja Török-Illyés Orsolya színésznő Veiszer Alinda legújabb műsorában. A csaknem hetvenperces interjúnak (amit itt tudnak megnézni jelképes támogatásért cserében) már túl vannak a felén, szó volt már a Ceausescu-féle diktatúrában eltöltött gyerekévekről és az anyjáról, akit ellenzékinek tartott véleménye miatt húsz éven át megfigyeltek, lehallgattak. Közéleti, a diktatúra és az ellenállás mibenléte vissza-visszatérő téma a beszélgetésben, ami ezután a válasz után így folytatódik: – Te vállalnál szerepet egy olyan filmben, ami azt mondja, hogy a történelemről beszél, de bizonytalan kimenetelű? – Alinda ezután példaként a taxisblokádról most készülő filmet említi. – Lehetőség szerint nem. Veiszer Alinda: Csokoholista vagyok! - Egészségtükör.hu. De senkit nem ítélek el, ha bármit elvállal. – Miért? – Egyrészt a pénz miatt.
El lehet képzelni, mennyire nevetséges - és mennyire hamis - próbálkozás lesz. Az interjú közepén Jordán Adél arról is beszél, sokáig zavart személyiség volt, pszichológushoz is járt és szerinte ennek hátterében az áll, hogy szülei - a Karácsony Gergely 99 Mozgalmában résztvevő Jordán Tamás színész és Lázár Kati színésznő - valójában nem akarták őt és abortuszra is készültek. Az LMBTQ-propaganda elfogadása után, mintegy magától értetődően csap át a beszélgetés a klasszikus család létjogosultsága elleni támadásba, így aztán az egyébként őszintének mutatni akart vallomás, meglehetősen reklámszagúra sikeredett. Pontosan úgy fest, mintha az LMBTQ-propaganda és az érzékenyítő kampány része, a normalitás elleni akció lenne Jordán Adél vallomása. Szentesi Zöldi László: Kedves Veiszer Alinda! | Mandiner. A baloldali direkt propagandagyanút tovább erősíti Veiszer Alinda személye, a műsorvezető politikai elfogultságát nem kell magyarázni. Közös műsorszerűsége van Alföldi Róbettel, jellemzően a baloldalhoz köthető alkotókat szólaltatja meg, a Simicska- féle HÍR TV-ben volt önálló műsora, de a Katona József Színházban is moderált meglehetősen sajátos kulturális vitákat.
Utóbbi az evangélikusoknál lehetséges, de Fischl Vilmos lelkipásztor megjegyezte, ő maga nem szokott elváltakat esketni, megteszik ezt mások helyette. Szerinte felvetődhet a kérdés, hogy hányszor fogadhat egy személy örök hűséget? Fischl Vilmos elmesélte, egy lelkipásztor sokszor már a jegyesoktatáson látja, ha egy pár nem illik össze, de kérdéses, hogy bölcs dolog-e rávezetni erre a jegyeseket. Állítása szerint nála is előfordult, hogy az összeadott pár két héttel később benyújtotta a válókeresetet. Fischl Vilmos ugyanakkor elárulta, van olyan eset, amikor kivételt tenne az újraesketés tekintetében: ha valakit az első házasságában fizikai vagy lelki bántalmazás ért. A római katolikus egyház nem ismeri el a válást, illetve fő szabály szerint nem esketnek elvált személyeket. Erdő Péter bíboros elmondta, kivételes esetekben mégis van lehetőség a felek különválására. Szintén a házastárs vagy gyermek ellen irányuló erőszakot említette, ebben az esetben ő maga helyesli is a házaspár tagjainak különélését.
Így lettem szabadúszó. A világ jól működik, és ha itt-ott be is csukódnak ajtók, nyílnak újak. Közben pedig anyuka lettél. Az idei volt életem legfárasztóbb éve. Leila most tizenöt hónapos és nagyon aranyos. Ma már zenéltünk is együtt. Már elég régen megtanultam kottát olvasni, hogy életre kelthessem a dalokat, amiket szeretek, így furulyán eljátszhatom őket Leilának. Később szeretném, ha majd sportolna. Ha visszagondolok arra, hogy mikor kerül megalázó helyzetbe az ember iskolás korában, hát a tesiórák jutnak eszembe. Szeretném, ha az én gyerekem ezt elkerülné. Nem kell Michael Jordan-nek lennie, de azért tudjon bánni a kosárlabdával. Aztán jó lenne, ha rajzolni is megtanulna. Utána pedig a nyelvek következnek, ha jól sejtem. Ahogy mondod. Milyen értékeket szeretnél neki átadni? A toleranciát, a nyitottságot és a kételkedést. Nem hiszek a tekintélytiszteletben. Ne azért tiszteljük a tanító nénit, mert ő a tanító néni, hanem mert ott és akkor okosabb nálunk. Nagyon idegesít, ha valaki nem áll ki magáért.
Mert amikor a tettekre van szükség, akkor rendre alulmúl: a nászéjszakán nagy arccal kihívja vetkőzős pókerre a friss feleségét, aztán nem sokkal később már pucéran üldögél a saját nappalijában. Egy adott ponton elhagyja a száját, hogy még meghalni is képtelen. A feleségem története közben azt gondolhatjuk, hogy a film véget érni is képtelen. De ha ráéreztünk a mondanivalójára, akkor érteni fogjuk, miért úgy és oda jut el. A feleségem története szeptember 23-tól látható a magyar mozikban.
Kosztümös film. Nincsenek benne nagy amplitúdók, finom kis rezdüléseivel, rétegeivel egy férfiról és egy nőről szól, a férfi szemszögéből mutatja meg, mi is történik egy házasságban. Beszéltem olyanokkal, akik többször is látták, sokan sírtak a végén. Egyikük egyenesen azt mondta a vetítés után, hogy megrendítette a történet, mert ez róla szól. Ő maga Störr kapitány, a felesége meg Lizzy – mesélte Mécs Mónika. "Szomorkodásra semmi ok, a Füst Milán- és Enyedi Ildikó-rajongók nagyon várják már az itthoni premiert – teszi hozzá a producer. – Nagyszerű érzés volt, hogy bemutathattuk a nagyvilágnak Füst Milán mesterművét. Rengeteg ember töméntelen munkája van benne, úgy dolgoztunk együtt a külföldi kollégákkal is, mint egy nagy család. Szomorúak voltunk, amikor kiderült, hogy a zsűri ezt most nem díjazta, de mindannyian tudjuk, hogy valami fontosat, értékeset hoztunk létre. Megyünk tovább. " (Borítókép: Jelenet a filmből. Fotó: Csata Hanna)
Lehet, hogy csak bevásárolni jár, lehet, hogy hetyegni. Feltételezem, hogy a hangsúlyozása is rájátszhat erre a kettősségre, de a magyar közönségnek a filmet szinkronosan mutatják be. A cannes-i premier után a legnagyobb kritika Enyedi filmjével szemben a szereplők európai akcentusos angolja volt, ezt a magyar szinkron kilapítja, és van egy sejtésem, hogy előnyére válik, hogy mindenki nagyon nagy részben ugyanazt a nyelvet beszéli. Seydoux szinkronhangja Kurta Niké, Naberé pedig Hajduk Károly, és előáll az a furcsa helyzet egy adott ponton, hogy Hajduk hangja a testével beszélget, amikor a magyar színész egy epizódszerepben felbukkan. Érdekes elképzelni a filmet úgy, hogy a két magyar szinkronhang játssza a főszerepeket. Nem vagyok biztos, hogy a végeredmény jobb lenne. Enyedi ugyanis ezt az egyébként érdekfeszítő, főleg belső vívódásokban lejátszódó sztorit elsüllyeszti a külsőségekben: a Volt egyszer egy Hollywood fullasztóan részletgazdag világa juthat eszünkbe, csak éppen pár évtizedről korábbról, amikor minden plakát, szék, tintatartó, ékszer, gyufásdoboz már önmagában hű reprodukciója a kornak, de amikor egy utcán kinézünk, és próbáljuk lelesni, hol ér véget ez a kor, nem találjuk a határokat.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem