Kőműves Kelemen rémülten látta közeledni nejét, aki, bár a kocsisa rosszat jósló álmára hivatkozva próbálta visszatartani, hajthatatlanul a várhoz akart menni. Odaérkezvén az asszonyt az alku szerint fel is áldozták, és a falba építették. Jogos a kérdés, hogy, ha a vár nem egy kitalált vár, vajon a hozzá fűződő balladában megírt gyilkosság is valóban megtörtént-e. Áldozat az épülő várért A Magyar Néprajzi Lexikon magyarázata szerint a balladában úgynevezett építőáldozatot láthatunk. Az építőáldozat lényege, hogy egy ház épülése áldozatot követel, azaz valaminek, valakinek meg kell halnia, hogy az épület elkészülhessen, és azt később elkerülje a baj. A cikk az ajánló után folytatódik A régiek ennek a szokásnak többféle módon tettek eleget. Az első lehetőség az volt, hogy a megépült házban első éjjel idős vagy gyógyíthatatlan beteg embert altattak, esetleg kutyát, macskát zártak be. Előbbi esetben a halál így is, úgy is közel járt, mint tartották, utóbbi esetben az állatokat nem sajnálták bezárni a házba.
Kőműves Kelemenné: régi stílusú → ballada. Témája szerint a minduntalan leomló Déva várának építését addig nem lehet befejezni, amíg valakit fel nem áldoznak ( → építőáldozat): A legnagyobb pallér azt a törvényt tötte: Kinek felesége legelőbb jő ide, Szép gyöngén fogjuk meg, dobjuk bé a tűzbe, Keverjük a mészbe gyönge teste hammát Avval állítsuk meg magos Déva várát. A magyar balladák mindegyikében a főmester feleségét éri ez a sors. Látomással, kéréssel, átokkal, természeti tünemény segítségével akarja a férj a feleségét távol tartani a rá váró veszedelemtől, de hiába. A helyszínre érkező asszonyt megégetik vagy élve befalazzák, mert csak így "építhetik fel magos Déva várát", és "így nyerhetik el annak drága árát". A tragédia abban csúcsosodik, hogy a főmester olyan régi hiedelemre alapuló törvényt hoz a vár felépítése érdekében, amellyel feláldozza feleségét, saját boldogságát tönkreteszi és a gyermekét örök árvaságra juttatja. Az ebből fakadó katarzis élmény fokozza a Kőműves Kelemenné ballada magas esztétikai szintjét.
Van itt tömegpszichózis, felszabadulnak az állati ösztönök, világossá válik a morális és értékválság: korunkra ismer az ember. Felgyorsított tempóban halad a mű, pörögnek az események, fiatalos a lendület, pedig a Kőműves Kelement talán nem is kellett olyan nagyon leporolni. Bármilyen hihetetlen is: már az 1982-es ősbemutató sem volt vászoninges, historizáló színrevitel, a zene sem avult el, még mindig megszólítja az embert, és maga az Ivánka–Sarkadi-mű, a ballada üzenetének megközelítése is kortársnak minősül. Felveszi a mai kor tempóját különben a zene is, amelyen több helyen is változtattak: ismétlések kerültek ki és be, az alapmetrum pedig sok esetben gyorsult. A prózai részeket is átdolgozták, a szöveg helyenként modernebb, a rendezés világához közelibb lett. Összességében sokkal teátrálisabbá vált a darab. Marad az élet céljának a pénz és az olcsó evilági élvezetek Alföldi a mai kor öltönyös vállalkozóival játszatja el a történetet, ahol Kőműves Kelemen egyfajta vállalatigazgató.
Mikulás versek Télapó versek Csizma a lábán. Jaj de mérges ez a Télapó Szakállán sűrün hull a hó. A sok gyerek dehogy bánja ezt Hócsatázni, víg csatába kezd. Dideregnek, majd megfagynak, De az arcuk oly vidám, Csingi-lingi szól a csengő sebesen csúszik a szán! Vissza a Mikulás versek hez
Mikulásnap Mikulás versek Czeglédy Gabriella, Mikulás versek, Télapó versek Czeglédy Gabriella Télapó az úton Szarvas húzza szélsebesen Télapóka szánkóját. Száguld a nagy hómezőkön, el is hagy már hét határt. Ajándékok szépen, sorban a hatalmas zsákokban. Csányi gabriella esküvő tervező. Télapóka becsempészi a cipőkbe suttyomban. Sietős az útja nagyon, rövid már az éjszaka. Várja őt az ablakokban még sok üres kis csizma. Czeglédy Gabriella Télapó az úton Vissza a Mikulás versekhez Mikulás napja - Ez is érdekes lehet még:
Főoldal Kik vagyunk? Partnereink Partnerprogram