Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
[3] 1949. június 30-án Észak-Korea Munkapártja és Dél-Korea Munkapártja egyesüléséből létrejött a Koreai Munkapárt, melynek elnöke Kim Ir Szen ( Kim Il-sung) lett, [4] [5] Kim Dubong, Pak Honjong ( Pak Hon-yong) és Ho Gai alelnökök lettek, a párt belső bizottsága pedig 10 főből állt. Észak-Korea politikai élete – Wikipédia. [6] Később Kim Ir Szen ( Kim Il-sung) félreállította politikai vetélytársait. [6] 1953-ban Kim támadást indított a dél-koreai kommunistákat tömörítő Hazai Frakció ellen, azzal a váddal, hogy a koreai háború idején képtelenek voltak felkelést szítani Korea déli területein. Sokukat bebörtönözte, vezetőjüket, Pak Honjong ( Pak Hon-yong) -ot pedig kivégeztette. A szocialista országokban beinduló desztalinizáció gondolata 1956-ban Észak-Koreában is megjelent, azonban Kim Ir Szen ( Kim Il-sung) idejekorán letörte az erre irányuló törekvéseket, és hatalmát féltve leszámolt a Szovjet Frakcióval is. [2] Az 1960-as években Kim Ir Szen ( Kim Il-sung) a kínai nagy ugrással párhuzamban meghirdette a Dzsucse ( Juche) (주체; "önerő", "önbizalom") politikai programot, amely alapelve, hogy önellátásra, és mindenkitől való függetlenségre kell törekedni.
című könyvből. Ami az emberi tapasztalást illeti, a könyv rögtön az elején hangsúlyozza, hogy az észak-koreaiak is emberek, vannak vágyaik, aggodalmaik, céljaik. Észak korea eset.com. Mint ahogyan alapvetés az is, hogy az életet a legdurvább zsarnokságban is elviselhetővé, élni érdemessé kell tenni, a hétköznapok még a legkeményebb diktatúrában sem feltétlenül csak a szenvedésről, kínzásról és félelemről szólnak. Így aztán rögtön az elején megismerkedünk a diktatúrák egyik paradoxonával: a boldogsággal. Ha a boldogság szubjektív, Észak-Korea tízszer boldogabb, mint Dél-Korea, ahol a fiatalok állandó versenyben vannak egymással a jó jegyekért és a magániskolákért – lepi meg az olvasót a Szöulba disszidáló 28 éves Cso Üszong, aki elmondása szerint tudja, milyen a társadalmi létra legalsó fokán élni, majd rögtön el is hessegeti a kínálkozó sztereotípiát: "Nem is olyan szörnyű, mint sokan elképzelik. " Ebben feltehetően szerepet játszik az észak-koreaiak által csongnak nevezett hozzáállás, amit valahogy úgy lehet lefordítani, vagy inkább körülírni, hogy emberi melegség és önfeláldozás.
A phenjani rezsim alatt élők ritkán jutnak szóhoz, egy újságírónak azonban most sikerült a történeteiken keresztül összerakni valamilyen életszerű képet a hétköznapjaikról. A Kérdezz meg egy észak-koreait! Észak-Korea, ahol a nők élete KEGYETLEN - YouTube. című könyvből kirajzolódik az is, hogy miként képes túlélni egy diktatúra, és az is, hogy képesek túlélni az emberek egy diktatúrában. És megismerkedhetünk a zsarnokság egyik paradoxonával is: a boldogsággal. Ha nem épp a koronavírus-járvány uralná a mindennapjainkat, valószínűleg sokkal vastagabb betűkkel virított volna a címlapokon néhány hete a hír, hogy eltűnt az észak-koreai diktátor, Kim Dzsong Un. A három hét alatt, amíg semmit sem tudott róla a világ, egészen vad pletykák és találgatások láttak napvilágot, és a hiánya sokkal inkább zavarba ejtő volt, mint az, ha újabb rakétakísérleteket hajtott volna végre. Magas rangú disszidensek biztosra vették, hogy Kim Dzsong Unnak valami komoly betegsége van, sőt talán már meg is halt – aztán elnézést kértek a kissé elvadult találgatásokért, miután az észak-koreai média dicsőséges felvételt mutatott be arról, hogy a vezér átvág egy szalagot egy műtrágyagyár felavatásán.
Forrás: BBC / Kitekintő
2017. november 19. 15:07 • Észak-Koreában titokban már pont virágzásnak indult volna a kapitalizmus, amikor beért az atomprogram Szabályok nélküli, félillegális gazdaság jött létre rövid idő alatt. Valószínűleg innen volt pénze Kim Dzsongun rezsimjének az atomfegyverekre, de most a vállalkozókon csattanhat az ostor. Észak korea eset nod32. 2017. október 10. 10:34 • Jandó Zoltán • Megvalósult a legenda: létezik a bolygó hollandi, ráadásul négy is van belőle A világ egyetlen kikötőjében sem köthet ki mostantól két észak-koreai, egy comore-szigeteki és egy Szent Kitts és Nevis lobogójával jelzett teherhajó. A rendkívül szigorú szankcióról az ENSZ biztonsági tanácsa döntött hétfőn, miután a gyanú szerint az érintett tengerjárók a nemzetközi tiltás ellenére árut szállítottak Észak-Koreából. 2017. október 5. 14:31 • Kim Dzsongunék úgy játsszák ki a szankciókat, hogy külföldre küldik kényszermunkára az észak-koreaiakat Kim Dzsongun rezsimjének utasítására sok észak-koreai állampolgár végez gyakorlatilag rabszolgamunkát a kínai Hunchun környéki gyárakban, ahonnan a termékek végül amerikai boltokba és otthonokba jutnak – nyomozta ki az AP hírügynökség.
Ez az oka annak, hogy a kommunista párt hivatalos lapjában megjelenő közös képeken gyakran több ezer ember szerepel – ők valamennyien éppen feljebb kerültek a társadalmi ranglétrán. A tehetség nem számít Ha valaki rossz kasztba született, hiába okos vagy tehetséges, nem tanulhat egyes egyetemeken, nem választhat bizonyos hivatást. A titkosszolgálat például csak olyanokat vesz fel, akiknek az összes rokona hat generációra visszamenőleg magas státusszal rendelkezik. Mivel az élelmiszerhez és egyéb árucikkekhez gyakorlatilag jegyrendszer révén, a munkahelyen keresztül lehet hozzájutni, nem mindegy, mi az ember hivatása és hol dolgozik. Az ősök "bűneit" gyakorlatilag lehetetlen eltörölni, mert az azokat igazoló dokumentumokat négy helyen is tárolják: a helyi önkormányzatnál, a rendőrségnél, a titkosrendőrségnél és bizonyos szervezeteknél, például a párt, a nőszövetség vagy a szakszervezet archívumában. Élet Észak-Koreában – külföldi szemmel – Kitekintő.hu. A Keszon Ifjúsági Park Phenjanban. Alacsonyabb kasztbelivel tilos barátkozni Forrás: Némileg változik a rendszer Kim Ir Szen uralma idején a rendszerből nem lehetett kitörni, 1994-es halála óta azonban már van rá esély.
Bátori 5-8 ezer főre becsült seregével eleinte csak annyit tehetett, hogy menekítette a lakosságot. Idő kellett, míg kiderült, ez a fő támadás, és végre Kinizsi is megindulhatott Temesből 2-3 ezer lovasával, de még így is másfél-kétszeres túlerővel kellett szembenézniük. A vajdának végül 1479. október 13-án vállalnia kellett az összecsapást a dél-erdélyi Kenyérmező síkján. A magyar–török háborúk. Ha nem teszi, az ellenség rázúdul az erődítménnyel nem rendelkező, Gyulafehérvárra, melynek szimbolikus jelentősége lett volna. Kinizsi üvöltő oroszlánként A csata részleteit Mátyás udvari történetírója, Antonio Bonfini leírásából ismerjük, ám a humanista mester jócskán meg volt áldva fantáziával és dramaturgiai tehetséggel – nincs is ezzel semmi gond, ez volt a kor divatja és pontosan ezt is várták tőle. Bonfini tehát leírja, hogy a magyar sereg bármilyen hősiesen is küzd, a túlerő lassan felmorzsolja, amikor pedig Bátori vajda lebukik a lováról és mindenki azt hiszi meghalt, már-már menekülőre fogják. Kinizsi Pál. Forrás: Wikipedia Ekkor azonban, mint a legnagyobb hollywoodi filmek katartikus jeleneteiben, az utolsó pillanatban megjelenik a késve érkező Kinizsi vitézeivel: Kinizsi Pál két kardot vesz kezébe s üvöltő oroszlánként mindenütt vérben gázol.
Vámbéry a közeli türk– magyar népi és nyelvi kapcsolat elméletének szószólója volt, e tárgyban írott munkái gyakran durva hangvételű tudományos és közéleti vitát robbantottak ki Magyarországon, mely ugor- török háborúként híresült el. He advocated the theory of close Turkic- Hungarian linguistic and ethnic relationship, and his publications on the subject provoked a harsh scientific and public debate in Hungary, remembered as the "Ugric- Turk War ". A legnépszerűbb lekérdezések listája: 1K, ~2K, ~3K, ~4K, ~5K, ~5-10K, ~10-20K, ~20-50K, ~50-100K, ~100k-200K, ~200-500K, ~1M
Remek stratégiával győztek Bonfini leírása valóban remek, ráadásul tekintélye és egyéb források hiánya miatt sokáig ez a verzió számított "hivatalosnak". Csakhogy a legújabb történeti és hadtörténeti kutatások bebizonyították: a kenyérmezei győzelem egyáltalán nem a vakszerencsén, hanem két profi katona, rendkívül tehetséges hadvezér stratégiáján múlhatott. Kinizsi Pál már október 10-11-től tisztes távolból, észrevétlenül követte a törököket, közben folyamatosan egyeztetett Bátorival. Amikor pedig a vajda Gyulafehérvár védelmében az ellenség útját állta, ezt annak biztos tudatában tette, hogy a megfelelő pillanatban Kinizsi hátba kapja őket. Török háborúk és Mercedes-gyár - Magyar-német kapcsolatok Baden-Württembergben | MCC Corvinák. Így is történt, a harapófogóból nem volt menekvés, még az oszmán források is nagy szégyenként számolnak be a gyengébb magyar seregtől elszenvedett vereségről. Keresztény oldalról hatalmas győzelem volt. Egészen Mohácsig a kenyérmezei csata volt a legnagyobb arányú török-magyar összecsapás, pedig háborúk már akkor is jó évszázados múltra tekintettek vissza.
Így 1526 tavaszán I. (Nagy) Szulejmán szultán az akkori idők legerősebb hadseregét indíthatta el Magyarország felé. Vele szemben a húsz éves, tapasztalatlan II. Lajos király állt, aki mindössze 12 ezres sereggel indult el Budáról az ország védelmére. Parancsnokai Tomori Pál kalocsai érsek, kitűnő végvári törökverő hadvezér és gróf Szapolyai György voltak. A gyenge király, a rossz szervezés és a főurak hatalmi harcai előrevetítették az ország vesztét: ki akarva, ki akaratlanul, de a magyar hadak fele egyszerűen elkésett a csatából. Szapolyai János erdélyi vajda (a csata után választott király! ) 10 ezres serege Szegednél, az uralkodó 10 ezres cseh csapatai Székesfehérvárnál, Frangepán Kristóf horvát bán 5 ezres hadai pedig még csak Zágrábnál jártak, amikor a keresztény fősereg megütközött a törökkel. Végül 25 ezer magyar, német, cseh, lengyel, horvát és szerb gyűlt össze II. Lajos zászlaja alatt: 10 ezer lovas és 15 ezer gyalogos. Velük szemben 80 ezer török állt, akiket maga a szultán vezetett.
Kinizsi Pál testi ereje pedig vitán felül kiemelkedő volt. Kiemelt kép: Ion Osolsobie festményének egyik litográfiája a kenyérmezei csatáról, amikor Kinizsi kimenti Bátorit. Forrás: Wikipedia
Amint lehetséges volt, folyamatosak voltak a látogatások és így intenzív viszony alakult ki, ami a gazdaságban is érvényesült: a Baden-Württembergben élők voltak a magyarországi kisebbség első befektetői és közös vállalatok is alapultak, meséli a téma kutatója. Szoros együttműködés a 21. században Baden-Württembergben a francia kapcsolat után a magyarországi kötődés a legerősebb, amit a testvérvárosok százat meghaladó száma is mutat. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem csupán baráti, családi, informális a viszony, hanem intézményi, formális szinten is megjelenik. Magyarország 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozása ezen a területen is pozitívan hatott, diákcsere programok valósultak meg és anyagi támogatásban is részesültek a relációk erősítését célzó, a két régiót összekötő kezdeményezések. Baden-Württemberg tartomány intenzíven foglalkozik a kelet-európai és az onnan visszaérkezett német kisebbségek ügyével. Ulmban található a Dunai Sváb Központi Múzeum, illetve a tartományi belügyminisztérium több kutatóintézetet is létrehozott a történelem dokumentálása, továbbadása céljból, magyar egyetemekkel és egyéb partnerekkel is együttműködnek.
Közel kétszáz évig tartott a török hódoltság Magyarországon. Nagyon hosszú idő ez: hat-nyolc nemzedék élete telt el a magyar–török háborúk jegyében. A hódoltsági területen, illetve a megmaradt Magyar Királyság és Erdély végváraiban az emberek nem ismertek más világot, csak a portyázó töröktől vagy éppen a felvonuló hadseregek pusztításaitól való félelmet. Két háború között egy-egy vár népe igyekezett visszatérni a normális hétköznapokhoz. Amikor azonban újra jött az ostromló oszmán sereg, különleges helytállásra volt szükség, hisz a magyarnak ekkor nem idegen országokban kellett Habsburg-érdekekért hadba szállnia, hanem a hazát, a családját, és nem utolsósorban a hitét kellet megvédenie. Nem kevés példa van rá a történelmünkben, amikor ezek az emberek hősiesen helytálltak – tetteik emlékét máig őrzi az utókor. A mohácsi vész Nagy veszélyben volt Mátyás király halála után a hatalmi harcokban meggyöngült ország; az 1514-es keresztes hadjárat talán még meg tudta volna állítani a törököt, ha a jobbágyok nyomora miatt nem csap át a Dózsa-féle parasztfelkelésbe.