Megállapította, hogy sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kgfb-re vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülésé ombudsman megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe. A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Ezért Kozma Ákos a jelentésében felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló NGM rendelet olyan módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja.
A károkozói pótdíj összességében nem akkora nagyságrend, miről ne tudnának a biztosítók lemondani, annak érdekében, hogy a fogyasztói panaszok ne nőjenek, inkább az ügyfelek bizalma erősödjön. Hányan fizetnek pótdíjat? Az MNB adatai szerint a kgfb-szerződések állományában az átlagos kárgyakoriság 2019-ben nem egészen 3 százalékos volt, a leginkább érintett személygépkocsis körben azonban az arány ennél kicsit magasabb, 3, 21 százalékos lett. Mivel vannak biztosítók, amelyek 2-3 évre vagy akár hosszabb időszakra visszamenőleg is büntetnek, jelenleg legfeljebb körülbelül minden tizedik, de legalább minden huszadik autóst érintheti a károkozói pótdíj. A biztosítók gyakorlata ebben eltérő. Van olyan cég, amelyik csak az előzményszerződést nézi, és ha ott talált káreseményt, akkor büntet, mindegy, hogy az adott kár hány éve történt meg. Mások 3-5 évre visszamenőleg vizsgálják meg az összes káreseményt, és róják ki a pótdíjat. Az az autós, aki többször is okozott kárt saját hibájából, extra magas, akár ötszörös szorzóval is számolhat egyes biztosítóknál.
Az igazságosabb díjszabásért jogszabály-módosítást javasol a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjképzésére az ombudsman - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH). Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának (AJBH) Közleménye szerint a Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi. Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. szept 15. 14:46 Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére / Fotó: Northfoto Jogszabály-módosítást javasol a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjképzésére az ombudsman - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) kedden az MTI-vel. Közleményük szerint a Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi.
2020. szeptember 15. 14:17 Jogszabály-módosítást javasol a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjképzésére az ombudsman - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) kedden az MTI-vel. Közleményük szerint a Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi. Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére.
Emellett felkérte a Magyar Biztosítók Szövetségének elnökét is, gondoskodjon arról, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban érdekelt biztosítók a jelentést megismerjék - közölte a hivatal. A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottság elnökeként Kovács Kázmér ügyvéd kedden közleményben tájékoztatta az MTI-t, hogy a hivatkozásaival egybevágó biztosi jelentést ő is megkapta. Kiemelte, hogy az alapvető jogok biztosa mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapított meg, ezért nem az Alkotmánybírósághoz fordult, hanem az alkotmánysértés kiküszöbölése érdekében tett javaslatot. Kovács Kázmér közleményében emlékeztetett arra, 2019. novemberében fordult az alapvető jogok biztosához a 21/2011. (VI. 10. ) NGM rendelet – közismert nevén bonus-malus rendelet – által lehetővé tett és elszabadult úgynevezett károkozói pótdíjak miatt.
Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére. Megállapította, hogy sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kgfb-re vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Az ombudsman megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe. A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. máj 6. 14:32 A Petőfi Rádió megújulása miatt menesztették a színészt / Fotó: Fuszek Gábor Változások állnak be a Petőfi Rádióban, emiatt megválnak Szabó Győzőtől. Megújul a Petőfi Rádió reggeli műsora, a Talpra Magyar. Minden műsor életében időről időre változásra, megújulásra van szükség. A Talpra Magyarban Harsányi Levente mellett korábban már Peller Mariann és Kardos-Horváth János is szerepelt műsorvezetőként. Később Bikfalvi Tamás és Szabó Győző csatlakozott a reggeli műsorhoz. „Vigyáznunk kell szemeinkre, hiszen pótolhatatlanok!” – Amdala.hu. A csatorna most elköszön Szabó Győzőtől és további sok sikert kíván a karrierjéhez - adta ki a tájékoztatást az MTVA. A népszerű reggeli rádióműsor házigazdái, Harsányi Levente és Bikfalvi Tamás egyebek mellett azt tervezik, hogy a fővárosi kijárási korlátozások enyhítése után, amikor a helyzet lehetővé teszi, élőben meghívják a műsorba a maradj otthon kampány legnépszerűbb előadóit, így többek között Ember Márkot, Pély Barnát és Kovács András Pétert.
November 3-tól, azaz holnaptól új műsorstruktúrával és új műsorvezetőkkel születik újjá a Petőfi Rádió és Televízió műsora. Az MTVA oldala szerint a megújulás miatt váltak meg pár alapembertől is, köztük Harsányi Leventétől is. "A változás néhány régi kolléga távozását is jelenti: Péczeli Dóra, Harsányi Levente, Bikfalvi Tamás, Patkó Béla, Iller Bálint és Boros Csaba hangját nem hallhatjuk ezentúl, de természetesen a Rádió hálás az egykori műsorvezetők munkájáért és hozzáállásért, amellyel az eddigiek során építették a Petőfi brandet" - áll a sajtóközleményben. Harsányi Levente távozik a Petőfi Rádiótól Forrás: Life TV Péczeli Dóra a Facebook-oldalán is megköszönte a Petőfinél töltött éveket: "Lezárult számomra egy hosszú fejezet a mai nappal. Hálás vagyok mindenkinek, akivel az elmúlt 13 évben (hosszabb, vagy rövidebb időre) összekapcsolódtunk az éterben, a Petőfin! Bikfalvi tamás petőfi radio station. " Holnaptól reggel hajnali öttől már Varga Gergővel találkozhatnak a hallgatók, majd hat órától Bekker Dávid szólal meg a Petőfi új otthonából, az A38 Hajóról.
Úgy érzem, egyre érzékenyebb a szemem az erős fényre vagy a fényváltozásokra, ezért is próbálok rá vigyázni. " További információ:
Szólj hozzá!
Holnaptól reggel hajnali öttől már Varga Gergővel találkozhatnak a hallgatók, majd hat órától Bekker Dávid szólal meg a Petőfi új otthonából, az A38 Hajóról. Béli Ádám csatornaigazgató ezt nyilatkozta a megújulásról: – Vannak, akik szuper munkahelyeket hagytak maguk mögött, például Dominik Zsolt, aki jelenleg a Petőfi rádió vezető szerkesztője, vagy Faragó Janka, aki a Sláger FM-ről érkezett. És vannak, akik kész életeket hagytak maguk mögött: Varga Gergő, aki a rádió hajnali, ébresztő műsorát vezeti, Szegedről érkezett hozzánk, Bekker Dávid, a reggeli műsor főszereplője Kaposvárról, Szikora Tamás pedig Nyíregyházáról jött Budapestre, hogy esténként a legkiválóbb mixeket prezentálja majd a hallgatóinknak. Megújul a Petőfi Rádió, változik a műsorvezetői gárda | Media1. Habóczki Máté a kisgyermeke mellől tért vissza mikrofon elé. Nagy Natasát Szentendréről igazoltuk, Kisbali Bencét a NextFm-től, Fekete Lacit a Kossuthról. Mencseli Dóri pedig hosszú évek petőfis szerkesztői munkája után ül mikrofon elé. Szóval tuti a csapat – és a sok fiatal mellett azért a harcedzett korosztály is képviselteti magát és támogat minket.