November 30-tól egészen február közepéig várja a téli sportok kedvelőit a csepeli jégpálya. Idén új helyszínen, a Csepeli Szurkolói Aréna mellett állították fel a Csepeli Városgazda Zrt. munkatársai a kerület eddigi legnagyobb, 25x30 méteres jégpályáját. Jégpálya bérbeadás és jégpálya üzemeltetés - Mobiljég. Az önkormányzat által támogatott korcsolyapálya különlegessége, hogy jégfolyosó tartozik hozzá, mely két és fél méter széles és százötven méter hosszú – hívta fel az érdeklődők figyelmét a megnyitón Borbély Lénárd polgármester. Ahogy beszédében fogalmazott: Csepelen megérdemlik az emberek, hogy olyan színvonalas pályán korcsolyázhassanak, amely kis túlzással a bécsi jégpálya kicsinyített mása. A polgármester mindenkinek balesetmentes korcsolyázást kívánt. Ezután a Jégördög SE jégtáncosai vették birtokba a jégfelületet, fekete ruhában tartottak bemutatót. A megnyitó napján este tíz óráig ingyenesen lehetett korcsolyázni. A jégpálya mellett erdélyi kürtöskalács, forró italok és finom ételek várják a korcsolyázni vágyókat itt helyben, egész télen.
Kezdjük itthon, azaz Dunaharasztin. A Piac téren működik már december 10 óta a koripálya. Dunaharaszti lakcímkártyával ingyenesen lehet igénybe venni, akinek nincs korcsolyája az bérelhet 800 forintért. Büfé is várja a sportolni vágyókat. Nagyon hangulatos a koripálya és meglehetősen népszerű is. 2022. február 13-ig lesz nyitva a pálya. A részletes nyitvatartást megtalálja alábbi cikkünkben. Így lesz nyitva a jégpálya Dunaharasztin! Soroksáron sem kell fizetni a koripálya használatáért. Most új helyen terül el a jég, méghozzá a Hősök tere és az Arany János utca sarkán. 600 m2 jégfelület áll rendelkezésre és itt is van büfé, valamint lehet kölcsönözni korcsolyát és színes programokat is szerveznek, volt például jégdisco is, de 2021. december 18-án, 15 órakor jótékonysági vásárt is szerveznek, derül ki a meghívóból. Csepeli jégpálya árak 2022. Nyitvatartás: hétköznap: 15. 00 – 20. 00, hétvége: 10. 00 Csepelen varázslatos hangulatú jégpálya épült a Szent Imre téren a HÉV megálló mellett. A jégfolyosós, hangulatvilágításos építmény 2022. február végéig várja a téli sport kedvelőit.
Lacikonyha Csepel A Lacikonyha Csepel étkezdéjében elsősorban a magyaros konyha ízei találhatók meg, emellett azonban figyelembe vesszük vendégeink igényeit és és próbálunk igazodni a modern konyhaművészet elvárásaihoz is. Házias ételeinkkel, udvarias kiszolgálással, otthonos hangulatban várjuk minden régi hűséges és... Trita Csokoládé Egyedi, személyre szabott kézműves bonbonok és csokoládé különlegességek, magas minőségű alapanyagokból. Haspók Étterem Budapest Finom, házias ételek, nagy adagok, mérsékelt árak. Ismét nyitva a Szent Imre téri műjégpálya! « Csepel.info. Az étkezdénk a volt Csepel Művek területén üzemel, a megcélzott vendégkör is ehhez igazodva az ott dolgozó munkásokból, irodai dolgozókból áll, de egyre több vendég jár hozzánk a gyár kapuin kívülről is. La Guna Étterem és Mori Sushi Budapest A La-Guna sushi, wok és fuziós konyha szerelmesei étterme. Kiemelt célunk, hogy széles kínálatunkból soha ne hiányozzanak a kiadós magyar ételek, széles nemzetközi kínálat és az egészséges életmód elengedhetetlen eleme a tradicionális japán sushi.
Hétköznap 14:00-tól 21:00-ig. Hétvégén 08:00-tól 21:00-ig.
Kedvezményes belépődíjak: Kicsiknek (140cm alatt): 600Ft Nagyoknak (140cm fölött): 800Ft Korcsolyakölcsönzés: Kicsiknek (140cm alatt): 400Ft Nagyoknak (140cm fölött): 600Ft Nyitva tartás: Hétfő-Péntek: 14. 00-22:00 óráig Szombat -Vasárnap és ünnepnapokon: 8:00-22:00 óráig Iskolai csoportoknak ingyenes hétköznapokon: 8. 00-14. 00 óráig AZS Fotó: Somfai Sándor Galériánkat megtekintheti IDE kattintva. This entry was posted on 2016. december 1. csütörtök at 10:26 and is filed under Önkormányzat, Csepel. Csepeli jégpálya árak nav. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2. 0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.
A hasadék egyik különlegessége az itt található 1000 növényfaj – Románia teljes flórájának negyede. Fennmaradtak itt jégkorszaki, fekete-tengeri, pannon és sztyeppi növények is. A sziklák oldalait ritka növények díszítik: a csinos és pusztai árvalányhaj ( Stipa pulcherrima, S. pennata), a magyar nőszirom ( Iris aphylla ssp. hungarica) és az endémikus tordai hölgymál ( Hieracium tordanum). Egy másik ritkaság a tordai hagyma ( Allium obliquum), amelynek legközelebbi lelőhelye az Urál hegységben található. Otthont nyújt a hasadék az örökzöld tiszafának is ( Taxus baccata), amely vöröses, kemény fája miatt igen keresett, így ma már ritkaságnak számít. A hasadék árnyékos oldalán egy szirti sas pár ( Aquila chrysaetos) hat fészke látható. Gyakori vendégnek számít a védett vándorsólyom ( Falco peregrinus). Néha kuvik ( Athene noctua), vízi rigó ( Cinclus cinclus) és fekete gólya ( Ciconia nigra) is felbukkan. Sétáinkat végigkísérik az erdei és a mezei pacsirták feledhetetlen énekei ( Lullula arborea, Alauda arvensis), és ha szemfülesek vagyunk, megpillanthatjuk a fehéres szemsávval, narancssárga hassal díszelgő bajszos sármányt is ( Emberiza cia).
– Oh, Uram Jézus, segélj, – fohászkodott fel László s szemét égre emelte. Freskórészlet a székelyderzsi templomban a Szent László-legendából: Szent László lovagkirály alakja. Szent Lászlót ábrázoló freskórészlet Székelyderzs erődtemplomából (a világörökség része! ). Székelyderzs: freskórészlet (világörökség! ). S im, halljatok csodát, abban a pillanatban ketté hasadt a tordai hegy, széles, mély hasadék tátongott László mögött. A kunok rémülten néztek bele a hasadékba. Aztán jobbra-balra tekintgettek, hol kerülhetnének elébe Szent Lászlónak, de a hasadék nemcsak széles, de hosszu is volt. Messze járt már akkorra Szent László, amikorra a kunok a hasadékot megkerülhették volna. Nem is kellett vágtatni a királynak, szép csendesen léptetett vissza az ő népéhez. Benedek Elek nyomán
Maga a hasadék 1270 méter hosszú összesen. Végig jól kiépített az útvonal, a veszélyesebbnek tűnő részeken láncok biztosítják a továbbjutásunkat. A Tordai-hasadék 32 barlangot rejt, ám ezek közül csak 12 több mint 6 méter hosszú. A legnagyobb a 75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas Porlik-barlang, leghíresebbek pedig a Kis- és Nagy-Balika-barlangok. A hasadékot 1983-ban természeti rezervátumnak nyilvánították. Flórája és faunája országunkban a legszínesebb, a 3500 növényfajból 997 található meg itt. A csúcsok árnyékában, a szélvédett szorosokban és a sziklahajlatok között megmaradtak a különlegességnek számító harmadkori, jégkorszaki, fekete-tengeri, pannóniai, sztyeppei, valamint alpesi növényfajok is. Ezek közül egyesek nagyon ritkák: vad fokhagyma, egyfajta vadon élő szegfű, a gyantácska, valamint az égéséről híres ördögszem, amelynek káros hatása a bőrön két évig is eltarthat. Állatvilága is nagyon gazdag és egyedi. Itt látható a kövirigó, hantmadár, hajnalmadár, szirti sas és fülesbagoly, valamint több különleges pillangóféle.
Ez speciel könnyen hihető. A beszédéből teljesen hitelesen kitűnik, hogy a társadalomról csak elméleti ismeretei vannak. Amivel nem azt akarom mondani, hogy azonnal vegyük alapul Platón államelméletét, és kezdjünk azon lamentálni, hogy mutáló kiskamaszok, ha lehet, még egy ideig érjenek, és ne politizáljanak. Csak hát az a priorit nem igazán lehet kiváltani a posteriorival. Jó esetben mindegyikre szükség van a maga helyén. Na, de nézzük tovább ezt a kétségkívül impozáns életpályát! 2007-től "a Budapesti Kommunikációs Főiskola adjunktusaként oktat szociológiai, gazdasági, módszertani és politikai tárgyakat. A tömegkultúra politikájáról szóló kutatásával OTDK-t nyert. " Mondom kommunikációs főiskola! Mondom adjunktus! Mondom módszertan! Hogy a tömegkultúra politikájának kutatásáról már ne is beszéljünk. És még csak ezután következett az LMP alapító tagság, szóvivőség, megafaszom. 2013-tól meg már a PM alapító tagja. A Párbeszédé. Mondom párbeszéd! Csak hát őfeléjük, ahonnan Bence jött, ez jelenti a párbeszédet.
Legenda Torda környékén a történeti feljegyzések szerint két búcsújáróhely is kialakult – az egyik ilyen kultuszhely a Tordatúr és Magyarpeterd között fakadó Szent László kútja/Királykútja volt, melyet (és a mellette épült kápolnát) a reformációig Szent László napján búcsújárás formájában látogattak a környékbeliek, sőt még Torda és Kolozsvár polgársága is. E hely a középkorban kereskedelmi utak csomópontjában feküdt: Torockóról vasat, Abrudbányáról aranyat, Tordáról sót szállították erre a Királyhágón túli országrészek felé. És mivel az országút a Hesdát völgyén át a forrás érintésével vezetett, érthető, hogy annak híre miért terjedt el olyan széles körben – mint arra már a 15–16. századi feljegyzések is figyelmeztetnek. Ebben az időben maga a hasadék is búcsújárások célpontja volt. A néphagyomány őrzi annak az emlékét, hogy a Királyerdeje csúcsán (a Patkóskő közelében) már a középkorban kápolnát emeltek, sőt idővel kolostor is létesült, amit Monasztéria néven emlegettek. Ide évente kétszer, pünkösdkor és áldozócsütörtökön Torda város és vidékének magyarsága sereglett fel emlékünnepet tartani, a pünkösdi búcsút Szent László csodás megmenekülésének az emlékére, az áldozócsütörtökit pedig a mongoloktól való ottani megszabadulás örömére.