GYERMEKKÉP: Minden gyermek maga a csoda, egyedi, egyszeri, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető szociális lény egyszerre. Az óvodás gyermek egy fejlődésben lévő személyiség, akinek egész életére meghatározó lehetőségeket rejtenek ebben az életkorban gyűjtött tapasztalatai, élményei és a kialakult szokásrendszer. Ekkor alapozódnak meg olyan emberi értékek "melyben nem kisebbségekről és többségekről van szó, hanem emberekről és gyerekekről. " (Bakonyi Anna) Az óvodás gyermek: érzelmek által vezérelt; sajátos világképpel rendelkezik; érdeklődő, tevékeny, lelkes, befogadó, kreatív; környezete iránt nyitott, kíváncsi; nagy mozgásigénnyel rendelkező. Fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A tanulás segítése az óvodában. A gyermekeknek sajátos életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik és minden gyermek számára egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést biztosít.
Azt gondolom, hogy az "én", csak a "te" és a "mi" együttesével kap létjogosultságot. Ez tehát az egyéni bánásmód és a közösségi nevelés összhangja! Még két tényezőről szeretnék szót ejteni e témában: Az egyik az, hogy mindezt csak akkor tudjuk a gyakorlatban hatékonnyá tenni, ha a szülőkkel, a gyermekek más-és más családjával is másként-és másként törődünk. Természetesen itt is a lehetőségeinken beül. Itt jegyzem meg, hogy a nagyon más gyerekek integrációjához komoly feltételek kellenek, a nélkül nem, vagy rettentő erőfeszítések árán lehet csak nevelőmunkát folytatni. A sajátos nevelési igényű gyerekek, a hátrányos helyzetűek és a tehetségesek mások a másságban, tehát eltérnek a neurotipikus, úgynevezett "átlagos" gyerekektől, akik szintén nem standard gyerekek, hanem egyéniségek. Bemutatkozás. Az SNI, a HHH és a tehetség, ráadásul, keveredhet is. Egy gyerek lehet e háromból kettő, vagy mindhárom is. A másik tényező pedig az, hogy az esélyteremtés egy becsapós dolog: akkor tudunk egy gyermeknek esélyt teremteni, ha változó – és nem ugyanolyan – feltételeket teremtünk számára, mint a többi gyerek számára.
Bármelyik témát is választjuk, fontos, hogy melyik gyermekkel mit csinálunk, hova megyünk, milyen kérdéseket teszünk fel neki, milyen problémát állítunk fel? Tudatos tervezéssel 1-1 téma kidolgozásánál kis csoportokra bontjuk a gyermekeket. (5-6 gyermek 1 csoportban) és minden csoporttal mást csinálunk. Lényeg, hogy gyűjtőmunka előzze meg, eszközöket szerezzünk be, vonjuk be a szülőket, együtt gyűjtsünk tapasztalatot. Ez eltarthat 1 akár 2 hétig is. Aztán jöhet a feldolgozás. Az óvodai differenciálás mindennapjai -Kérdések–válaszok, me. Matematikai feladatok, kísérletezés, megnevezés, csoportosítás, bármi is a feladat, fontos, hogy a gyermekek személyre szabottan kapják a kérdéseket, sikerélményük legyen, tanuljanak egymástól is. Nem fogják azt érezni, hogy meg vannak különböztetve (mert nincsenek) ők játéknak tartják, csak mi tudjuk, hogy nagyon is tudatos munka folyik (természetesen a mi részünkről). Ha a lehetőség adott, fontos, hogy a csoportszobában minden elérhető legyen és a gyermek szabad utat kapjon a játék alatt is a fejlődésre. Nálunk a padlóra ragasztva ugróiskola működik (ragasztószalagból) felfüggesztett hinta, a környezeti sarok az aktuális téma eszközeiből, tárgyaiból, albumból, könyvekből áll.
Nekünk, óvodapedagógusoknak sok megoldatlan kérdés kering nap mint nap a fejünkben. Ezek többsége a gyerekekhez, az egyéni bánásmódhoz, a differenciáláshoz fűződik. Kérdéseink sokszor megválaszolatlanok maradnak- hiába az évek tapasztalata-, hiszen világunk folyamatosan változik. A lehetséges válaszok, megoldási irányok ebben a kiadványban rejtőznek: Bakonyi Anna és Karczewicz Ágnes összegyűjtötték a leggyakrabban felmerülő kérdéseket, és azokra az egyéni bánásmód, differenciálás tekintetében, több évtizedes tapasztalattal, modern szemlélettel adtak útmutató választ. Ezeket adjuk közre most gyakorlatorientált, kérdés-válasz alapú formában a modern óvodapedagógusok mindennapi munkájának támogatására.
Hej, vár, vesd ki! Három az egyben- játék, munka, tanulás Kapcsolatok Tágasabb kint Szabályok, korlátok- szabadság, intuíciók A fejlődést segítő tényezők együttese Nagy váltások, nehéz helyzetek Valóság és virtuális élet A hagyományos és a reformpedagógiák ötvözete Zárszó Oldalszám: 167 (B/5 méretű) Miért nem hiányozhat az Ön könyvespolcáról sem? Mert válaszokat kaphat a felmerülő kérdéseire. Mert gyakorlati útmutatást kap a mindennapi munkájához. Mert praktikus, gyakorlatias és átlátható. A szerzőkről: Bakonyi Anna a kérdésekre elméleti megközelítésben ad választ. Óvodapedagógusként kezdte pályafutását, majd óvós jelölteket, hallgatókat több mint 20 éven át tanítva volt jelen a szakmában. Jelenleg szellelmi szabadfoglalkozású, az óvodapedagógiai számos területéről ír, előad, tanít. Karczewicz Ágnes a kérdéseket gyakorlati megközelítésből, óvodai életéből vett példákkal világítja meg. Óvodapedagógusként dolgozik 40 éve. Munkájának célja a személyközpontú, aktív, tevékeny óvodai élet szervezése,, a saját közösség megteremtése a gyerekek, szüleik és az óvodában dolgozók együttese által.
Ebben az esetben ugyanis a gyermeket nem vizsgálják, nem áll szakember irányítása, felügyelete alatt, ezáltal a tanuló nem kapja meg a megfelelő fejlesztést, megfosztják az optimális fejlődés lehetőségétől. Integráció az óvodában Ma Magyarországon a szó szoros értelmében vett integráció, a törvényi előírásokat betartva az óvodai neveléssel kezdődik. A korai fejlesztés célja, hogy elinduljon a lemaradás csökkentése, illetve a szülők és gyermekek segítséget kapjanak ahhoz, hogy könnyebben be tudjanak majd illeszkedni a különböző közösségekbe. A szakkértői bizottságok és a szakszolgálatok nagy szerepet játszanak az integráció folyamatában. Ők vizsgálják a gyermeket, és jelölik ki számára a feltételezett legmegfelelőbb intézménytípust. Természetesen igyekeznek figyelembe venni a szülők kéréseit, amennyiben ez a gyermek legoptimálisabb ellátáshoz való jogát nem sérti.
Az inkluzív vagy befogadó iskolákban az oktatás és a nevelés az integrált nevelés egy továbbfejlesztett formája. A befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján, az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. Megvalósulási formák Az integrált oktatás megvalósulásának különböző fokozatai, változatai alakultak ki, amelyet Csányi Yvonne rendszerezett. – Az integráció formája szerint csoportosítva lehet fizikai, más néven lokális. Ez az együttnevelés legegyszerűbb formája: ilyenkor a fogyatékkal élő és a nem fogyatékkal élő tanulók közös épületben, egyazon fizikai térben léteznek, de gyakorlatilag szinte semmilyen kapcsolat nincs közöttük. – Egy másik formája az úgynevezett szociális integráció. Ez az együttnevelés második szintje. A sajátos nevelési igényű tanulók csak a tanórákon, foglalkozásokon vannak elkülönítve, fejlesztésük külön csoportban zajlik, de szabadidős tevékenységben együtt vannak, tehát a szociális kapcsolatok kialakításának lehetősége adott ezeken a tanórán kívüli tevékenységeken.
Az apró kockára vágott szalonnát kiolvasztjuk és megfuttatjuk rajta a vöröshagymát, épp csak üvegesre. Rátesszük a kolbászkarikákat, azt is megfuttatjuk, meghintjük 2-3 kávéskanál pirospaprikával, a tűzről levéve elkeverjük benne, majd ráöntünk egy kevés vizet, hogy meg ne égjen, beleteszünk egy csipetnyi köménymagot, végül belekeverjük a káposztát, egyszer megforraljuk, majd lefedve félretesszük. Ha még nincs kész a csülök, elfoglaljuk magunkat valahogy, fő, hogy el ne aludjunk. Mikor a csülök nyomásra már nem olyan ruganyos, tűvel is beleszúrhatunk, és ha segédeszköz használata nélkül ki tudjuk húzni, abbahagyhatjuk a főzését, kiszedjük, lecsöpögtetjük. A beáztatott tálat kivesszük a vízből, lecsöpögtetjük, kibéleljük a vékony füstölt szalonnaszeletekkel, rátesszük a megmosott zellerlevelet és a káposztának kb. a harmadát. Beleágyazzuk a csülköt, rátesszük a maradék káposztát, meglocsoljuk a csülöklével (lehetőleg a tetejét szedjük le, az tartalmasabb). Alföldi káposztás csülök recept. A tetejére elterítjük a tejfölt, megszórjuk az apróra vágott kaporral és rátesszük a kolozsvári szalonnaszeleteket.
Élvezd a medvehagymát! Így főztök ti – Erre használják a Nosalty olvasói a... Új cikksorozatunk, az Így főztök ti, azért indult el, hogy tőletek, az olvasóktól tanulhassunk mindannyian. Most arról faggattunk benneteket, hogy mire használjátok az éppen előbújó szezonális kedvencet, a medvehagymát. Fogadjátok szeretettel két Nosalty-hobbiszakács receptjeit, ötleteit és tanácsait, amiket most örömmel megosztanak veletek is. Nosalty Ez lesz a kedvenc medvehagymás tésztád receptje, amibe extra sok... Végre itt a medvehagymaszezon, így érdemes minden egyes pillanatát kihasználni, és változatos ételekbe belecsempészni, hogy még véletlen se unjunk rá. A legtöbben pogácsát készítenek belőle, pedig szinte bármit feldobhatunk vele. Mi ezúttal egy istenifinom tésztát varázsoltunk rengeteg medvehagymával, ami azonnal elhozta a tavaszt. Erdélyi csülkös káposzta savanyú. És csak egy edény kell hozzá! Hering András
A legegyszerűbb székelykáposzta recept | NOSALTY - YouTube