Pozsony, Ulrich Schreier, 1488 körül. 37 Petrus Lombardus művének kötéstáblája. Középen olasz fonadékos sávban Dávid király koronás, hárfázó, háromnegyedes alakja. 38 Biblia, das ist die ganze Heilige Schrift. Nürnberg, 1736. Fehér disznóbőr kötés vaknyomásos díszítéssel, Figurális, plasztikus és áttört bronz veretekkel és kapcsokkal. 39 A Luther-Biblia testét összefogó rézcsat. 40 A Luther-Biblia sarokverete az egyik evangelista indás medallionba foglalt képével. Das ist művészet youtube. Mellette a hátlap csatjait díszítő egyik szárnyas szeráf-fej. 41 A Luther-Biblia előtábláján az áldást osztó Krisztus alakja áll, kereszttel ellátott földgömböt tartva. 42 A Luther-Biblia háttábláján: Mózes jogarral és a kőtáblákkal. 43 A Luther-Biblia előtábláján a könyvtestet összefogó csat réz veretén tiarás főpap képe látható.
A Vintage Galéria képviselője az 1947 óta Franciaországban élő Vera Molnar, a számítógépes művészet egyik úttörője. Vera Molnar 1959-től kezdett kombinatorikus képeket készíteni, és az általa "machine imaginaire"-nak nevezett módszerrel matematikai törvényszerűségeket modellezni, majd igen korán, már 1968-ban lehetőséget kapott arra, hogy az elképzelt gépet "machine reelle"-re cserélje, vagyis valódi számítógéppel dolgozzon. Molnar ezután kezdte művészi tevékenységében a programnyelveket generatív eszközként felhasználni a tudomány és a művészet határterületeit érintő festményei és grafikái elkészítésekor. Kombinálható szabályokat kezdett alkalmazni és korlátozott számú elemek felhasználásával képeket készíteni, az elemek arányát és elrendezését apránként változtatva sorozatokat hozott létre. Ennek a szeriális alkotási módnak a lényege a sorozat minden egyes képének folytonos összehasonlításában és elemzésében, a bekövetkező változások folyamatainak láttatásában rejlett. Az álmok szigete / A vég csak a kezdet. Molnar műveiben kulcsszerep jut a számítógép algoritmikus véletlenjének, művészetének fontos fogalmai a rend és a rendetlenség, a struktúra és a szabadság.
Nur in Ausnahmefällen darf auch Futter von außerhalb verwendet werden. A földrajzi területen kívülről származó takarmány is felhasználható, de ezt csak kivételes körülmények indokolhatják. Du musst sie besser füttern und liebkosen und außerdem darauf achten, dass sie nachts keine kalten Schultern kriegt. Das ist művészet latinul. Többet kéne etetned és dédelgetned, vigyáznod kellene, hogy éjjel ne fázzon a háta. Literature
A nemes májvirág 1988 óta védett faj, természetvédelmi értéke 5000 Ft. 2020-ban a nemes májvirág az év vadvirága Magyarországon. A növény a szavazatok 54%-val egyértelműen a legtöbb szavazatot kapta a báránypirosító és a kövér daravirág előtt, olvasható a Magyar Természettudományi Múzeum blogjában. A májvirág kora tavaszi, márciusi–áprilisi virágzású növény, ekkor hozza 6-7, ritkán akár 10 lepellevélből álló kék virágait, melyek olykor rózsaszínek vagy fehérek is lehetnek. Levelei jellegzetesen három hegyes karéjúak, némiképp a máj lebenyeire emlékeztetnek és kitelelnek, azaz egész télen át megtalálhatók, ha nem takarja őket hó. Bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben, köves talajú tölgyesekben találkozhatunk vele. Elsősorban a Dunántúl déli felén, valamint Zalában, a Balaton-felvidéken és a Bakonyban fordul elő. Emellett megtalálható a Visegrádi-hegységben és a Karancs környékén is. Európa nagy részén honos. 1988 óta védett faj, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
A három jelölt a bíborfekete hagyma, a vetési konkoly és a pici egérfarkfű voltak. Az Év vadvirága mozgalom magánkezdeményezésre indult 2010-ben, melynek célja azóta is a a hazánkban honos ritka, vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása. Az év vadvirága címet elnyerte már többek között a leánykökörcsin, a kikeleti hóvirág és a szibériai nőszirom is. A 2021-es Év vadvirága kezdeményezés keretében a mezőgazdasági területek, kiemelten a szántók kiterjedésének és használatának biológiai sokféleségre gyakorolt hatásaira hívta fel a figyelmet a mozgalom hétfős kuratóriuma, valamint partnerükként a Vadonlesők Közössége és a Magyar Biológiai Társaság. A 2021-es Év Vadvirága szavazásra három olyan növényfajt választottak jelöltnek, amelyek szántókhoz, mezőgazdasági területekhez, vagy azokkal szomszédos élőhelyekhez kötődnek, gyakran a szántók melletti mezsgyékben vagy szántól mélyebb vizesebb foltjaiban fordulnak elő – tájékoztattak a szervezők a szavazás kezdete előtt.
Jászkunság 2020. 01. 06. 17:30 Hazánk – így megyénk – flórája és faunája megbecsülésre méltó értékekkel rendelkezik. Természetvédők és szakemberek minden évben kiválasztanak néhány olyan fajt, melyre szeretnék felhívni a nagyközönség figyelmét, akár fokozottan védendő, akár kevéssé ismert élőlényekről van szó. Jó módszer erre, hogy minden évben, így 2020-ban is kihirdették az Év fajait. A tiszafüredi székhelyű Magyar Haltani Társaság a honlapján immár tizedik éve meghirdetett, ezúttal rekordszámú érdeklődőt vonzó közönségszavazáson három őshonos jelöltre lehetett voksolni. A szavazatok száma alapján 2020-ban a horgászok által is igen kedvelt süllő (Sander lucioperca) érdemelte ki az Év hala címet. A süllő nagyra növő, megnyúlt testű, oldalról enyhén lapított hal. Csúcsba nyíló nagy szájában nagy, erős fogak ülnek, melyek közül kiemelkednek az ebfogak. Hazánkban viszonylag széles körben elterjedt, kisebb folyóinkban azonban csak a bővebb vizű alsóbb szakaszokon érzi otthon magát. Állóvizeink közül pedig inkább csak a jobb oxigénviszonyokkal rendelkező, nagyobb tavakban fordul elő.
Ám a látszat néha csal: e fajok olyan állatokra hasonlítanak, amelyekkel egyáltalán nem állnak rokonságban. A hasonlóság néha a hasonló életmód következménye, de lehet a védekezés egyik módja is. Idei jelöltjeink tehát becsapósak: ők a kacsafarkú szender, a keleti rablópille és az ékfoltos zengőlégy. Kolibri? Nem! Kacsafarkú szender ( Macroglossum stellatarum) Kacsafarkú szender (fotó: Bán Noémi, Bogner József, Bánné Varga Klára,, licenc: CC BY 4. 0) Bizonyára sokan láttak már egy kolibrihez hasonló mozgású rovart: a virágok előtt egy helyben lebeg, majd hirtelen tovareppen bármely irányba, akár hátrafelé is. Ez az állat a kacsafarkú szender, amely a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, azon belül a szenderek (Sphingidae) családjába tartozik. Magyarországon idáig 20 szenderfajt figyeltek meg; legtöbbjük alkonyatkor vagy éjjel repül, és nappal "szendereg". Könnyen felismerhetők vastag csápjukról, erőteljes testükről, valamint megnyúlt elülső és jóval kisebb hátulsó szárnyukról, melyeket szemmel követhetetlen gyorsasággal mozgatnak.
A faj magja tömegében és méretében annyira hasonlított a búzáéra, hogy a hagyományos magtisztító eljárásokkal nem lehetett attól elválasztani, így előfordult, hogy a lisztbe darálták és a kenyeret kékre festette. A fokozódó vegyszerhasználat során megritkult és 1993-ban – első gyomnövényként – védetté nyilvánították. A kisparcellás, háztáji gazdálkodás visszaszorulásával napjainkra a legtöbb szántóról eltűnt. Pici egérfarkfű Apró termetű, szokatlan megjelenésű egyéves növényke. Virágzata zöld, így nehezen észrevehető faj, a dekoratív boglárkák közeli rokona. Nevét a hosszú, farokszerűen megnyúló terméses vacokról kapta. Viszonylag korán, áprilisban virágzik. Szikesek, szikár helyek, sekély termőrétegű nedves szántók növénye. Alföldi szikeseinken még viszonylag gyakori, csapadékos tavaszon néha nagy tömegben jelenik meg. Mezőgazdasági területeken viszont a nagymértékű vegyszerhasználat és a rossz termőhelyi adottságú szántók felhagyása miatt erősen megritkult. Szavazni 2021. január 6-ig lehet ezen a linken.
Mivel magjait gyakorlatilag nem nagyon lehetett különválasztani a kalászosok termésétől, gyakran okozott emésztőszervi rendellenességeket, mérgezéseket. A vegyszeres gyomirtás térhódítását követően annyira megritkult állománya, hogy tenni kellett valamit a faj teljes eltűnése ellen, ezért védettség alá helyezték. Ez volt anno az első (1993. év) védetté nyilvánított gyomnövény hazánkban. A mai napig is elég ritka megjelenésű növény. Magyarországon tehát védett. Természetvédelmi értéke 5000 Ft.. BÍBORFEKETE HAGYMA A bíborfekete hagyma( Allium atropurpureum) az amarilliszfélék családjába tartozó növényfaj. Évelő növény Tövéből növő, érdes szélű hosszúkás levelei párhuzamosan erezettek. Az akár 1 méter magasra is megnövő száron, egyetlen félgömb formájú virágzatának alkotói a csillagszerűen szétterülő lepellevelei. Színezete bíbor-lila. Hazánkban ritka növény. Jellemző előfordulási helye a kalászos kultúrák és környezetük. Magyarországon nem áll védettség alatt.. PICI EGÉRFARKFŰ A pici egérfarkfű( Myosurus minimus) a boglárkafélék családjába tartozó faj.
Szára felálló és csakúgy, mint a levelei, selymes tapintásúak a rásimuló szőrzettől, miközben vékony, kardszerű, keresztben, átellenes irányban álló levelei vannak. Zárvatermő, toktermésében sok fekete, vese alakú mag fejlődik, viszont toktermése is igazán különleges, mivel kiálló, lándzsás, levélszerű fogak védik. Csészéje erőteljesen bordás, melynek hossza 3-8 cm is lehet, viszont ennek több mint a fele a szirmokon is túlnyúló szálas cimpa.