Bereményi Géza (1946) A Hídember e az 1980-as évektől elterjedő ún. brit örökségfilm (Hugh Hudson: Tűzszekerek [ Chariots of Fire; 1981]) jellemzőit adaptálta magyar környezetbe. A nosztalgikus szemlélet, az ideologikus (konzervatív értékrendet tükröző) ábrázolásmód, a külsőségeket hangsúlyozó reprezentációs technikák (kosztümök, tárgyi kultúra stb. ) A legnagyobb magyar Az Uránia Moziban láttam annak idején ezt a filmet. Természetes, hogy kíváncsi voltam rá, hiszen mégis csak a legnagyobb magyarról szól. Széchenyivel Istvánnal szerintem szimpatizáltam is a történelmi tanulmányaim során, hiszen, ha épp egy dolgozatra, feleletre készültem, a munkásságának, tevékenykedéseinek köszönhetően rengeteg adat volt, amit meg lehetett jegyezni, meg lehetett tanulni, bele lehetett kapaszkodni. Nemzeti Audiovizuális Archívum. Ha esetleg nem jutott eszembe pár vele kapcsolatos fontos dolog az ilyen megmérettetések során, akkor eszembe jutott valami más vele kapcsolatos fontos adat, momentum. S kíváncsi voltam, hogyan ábrázolják az életét a filmvásznon.
Úgy is játsza el Széchenyi szerepét, mint egy nagy színész, derekasan. Kitesz magáért, finoman szólva is. Alakításának egészében viszont e nagy színészség nyavalyái is ott vannak, amitől persze csak egészebb az egész. Ezen a téren is fontos nagyon, hogy a film negyven éven ível át, az "alakítások" szempontjából. Aki nem hal meg ennyi idő alatt, az megöregszik. Eperjesnek megvannak erre az eszközei. Ám Darvas Iván és Szarvas József, mit mondjak? Két zseni. Már most kimondhatjuk: nem (csak) korunk zsenijei. Darvas Metternich szerepében, Szarvas a vénségére ugyancsak megtébolyodó titkár, Kiss Márton alakjában csak túl nagy szavakkal leírhatók. S Kováts Adél, no ugyan egy különösen hálás szerepben, de a rézangyalát! A Hídember Teljes Film. Összegezve: nem panaszkodhatunk. Már annak is örülnünk kéne, hogy A Hídember nem kurzusfilm. Galambom, hol van már az, amelyik kurzus is! Na jó, most még tudható, melyik, persze. De nem túl merész fogadás, amit ajánlok: Bereményi hídja még akkor is állni fog, amikor efféle kurzusokat tényleg már a kutya sem tart számon.
A megszégyenített asszony hirtelen halála végzetesen megváltoztatja a léha fiatalembert, aki azontúl a felelősség megszállottja lesz és nagy művek létrehozásával akar úrrá lenni sorsán. Egy nagyszabású barátság és egy különös, minden akadályokon felülemelkedő újabb szerelem segítségével a gróf a korszak híres politikusa lesz, a magyar ellenzék vezére - és ezzel szándékai és neveltetése ellenére a Habsburgok ellenfele. Egy híd építésébe kezd a Dunán, mely a Nyugat és a Kelet közötti kapcsolat jelképe lenne a korabeli Európában. Hírneve és befolyása olyan méreteket ölt, hogy amikor az 1848-as forradalmak alapjaiban rázkódtatják meg a Monarchiát, beleőrül az önvádba. Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak (2002) A film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában és egy különleges szellemi és anyagi képességekkel született, magyar származású arisztokrata életét mutatja be. ORIGO CÍMKÉK - A Hídember. Egy nagyszabású barátság és egy különös, minden akadályon felülemelkedő újabb szerelem segítségével a gróf a korszak híres politikusa lesz, a magyar ellenzék vezére - és ezzel szándékai és neveltetése ellenére a Habsburgok ellenfele.
posted by bercesa on cs, 08/28/2014 - 07:58 Mi ha tehetjük megnézzük újra és újra Bereményi Géza filmjét, adózva Széchenyi gróf géniusza előtt, de ha máskor nem, március idusa táján mindenképpen ajánlott ezt inkább meg/újranézni, mint mondjuk a kommancs Feltámadott a tengert.
A film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában, és egy különleges szellemi képességekkel és anyagi háttérrel született, magyar arisztokrata életét mutatja be, Széchenyi Istvánét, akit az utókor "a legnagyobb magyar" címmel illetett. A Napóleon bukása utáni években az ifjú Széchenyi gróf könnyelműen elcsábítja bátyja feleségét, és az ezt követő botrány tönkreteszi tiszti karrierjét. A megszégyenített asszony hirtelen halála végzetesen megváltoztatja a léha fiatalembert, aki azon túl a felelősség megszállottja lesz, és nagy művek létrehozásával akar úrrá lenni sorsán. Egy nagyszabású barátság és egy különös, minden akadályokon felülemelkedő újabb szerelem segítségével a gróf a korszak híres politikusa lesz, a magyar ellenzék vezére – és ezzel szándékai és neveltetése ellenére a Habsburgok ellenfele. Felelősnek érezvén magát az elszabadult társadalmi indulatokért, az engesztelődést akarja szolgálni. Egy híd építésébe kezd a Dunán, mely a Nyugat és a Kelet közötti kapcsolat jelképe lenne a korabeli Európában.
A megszégyenített asszony hirtelen halála végzetesen megváltoztatja a léha fiatalembert, aki azontúl a felelősség megszállottja lesz, és nagy művek létrehozásával akar úrrá lenni sorsán. Egy nagyszabású barátság és egy különös, minden akadályokon felülemelkedő újabb szerelem segítségével a gróf a korszak híres politikusa lesz, a magyar ellenzék vezére, – és ezzel szándékai és neveltetése ellenére a Habsburgok ellenfele. Felelősnek érezvén magát az elszabadult társadalmi indulatokért, az engesztelődést akarja szolgálni. Egy híd építésébe kezd a Dunán, mely a Nyugat és a Kelet közötti kapcsolat jelképe lenne a korabeli Európában. Hírneve és befolyása olyan méreteket ölt, hogy amikor az 1848-as forradalmak alapjaiban rázkódtatják meg a Monarchiát, beleőrül az önvádba. Amíg idegkimerültsége miatt ápolják egy Bécs melletti magánszanatóriumban, rémlátomásai valóra válnak: a Monarchia különös kegyetlenséggel torolja meg a magyar provincia lázadását. Barátait kivégzik, és az engedetlen ország az övéhez hasonló apátiába süllyed.
40000 fogoly • 100 db internálótábor • Leghírhedtebbek: Recsk, Kistarcsa, Tiszalök, Hortobágy • Kitelepítés: a rendszer ellenségeit fizikai munkára kényszerítették • Koncepciós perek: lesújtottak a rendszer ellenségeire, de a párton belüli tisztogatás eszközei is voltak (Pl. : Rajk-per) Egy millió ember ellen indítottak eljárást→ félelem és a gyanakvás légköre uralkodott A terror és a megfélemlítések tették lehetővé a mezőgazdaságban és az iparban végrehajtott erőszakos kollektivizálást.
A Rákosi-korszak gazdaságpolitikája Bevezető gondolatok Magyarországot a világháború következtében súlyos veszteségek érték. A háborús pusztítás, a szovjet megszállás és a jóvátételi kötelezettségek következtében Magyarország gazdasága katasztrofális helyzetbe került. Az Ideiglenes Kormány, majd a Tildy- és Nagy Ferenc vezette kormányok legfontosabb gazdasági célja az újjáépítés, a földreform végrehajtása, az infláció megállítása, és a dezorganizálódott gazdaság helyreállítása volt. Erőteljes beavatkozással, az állam erőteljes beavatkozásával és kontrolljával megkezdték a kitűzött célok megvalósítását (földreform, 1945. Rákosi korszak - Mutassa be a Rákosi-korszak gazdaságpolitikáját!. márc) Az új pénz, a forint bevezetésével (1946. augusztus 1) sikerült stabilizálni a gazdaságot A szovjetek ellenőrzése alá került térség államai – köztük Magyarország – az amerikai Marshall-terv európai újjáépítési programjából a Szovjetunió tiltása és katonai jelenléte miatt nem részesedhettek. A szovjet katonai jelenlét nem tette lehetővé a nyugati típusú piacgazdaság fenntartását.
A Magyar Kommunista Párt (MKP) szovjet támogatással fokozatosan megszerezte a politikai-gazdasági hatalmat. A tétel kifejtése magyar gazdaság szovjet mintájú átszervezését. 1946-47 folyamán megkezdődött a kulcsfontosságú ágazatok (bányák, erőművek, bankok, külföldi érdekeltségek) részleges és teljes államosítása. Az államosítás és a Dinnyés-kormány idején elfogadott, az újjáépítést meghirdető hároméves terv (1947 augusztusától) készítették elő a gazdasági rendszerváltást, a sztálini típusú gazdasági fordulatot. A Kominform utasítására 1948-49-ben államosították az üzemeket Megszüntették a tőzsdét, felszámolták a piacgazdaság utolsó elemeit is. A Rákosi-korszak gazdaságpolitikája by benjamin dévényi. A keleti tömb országainak gazdasági együttműködését – s egyben szovjet ellenőrzés alá vonását – valósította meg az 1949-ben létrehozott Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). Az egyébiránt sikeres 1947-ben bevezetett hároméves terv végrehajtás során a kommunista befolyás növekedése következtében arányeltolódás következett be a mezőgazdaság fejlesztésének rovására, az iparon belül a nehézipari termelés jelentősen növekedett, míg a könnyűipari ágazatok háttérbe szorultak.
Nem fura, pontosan ezt a rendszert építi vissza Orbán, csak épp vörös komenista helyett nemzetiszínű kapitalista mázzal leöntve. Állampárt, központosított hatalom, személyi kultusz, kormánypropaganda, sportra fókuszálás (lévén minden más téren annyira el vagyunk maradva, hogy már csak a sporttal tudunk impresszív eredményeket elérni országon kívül, ez is szovjet klasszikus), gazdaság kézivezérlése, üzleti ellenfelek ellehetetlenítése és kiszorítása... a múltkor belengetett külföldi áruházak kiüldözéséről szerintem nem csak nekem derengtek fel a régi szép idők, amikor volt az egy db állami ábécé, divatlánc, stb., és csak azt tudtad venni, ami ott volt, és annyiért, amennyiért adták. Csak most annyival okosabbak, hogy törvényileg szabályozzák a lopást és a zavarosban halászást. tl;dr, ha így megy tovább lesz még a banán és narancs újra luxuscikk.
Az 1985-86-ra világosan látszott, hogy a gondok nem átmenetiek, alapvető változásokra van szükség. A gazdasági visszaesés, az életszínvonal csökkenése, az egyre nyilvánvalóbban elkerülhetetlen nyílt munkanélküliség, az erősödő infláció, a súlyos eladósodás, a költségvetési hiány vált meghatározóvá. A Kádár-korszakban több kísérlet is történt a gazdaság átalakítására, ám ez nemcsak a külgazdasági környezet Magyarország számára hátrányos változása, hanem a szocialista rendszer sajátos korlátai, a tervgazdaság miatt nem lehetett sikeres. A szocialista gazdasági rendszert egyszerre jellemezte a hiány és a pazarlás, a mesterséges árrendszer nem tükrözte a valódi költségeket és ráfordításokat. A rendelkezésre álló forrásokat – amint később az eladósodás révén bevont külföldi hitelek jelentékeny hányadát is – nem a piacképesség, a nyereségesség, az innovációra való képesség, hanem a politikai beágyazottság szerint osztották el, azaz ideológiailag alátámasztható okokból (pl. teljes foglalkoztatás) támogatták a veszteséges vállalatokat.