Együttes erővel úgy elverték a támadót, hogy még hírmondó sem maradt belőlük. A győzelmi lakomán azonban Csörsz nem mulatott, csak ült szótlan, szinte megbabonázta Rád király csodaszép lányának, Délibábnak a szépsége. Egyszer aztán Rádhoz fordult: országodat, népedet megmentettem a pusztulástól, add hát nekem a lányodat feleségül. A jó longobard király bel is egyezett, de csak egy feltétellel. Legyen a tiéd, de csak úgy adom, ha vízen viszed haza. Forrás: MTI Csörsz értett a szóból és azon nyomban hozzá is fogott medret ásni a csatornának. Javában dolgoztak még, amikor nagy vihar kerekedett, egy villámcsapástól pedig Csörsz király holtan fordult le a lováról. A munkát az avarok abba is hagyták, ám amivel elkészültek, még ma is látszik a Tisza környékén. Megmentik Csörsz király árkát | 24.hu. És a valóság A valóságban Csörsz árka egy eredetileg 1260 kilométeres ókori védmű volt, mélységét fénykorában 2-5, szélességét 5-8 méteresre teszik. A Dunakanyartól indulva, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, majd Debrecen környékén délkeletre fordulva egészen az Al-Dunáig húzódik.
Kézikönyvtár Magyar néprajzi lexikon CS Csörsz-árka Teljes szövegű keresés Csörsz-árka: széles, de nem különösen mély árok a Duna–Tisza között. Eredete máig is tisztázatlan, némely szerzők római vagy avar maradványnak, mások kiszáradt folyómedernek tartják. A Csörsz-árkához fűződő mondakör elsősorban a Jászságban ismert. Eszerint Csörsz királyfi – mai változataiban egy cseh főúr vagy más nagy úr – árkot építtet, mivel menyasszonya csak azzal a feltétellel megy hozzá nőül, ha vízi úton, hajón jöhet a szárazföldön keresztül. Az árok ásása több évtizedig tart. Egy fiú, akinek apja kisgyermekkora óta otthonától távol dolgozott, valamilyen jelről megismeri apját. Megüli az árkot építtető zsarnok urat. Csörsz árka monde entier. ( → még: Ördög-árok, → Rapsonné vára, → helyi monda) – Irod. Réső Ensel Sándor: Csörsz-árka (Nyíregyháza, 1875); Balás Vilmos: Az alföldi hosszanti földsáncok (Régészeti füzetek, Bp., 1961. II. 9. ) Dobos Ilona
Attila legendás hármas koporsója Attila – ahogy az utókor elképzelte (forrás: Wikipédia) A hun királyt, Attilát állítólag a Tiszába temették, hármas koporsója – amely aranyból, ezüstből és vasból készült – a folyó fenekén pihen. A néprajztudósok szerint a temetésről és a Tisza eltereléséről szóló legenda az avar kagánok temetkezési szokásaira vonatkozik. A történet szerint a táltosok kikötötték: Attilát úgy kell eltemetni, hogy ne történjen ásóvágás a földbe, és akik megadták neki a végtisztességet, ne vihessék hírül, hogy hol nyugszik. Dr. Magyar Zoltán a FigyelőNetnek elmondta: ha létezik is valamilyen valóságalapja a históriának, a Tisza szabályozása miatt akkor sem biztos, hogy még ma is a mederben nyugszik a fejedelem. Egy másik monda szerint a Tisza áradásait Attila idézi elő, aki még a halála után is ostorozza az embereket. —-Tündérek és boszorkányok táncoltak a partján—- A szőke folyóhoz különféle "ijesztők" és tilalmak is kapcsolódnak, hogy óvják a vízen járókat. A kirándulni vágyókat szebbnél szebb túrautak, várak, látnivalók várják Magyarországon. Szeretnénk ezen az oldalon Magyarország szépségeit bemutatni.. Csongrádon ismert egy legenda arról, hogy a Tiszában hableányok élnek, de más lényekkel is benépesítette a képzelet a folyót.
Történetünk 1853-ban a Nemzeti Színházban működő zenekar karmesterének, Erkel Ferencnek és a zenekar vezető tagjainak (Doppler Károly, Doppler Ferenc, Ridley-Kohne Dávid, Huber Károly) köszönhetően indult el a filharmóniai mozgalom, melynek eredményeképpen megalakult az ország első, rendszeres koncerttevékenységet folytató szimfonikus zenekara. Az első koncertre 1853 november 20-án került sor, mely egyben – Európában elsőként – egy bérleti sorozat első hangversenye is volt. Az európai zeneélet egyik központjában, Bécsben, a Filharmonikusok csak 7 évvel később tartották meg első bérletes sorozatukat. Budapesti filharmóniai társaság tóth lászló. Társaságunk története páratlan a maga nemében: számos zenetörténeti jelentőségű esemény, az itt megforduló, és a kor szempontjából is meghatározó jelentőségű zeneszerzők és előadóművészek hosszú sora együttesen eredményezi azt a történésekben gazdag múltat, mely alapján a zenekart méltán a legjelentősebb európai zenekarok sorában tartják számon. A magyarországi szimfonikus koncertélet alapjait fektette le együttesünk, számos alkalommal egész Európa figyelt a budapesti koncertjeinkre, és kritikusok hada vitte a hírt a magyar közönség zeneszeretetéről.
… A Valahol Európában Radványi Géza azonos című filmjének zenés változata, a legsikeresebb magyar musicalek egyike Főhősük, Babaróka a történet kezdetén hároméves, és éppen óvodába (vagy ahogy Rókáéknál mondani szokás: kölyökőrzőbe) készül. Milyen lesz egész nap…
Műsorvezető: Tóth Endre, zenetörténész