Csörsz árka néven egy körülbelül 1260 km hosszú ókori védőműrendszer maradványait ismerik Magyarországon, mely mintegy körbekeríti az Alföldet. A Dunakanyartól indul, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, majd Debrecen környékén délkeletre fordulva egészen az Al-Dunáig húzódik. A Csörsz-árok pontos keletkezése és funkciója a mai napig vita tárgyát képezi. Tájanként több elnevezése ismert: Ördög árka, Avarárok, Ördögárok, Ördögborozda, Csörsz-árok, Rasponné útja, Ördögszántás, Kakasborázda. Csörsz árka monday. Az árkot 1067-ben említi először oklevél. Több mint 1600 évig maradványai jól láthatóak voltak, a 19. században ipari méretekben megindult talajrendezések nyomán azonban mára már csak kis szakaszai ismerhetők fel világosan. Helyének pontos meghatározásában nagy segítséget nyújt a légirégészet. A nyomvonal kikerülte a laza, homokos talajú területeket (ahol hamar betemetődhetett volna), ahol pedig vizes, ingoványos területre fut, ott építésekor valószínűleg a maitól eltérőek voltak a terepviszonyok.
A mondabeli avar király csak akkor kapta meg a Longobard király lányának kezét, ha vízen viszi haza - ezért ásta az árkot. A valóság persze prózaibb, főleg hogy a kultúrtörténeti emlék tényleg veszélyben van. Pusztulás fenyeget tucatnyi kunhalmot és földvárat Heves- és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az enyészetnek kitett objektumok természeti, táji és kultúrtörténeti értéket képviselnek, a Bükki Nemzeti Park több mint száz millió Ft-os beruházásba kezd e pótolhatatlan értékek megmentéséért – számol be a Greenfo. A projekt keretében több helyen geodéziai felmérést és állagmegőrző rekonstrukciót, régészeti dokumentációt illetve több helyen a terület vagyonkezelésbe vételét tervezik. Csörsz mondája - Lexikon ::. A nemzeti park a terület megvásárlását is fontolóra veszi a hatékony védelem érdekében. A mese A szóban forgó objektumok közül talán Csörsz árka a legismertebb. A monda szerint "réges-régen", még a magyarok bejövetele előtt Frigyes király erős sereggel támadt a Pannónia földjén élő longobardokra. Királyuk, Rád ekkor fegyverbe hívta népét és a szövetséges avarokat Csörsz király vezetésével.
Egy másik monda szerint az árkot Csörsz királyfi építette egykoron, annak érdekében, hogy elvehesse mennyasszonyát, hiszen a nász csak abban az esetben jöhetett létre, ha a királyfi vízi úton, hajón jön el a lányhoz a szárazföldön keresztül. Turisztikai jelentőség A Csörsz-árok meglehetősen nagy jelentőségű építésmaradvány, hiszen története az ókorig nyúlik vissza. Sajnos a Csörsz-árok egyre több részen tűnik el, a folyamatos építkezések, tereprendezések miatt. Csörsz árka monde.fr. Az árok egyelőre csak Debrecen egy szakaszán lett kiemelten védetté nyilvánítva az emberi erőforrások minisztere által 2012-ben. A gödöllői Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Karának tanszékei, hallgatói és amatőr kutatók azonban azon vannak, hogy a Gödöllő és Valkó közötti szakaszt is védett területté nyilvánítsák, emellett céljuk, hogy egy tanösvényt is létrehozzanak és minél többen megismerjék ezt a jelentőségteljes árokrendszert.
A cívisvárostól 6, 8 kilométerre megbúvó védvonalrészt is a szarmaták hozhatták létre – állapították meg a kormeghatározó vizsgálatok. A folyamatos támadásoknak kitett nép az Alföldet például mintegy 550 kilométer hosszú erődítménnyel vette körbe, s ez a köznyelvben az Ördög árka nevet kapta. A gyilkos labirintus szemből közelítve sokáig szinte alig volt észrevehető, s mire meglátták az erős, hegyes karóit, addigra sokszor már késő volt. Ha pedig mégis átjutott rajta valaki, akkor következett az újabb, alattomos dárdasor. Ezeket az árkokat úgy építették meg, hogy a 2-4 vonalban húzódó oszlopsorok 3-15 kilométernyi távolságban leselkedtek az illetéktelen behatolókra. A köztük kikapart gödrök pedig 1, 5-3, 1 méter mélyek voltak, és 3, 4-10, 4 méter szélesek. Debrecen határát az Ördögárok két vonalban is átszeli. Lehel kürtje (monda), A thermopülai hősök sírfelirata ( epigramma), Csörsz.... Az egyik a Hadházi-erdőből lép át a Monostori-erdőbe, majd a Nagyerdőn fut keresztül; végül jól látható a Paci-erdőben is. A másik a hajdúhadházi Nagyerdőből jön át Pallagon, majd délkelet felé kanyarodva keresztezi a Fancsikai- és a Bánki-erdőt.
Csörsz-árka: széles, de nem különösen mély árok a Duna–Tisza között. Eredete máig is tisztázatlan, némely szerzők római vagy avar maradványnak, mások kiszáradt folyómedernek tartják. A Csörsz-árkához fűződő mondakör elsősorban a Jászságban ismert. Eszerint Csörsz királyfi – mai változataiban egy cseh főúr vagy más nagy úr – árkot építtet, mivel menyasszonya csak azzal a feltétellel megy hozzá nőül, ha vízi úton, hajón jöhet a szárazföldön keresztül. Az árok ásása több évtizedig tart. Egy fiú, akinek apja kisgyermekkora óta otthonától távol dolgozott, valamilyen jelről megismeri apját. Megüli az árkot építtető zsarnok urat. ( → még: Ördög-árok, → Rapsonné vára, → helyi monda) – Irod. Réső Ensel Sándor: Csörsz-árka (Nyíregyháza, 1875); Balás Vilmos: Az alföldi hosszanti földsáncok (Régészeti füzetek, Bp., 1961. II. 9. Csörsz árka monde.com. ) Dobos Ilona
A megye kódja NUTS3 - HU331, székhelye Kecskemét. Területe 8445, 15 km², teljes népessége körülbelül 525 ezer fő és népsűrűsége kb. 63 fő egy négyzetkilométeren. Bács-Kiskun megye | Térport. A megye Magyarország legnagyobb területű része, az ország területének 1/12-e. A Duna-Tisza közén helyezkedik el. Északon Pest megye, keleten Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád-Csanád megyék, délen Szerbia és Horvátország, nyugaton pedig Baranya, Tolna és Fejér megyék határolják.
Bács-Kiskun megye térképe Meghatározás Minden, ami Bács-Kiskun megyéről szól. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Települések - Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat weblapja. Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Bács-Kiskun megye térképe Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Horgá - Bács-Kiskun megye horgásztavai Vadász turizmus [ szerkesztés] A külföldi vendégek vadásztatását csak vadászatszervező irodák intézhetik. Az egyes vadfajok vadászata évente változó időpontokban engedélyezve. Látnivalók táblázatban [ szerkesztés] Természeti örökség Tájegységek Természetvédelmi területek Gyógyvizek, termálvizek Épített örökség Városok Történelmi emlékhelyek Várak, erődök Paloták, kastélyok Egyházi épületek Folklorisztika, népi építészet Múzeumok Utazási tanácsok [ szerkesztés] Megközelítés [ szerkesztés] Közúti közlekedés [ szerkesztés] Vasúti közlekedés [ szerkesztés] Légi közlekedés [ szerkesztés] Vízi közlekedés [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Padányi, Ágnes: Ungarn. Schritt für Schritt. Ungarischer Tourismusamt. 2003. Gyógy + wellness (katalógus 2008., kiad. Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság -) Zará - Zarándokhelyek Magyarországon Külső hivatkozások [ szerkesztés] Bács-Kiskun megye hivatalos oldal Bács-Kiskun Megye Homepage A Vendégváró cikke Régiós szálláskereső Portré Bács-Kiskun megyéről (Word dokumentum) Bács-Kiskun megye települései Bács-Kiskun megye témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A Wikimédia Commons tartalmaz Bács-Kiskun megye települései témájú médiaállományokat. Bács-Kiskun megye települései A(z) "Bács-Kiskun megye települései" kategóriába tartozó lapok A következő 118 lap található a kategóriában, összesen 118 lapból.