Urbanisztikai vonalon a Műhely Zrt. és Város- Teampannon Kft. közreműködését kell megemlíteni a teljes terület vonatkozásában. Irodánk a Kis-Duna sziget épületállományának hasznosításával és közvetlen környezetének rendezésével és ehhez tartozó programalakítással foglalkozott. A hajózástörténet emblematikus elemein túl a szabad téren, illetve a terület melletti öbölparton számos muzeális hajó elhelyezését javasoljuk múzeumi illetve turisztikai és vendéglátó funkciók bővítésére. A sziget újrahasznosítására vonatkozó terveket nagy létszámú projektcsoport készítette. A fenti épületek hasznosítási javaslatának építészeti koncepciója készült irodánk részéről. A területen az árvízvédelmi munkák, valamint a régészeti feltárással kapcsolatos tevékenység van folyamatban. Studio hajógyári sziget e. Az Ifjúsági Kulturális Központ a 122, 117 és 120-as épületek felhasználásával alakul ki. Valamennyi védett, műemléképület. Az egykori gépgyártó csarnok háromhajós téri adottságát kihasználva, középen osztható-összenyitható nagytermet, míg a szélső hajókban, a földszinten közönség kiszolgálóhelyiségeket, az emeleten kulturális funkciókat tartalmazó klubhelyiségeket alakítottunk ki.
A Microsoft és a partnerei kompenzációt kaphatnak, ha Ön vásárol valamint az ezen az oldalon elhelyezett ajánlott hivatkozásokat követve.
2013. szeptemberében tartották az utolsó bulit a Hajógyári Sziget déli csücskében. Ezzel pedig lezárult egy korszak, ami egyet jelentett Vizoviczki László egyeduralmával a budapesti éjszakában. Vendéglátós szemmel kétségtelenül megcsinálta a tutit, hiszen az ő általa vezetett birodalom minden hétvégén bulizó fiatalok tízezreit fogadta. Miután az underground bulik és szórakozóhelyek egy részét is bekebelezte, sajnos nem igazán tudott előremutató maradni. Studio hajógyári sziget 5. A birodalom legnagyobb szórakozóhelyének az Events Hall számított, ami 2005-ben vette fel a Studio nevet. Bő két éven keresztül itt rendezték meg a Hyperspace bulikat, de fellépett John Digweed, Sasha, Danny Tenaglia, vagy éppen Trentemoller is. Pár évvel ezelőtt már mutattunk egy képsorozatot a Vizoviczki-birodalom maradványairól. Ez alig két évvel a bezárás után történt és még évekkel később is oldalunk egyik legolvasottabb cikke maradt, pedig egy technikai malőr következtében már rég nem elérhetők ezek a fotók. Ez azóta is nagy szívfájdalmam, viszont ma újabb friss képeket sikerült szerezni a Hajógyári-sziget mára már rég bezárt szórakozóhelyeiről.
Ő ellentétben sok lemezlovassal, akik leginkább haveri körben tudnak kibontakozni, komolyabb közönség előtt pedig jobb esetben is lehajtott fejjel molyolnak, rosszabbik esetben pedig ügyetlenkedni kezdenek, Ferikét egyenesen spannolja a nagy számú publikum, és jó kedvét hihetetlen intenzitással képes átragasztani akár sok ezer emberre is! Sziget - Mindenki szigete. Free parádés játékát a közönség által körberajongott Bárány Attila és Antonyo fellépése fejelte meg. A Studio Diszkószínház 2005 decembere óta kuriózum a hazai szórakoztatásban. Ezúttal is az egész országot - sőt a határainkon túli klubbereket úgyszintén - megmozgató, szám szerint ötödik szezonnyitó partiján a maga elegáns fölényével ismét jelezte, hogy az indulása óta jócskán fellendülő modern tánczenei életben sem veszített semmit kezdeti lendületéből. Kéthetente találkozzunk ugyanitt!
Fotó: Egry József 1916-ban, 33 éves korában került a badacsonyi hadikórházba, ahol egy találkozás örökre megváltoztatta az életét. A Balatonnál maradt, és a színek, a fények, a tájak és a környékbeli emberek festője lett, művészetét lehetetlen egyetlen stílusirányzattal jellemezni. Művei 2022. január 1-je óta szabadon felhasználhatók, most a legismertebbekből készítettünk galériát. Egry József különös, magányos alakját soha nem felejtették el a badacsonyiak, akik látták a festőt állvánnyal baktatni a szőlők közötti utakon vagy horgászni a stégen. Teremtő magánya legendás volt: amikor 1948-ban egy barátaiból álló küldöttség és egy miniszter felkereste, hogy átadják neki a Kossuth-díjat, csak harmadszori megszólításra irányította figyelmét a horgászatról a társaságra, és mindössze ennyit mondott: "Pszt! Harap a hal! " Mindent megváltoztató találkozások Egry József 1883. március 15-én született Zalaújlakon. 4-5 éves volt, amikor napszámosként dolgozó szülei egy örökösödési perben mindenüket elvesztették.
Hiteles ahogy kiül a horgászmóló szélére, ahogy szemébe húzza a kalapját és nézi-nézi, nap nap után, az eget. (Illetve, hiszen egy panteisztikus természetrajongóról van szó: az Eget. ) A nap pedig ragyog, delejes párába vonva a horizontot. Ez volt Egry alapvető transzcendencia-élménye. Ahogy elmesélte egyszer: mikor kihajózott a balatoni halászokkal egy éjszaka, akkor fogadta magába ez a végtelenközepi kicsiny csónakban ringatózó életérzés. És ezt meg is festette, számtalan formában: a moccanatlan szélcsendben álló vitorlásban, a fehérlő semmibe menetelő szarvasmarhákban, a szivárvány (ősi teofánia metafora! ) körkörös íveiben, a halászok hálóvető mozdulatában, a nádasban imbolygó stégekben, a hegyek csúcsában, sőt még egy szépséges itáliai sziget (Isola Bella) látképében is. A magasztos fényfestészethez kikísérletezett egy jellegzetes stílusvilágot. Híg olajfestékkel dobott fel pár foltot a papíralapra, majd ráment a pasztellkrétával, íves, energikus, rézsútos vonalakkal. A kolorit felér egy branddel: halovány fehér, sienai vörös, okkerek és egy nem túl harsány középkék.
A művek középpontjában balatoni témák szerepelnek, mondta Kókai Nagy Tímea marketingvezető. Feltűnnek a képeken ismert balatoni helyszínek, például a keszthelyi csónakkikötő, Tihany vagy a művész életében is jelentős szerepet játszó Badacsony, de más, a tóhoz kapcsolódó témák, mint a nádas, a vitorlások, strandjelenetek, szőlőhegyek és a balatoni vihar is megjelennek művein. Esti fények a Duna-parton (forrás: MaNDA) Egry József képeit technikailag az impresszionizmus fényfestészete, a posztimpresszionizmus önelvű képalkotási elve, az expresszionizmus energiája, eszmeileg pedig a panteizmus, a napkultusz, az egzisztencializmus spirituális változata jellemzi. Az 1883-1951 közt élt Egry József a modern magyar festészet egyik legmarkánsabb képviselője, művészetének középpontjába az 1920-as végétől került a Balaton. A művész ugyanis az első világháborúban szerzett betegségével 1916-ban a badacsonyi hadikórházba került gyógyulni, ahol megismerte későbbi feleségét, Pauler Juliskát. A kiállítás a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány valamint a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum közös szervezésében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg.
Három oldalról, patkó alakban, hegyhát védi; a nyitott oldalon, mélyen lenn van a Balaton. Aki első ízben jár fenn, rendszerint úgy meghatódik a táj szépségétől, hogy áhítatos hallgatásba merül. Ez a hely félreesik az élet poros és lármás országútjától, már szinte költészet és mese határmezsgyéjén terül el. Az ifjúság édes és fájdalmas honvágya muzsikál a bazaltdombokon. – A balatoni táj megnyugtatta, ellazította, a tavi tájképfestészet egyedi ábrázolásra sarkallta. Utolsó, boldog nyarát-őszét is itt töltötte, a fokozódó zsidóüldözés ellenére nem menekült, nem bujkált, nem hitte el, hogy a vég hamar bekövetkezhet. A sors szomorú halált szabott ki rá: a német megszállást követően gyűjtőtáborba hurcolták – hiábavalónak bizonyult Herczeg Ferenc segítő közbenjárása is –, majd az auschwitzi megsemmisítő táborban halt meg. Életműve azonban maradandó. Nem volt egyetlen festészeti irányzatnak követője, ötvözte a korszak technikáit, irányzatait és mellette megteremtette saját festői világát. Tragikus halálát követőn – polgári származása miatt – az 1970-es, '80-as évekig nem igazán beszéltek művészetéről.