A kész filmet látva viszont képtelenség beazonosítani, hogy mi lehetett az a gondolatcsíra, amit az alkotók saját művészetükkel szembeni végtelen elfogultságukban jó ötletnek találtak. Most, hogy ezt írom, mégis beugrott valami: talán úgy indult az egész, hogy a filmkészítők lehetőséget kaptak a Savoyai Kastélyszállóban forgatni, bóklásztak a folyosókon, töprengtek, hogy mit is lehetne kezdeni a helyszínnel, a legbutább asszisztens vicceskedve benyögte, hogy "itt tuti szellemek vannak! ", mire a rendező és a producer összenézett, és elkönyvelték, hogy megvan a filmjük. Zimmer Feri 2. – HD MOZI. Ha teljesen igazságos akarok lenni, akkor azért meg kell említenem, hogy ezután Tímár Péter még fektetett némi energiát a forgatókönyvírásba, legalább egy délutánnyit. De amikor a történetet összedobta, épp csak arra figyelt, hogy legyen eleje, közepe, meg vége, mert úgy vélte, hogy ezt a filmet úgysem a sztori fogja elvinni. Hanem a poénok. Hogy a néző majd dől a röhögéstől, amikor tizenkét év múltán viszontlátja Reviczky Gábort, aki a jó kis trükköknek hála még mindig úgy mozog, mintha epilepsziás rohama lenne éppen, hogy majd fogjuk az oldalunkat, amikor kiszúrjuk, hogy Pogány Judit minden jelenetben más konyhai eszközzel a kezében tűnik fel - hogy a végén sorra kerülhessen a palacsintasütő, amivel fejbe kólint nem is egy, hanem rögtön három másik szereplőt, úristen, menten meghalok!
Mindezért cserébe Ferinek ruhadarabot kell szerezni Olympia Mancini fiától, hogy kapcsolatba léphessen vele, és elhagyhassa az árnyékvilágot. A Fikász család így betör a helyi templomba, és megszerzik Savoyai Jenő keresztelési takaróját. A szellem ezáltal megszabadul az átoktól, és elhagyja a kastélyt. Minden elrendeződik hát, a szálloda idegenforgalma továbbra is jól megy és sikeres lesz a vállalkozás. Szereplők [ szerkesztés] A film emlékezetes elemei [ szerkesztés] Focista – Visszatérő elem az első filmből. Ferenc rendszeres sértő mondata Pistának, amivel arra céloz, hogy ő egy kétballábas, X lábú focista, aki miatt kikapott a keceli focicsapat. Több változata is van. Gondnok úr – Ferencet hívják így a szálloda vendégei, bár ő mindig kijavítja őket, hogy ő itt igazgatóhelyettes. Ez is az első filmből visszatérő elem. A család nem tud Ferenc önkinevezéséről. Konyhaeszköz – Vilma rendszerint minden jelenetben egy-egy konyhai eszközzel a kezében látható (például: serpenyő, klopfoló, sodrófa, merőkanál, stb. )
A történet helyszíne egy balatoni üdülõ, amelyet Fikász Ferenc (Reviczky Gábor), ötvenéves vállalkozó, hatalmas adósságot nyakába véve kibérel. Terve a következõ: õszre kifizeti az adósságát, és tetemes hasznot bezsebelve lerakja családja és személye boldogulásának alapjait. Természetesnek veszi, hogy ezen cél eléréséhez minden eszközt alkalmaznia kell: méregdrágán adja ki a szobákat, vizezi a sört, romlott húsból fõz ebédet, földet kever a kávéhoz stb. s mindezt szigorúan számla nélkül! Vagyis az a típus, aki számára a piacgazdaság: erkölcsi fék nélkül gázolni a pénz irányába. Kizárólag a családjában bízik, bár bennük sem mindig. A felesége (Pogány Judit), a lánya (Kovács Vanda), a veje (Szarvas József) és a feketepiacon megszerzett néger konyhalány (Louanda Bird Abreu) alkotja a "kifosztóbizottság" legénységét, akikhez a film elején egy tizenkét éves rokongyerek (Bíró Attila) is csapódik. Õ Peti, akit elvált anyja (Málnay Zsuzsa) a nyárra rábíz nõvérére, Fikásznéra, és akit mintegy magától értetõdõen beállítanak a haszontermelõ láncba...
Toplista betöltés... Segítség! Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges! Ady Endre Törölt kérdése 248 1 éve Melyik stílusirányzatot képviseli Ady költészete? Hogyan szerkesztette Ady Endre a versesköteteit? Milyen szintekre, rétegekre lehet osztani Ady költészetét? Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést. Ady Endre Új versek kötete (ismertető írás) – Oldal 5 a 9-ből – Jegyzetek. sos 0 Középiskola / Irodalom Gitta Herr megoldása Stílusai: szecesszió, szímbolizmus, naturalizmus, impresszionizmus Ady a kötetet ciklusokra bontotta/szerkesztette. Témái: lírai önszemlélet, ugar versek, halál versek, magyarság versek, Léda versek, világháborús versek, csinszka versek 0
A XIX. század második felében az irodalmi ízlés meghatározója Gyulai Pál és az általa képviselt konzervatív népnemzeti iskola volt. A költészeti ideálnak Petőfi és Arany számított, holott az európai irodalomban már más szelek fújtak. Az igazi nagy irodalmi áttörést a Nyugat jelentette, ezt megelőzően pedig – sokak szerint főképpen Ady Új versek és Vér és arany című kötete, amelyet a nem konzervatív irányba tartozó gondolkodók és művészek széles körben üdvözöltek. Ady Endre hamarosan meginduló Nyugat első nemzedékének vezéregyénisége volt. A magyar nyugatos költők többnyire átvették a francia szimbolisták szemléletét, stílusát, témáit – de csak költészetükben. Ady Endre, Léda, Csinszka(Boncza Berta) Fogalmazás - Az Őrizem a szemed című vers alapján mi a különbség a Lédával a bálban című vers között? Tehát a két szerelem milyen vol.... Ady bohém módon élt és ezt büszkén és nyilvánosan vállalta is: férjes asszonyt szeretett, éjszakázott, ivott és nagyúri gőggel megvetett mindent, ami hétköznapi és kispolgári. "Én nem leszek a szürkék hegedőse, Hajtson szentlélek, vagy a korcsma gőze". (Új vizeken járok) Ady 1877-ben született Érmindszenten (mai Erdély) protestáns köznemesi családban.
Szerelmükbe a hiányérzet fészkelte be magát, állandó kísérője lett a hiábavalóság tudata s a halálhangulat. Nincs az örömnek egyetlen tiszta hangja ebben az érzelemben, s így a szerelem minden mozzanata bús, tragikus színt kap, mintha a szerelmesek mögött mindig ott állna a halál. Bonyolult, sok szálból összeszőtt, ellentmondásos és vigasztalan érzelem volt az övék, de egyben megrendítő: a léleknek olyan titkaiból táplálkozott, amelyek csak a kiválasztottak számára nyílik lehetőség. A diszharmonikus szerelem fő motívumai jelenek meg a Héja-nász az avaron (1905) című költeményében. A szerelmesek szimbóluma a ragadozó héja pár: a nász: dúló csókos ütközet. Bántó, kellemetlen hanghatások kísérik a szerelmi vágyat: vijjogás, sírás, csattogás. Ady Endre Új versek kötete (ismertető írás) – Oldal 6 a 9-ből – Jegyzetek. A második strófa bizonyítja, hogy nem csupán két meghatározott ember sajátos kapcsolatáról van szó, hanem a szerelmi érzésről általában, mindenfajta szerelem közös sorsáról. Baljós, szomorú hangulat uralkodik a két évvel később keletkezett Lédával a bálban (1907) című versben is.
Élete során sok futó szerelmi kalandban volt része. Egy táncosnővel való viszonya hatására írta Az én menyasszonyom című verset. Az embereket megbotránkoztatta a viszonyuk, de a költőt ez nem érdekelte. Csak a női iránta érzette szerelme, nem pedig társadalmi hovatartozása volt fontos a számára: "Mit bánom én, ha utcasarkok rongya, / De elkísérjen egész a síromba". Ez a merészség eddig szokatlan volt a magyar költészetben, bár nem minden előzmény nélküli: a perdita-kultusz, azaz a romlott, erkölcstelen, démoni nő iránti vágyak versbe szedésével a magyar irodalomban elsőként Vajda Jánosnál találkozhattunk. Fordulópont következett be Ady életében, amikor 1903-ban megismerkedett a nála öt évvel idősebb férjes asszonnyal, Diósy Ödönné Brüll Adéllal. Felszínes kapcsolatai után végre rátalált az igazi szerelem. Ez az esemény költői pályafutásában is fordulatot jelentett, hiszen a Párizsban élő asszony fogékony volt az irodalom iránt, felfigyelt Ady cikkeire és verseire. A nő magával szerette volna vinni Adyt a francia fővárosba, így az addig gyűjtögette a pénzt, míg össze nem gyűlt az útra.
Sejtelmes vízió fejezi ki a boldogtalanságot, az ifjúság és a szerelem elmúlásának tragikumát. Két féle szerelem ellentétére épül a költemény. Az egyik oldalon ott áll a "víg terem" a maga harmóniájával, tavaszi-nyári színeivel és hangulatával, a szerelemnek még örülni tudó gyanútlan mátkapárjaival. A fiatalok boldogságával szemben megjelenik a testet öltött boldogtalanság. A forró örömöt a téli szél hidege űzi el, a fényen és a vígságon győz a feketeség, a szomorúság. A fiatalok sírva, dideregve rebbenek szét: a fenyegető elmúlás állt eléjük a táncoló halott szerelmesekben. A vers azt érzékelteti, sejteti: nincs igazi öröm, nincs megváltást jelentő szerelem, a boldogság mögött ott lappang könyörtelenül a boldogtalanság. Minden szerelem rejtett ellentmondása: az egyesülés vágy és a teljes eggyé válás lehetetlensége, a vonzás és a taszítás kettőssége jelenik meg a Léda versek csaknem mindegyikében. Az Örök harc és nász (1906) is a "várlak, kívánlak" s az "űzlek, gyűlöllek" paradoxonját mélyíti el.
Ady ugyanis lázadó alkat volt, aki elsősorban társadalmi okokból lázadt, de ez a lázadás a magánéletében is megnyilvánult. Szerelmi ügyeiben más értékrendhez igazodott, mint kortársai, nem zavarta például, ha az emberek megbotránkoznak táncosnőkkel, színésznőkkel folytatott viszonyain. Verseivel és életmódjával is provokálta kortársait (viselkedéséből érezhető volt a polgárpukkasztó szándék). Léda, aki izgatóan szép, szabad gondolkodású, művelt, széles látókörű és okos asszony volt, kezdetben csak a kaland kedvéért kereste Ady társaságát, de később a viszony mély és egymást gyötrő szerelemmé változott. Ezt tükrözik a Léda-versek, mint pl. a Héja-nász az avaron, amely a ciklus utolsó költeménye. Égető, nagy szenvedély volt az övék, de egyáltalán nem egy kiegyensúlyozott, harmonikus kapcsolat. A mindennapokban sok súrlódás, veszekedés, féltékenység volt köztük. Elválások és egymásra találások sorozatából állt a viszonyuk, mely nem annyira boldogságot adott Adynak, hanem inkább izgalmat, állandó feszültséget és nyugtalanságot.
Héja-nász az avaron Útra kelünk. Megyünk az Őszbe, Vijjogva, sírva, kergetőzve, Két lankadt szárnyú héja-madár. Új rablói vannak a Nyárnak, Csattognak az új héja-szárnyak, Dúlnak a csókos ütközetek. Szállunk a Nyárból, űzve szállunk, Valahol az Őszben megállunk, Fölborzolt tollal, szerelmesen. Ez az utolsó nászunk nékünk: Egymás husába beletépünk S lehullunk az őszi avaron.