Azoknak ajánljuk, akik szeretnék tartani a lépést a szakmai újdonságokkal, illetve kapcsolatrendszerüket tovább építenék. Az eseménysorozat 9 különböző helyszínen és időpontban várja a regisztrált látogatókat. Az estét egy háromfogásos vacsorával és értékes nyereményekkel zárjuk. Tartson velünk Ön is! Budapesti 10. kerületi áruházunk. Program 17:30 Helyszíni regisztráció korlátlan üdítővel, kávéval, pogácsával 18:00 Szerelvénybolt Kft. és partnerei: Geberit, Grundfos szakmai előadásai, valamint a webáruház bemutatása 19:30 Háromfogásos vacsora 20:00 Nyereménysorsolás Hírlevélre feliratkozás Ne maradjon le akcióinkról, játékainkról, rendezvényeinkről, szakmai újdonságainkról! Iratkozzon fel hírlevelünkre, és az elsők között értesítjük mindezekről! © 2012 - 2022 Szerelvénybolt Kft.
Tartson velünk Szakmai Vacsora eseményünkre és megmutatjuk, hogy kifejezetten a mesterek, szerelők, kivitelezők igényeire szabott webshopunk hogyan könnyítheti meg, teheti kedvezőbb áruvá és gyorsíthatja fel az árubeszerzést. A vacsorával egybekötött rendezvényen bemutatjuk a webshopot, annak előnyeit, kedvezményeit, amivel regisztrált partnereink élhetnek. Várjuk Önt is ingyenes, regisztrációhoz kötött előadásunkra és vacsoránkra, ahol értékes nyeremények is gazdára találnak! A regisztráció már elkezdődött! X. kerület - Kőbánya | szaniter. Regisztráljon az Önhöz legközelebbi Szakmai Vacsora eseményünkre! A rendezvényen az aktuális vírusvédelmi előírások érvényesek. A résztvevők között a következő ajándékokat minden helyszínen kisorsoljuk: Geberit DuoFresh készlet Grundfos Comfort 15-14 szivattyú Install MagSafe mágneses iszapleválasztó 3/4" Előadóink: Következő esemény: Az eseménysorozatunk lezárult! Kiknek érdemes ellátogatnia? Szeretettel meghívunk minden szerelőt, kivitelezőt, mesterembert, épületgépészeti szakembert, a márciustól induló legújabb szakmai rendezvényünkre a Szakmai Vacsorára.
Kezdőlap Budapesti 10. kerületi áruházunk Budapest 10 Gyömrői út 76. 1103 Budapest Nyitvatartás: Hétfő 07:00 - 16:30 Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat 08:00 - 13:00 Vasárnap ZÁRVA Egyéb információ: Ingyenes parkolási lehetőség Kutyabarát áruház
A széles, világos szoknya általában piros, kék, vagy zöld színű volt. A XX. század végére a nők egyre kevesebb alsószoknyát kezdtek hordani. A szoknyát mindig egy kötény fedte, amit gyakran virágminta díszített, és aminek fehér csipkés szegélyei voltak. Magyar népviseletek tájegységenként. A női ingeket gazdag díszek borították, amik először fekete vagy sötétkék hímzésben, majd az 1930-as évek után piros, halványlila, zöld, kék és sárga minták formájában jelent meg. A hagyományos magyar női ingek és blúzok csak a derékig értek, amit sok szláv népviseletben is megfigyelhetünk. Az alföldi nők általában fekete vagy sötétszínű mellényeket hordtak külső ruházat gyanánt. Nyáron inkább széles, díszített köpenyeket öltöttek magukra. Télen főként rövid báránybőr kabátokat ("kis bundákat") viseltek, vagy a férfiakéhoz hasonló hosszabb darabokat. A női külső öltözeteket szintén díszek borították, amit általában hímzéssel kertültek a ruhadarabokra, de nem voltak ritkák a szalagok és egyéb elemek sem. A nők télen csizmában, melegebb időben pedig cipőben jártak.
Az öltözetnek minden kultúrában és minden időben nagy szerepe volt. Egy-egy ruhadarabnak a viselése vagy letevése rangnak, méltóságnak is jelképe. Egyes ruhaformák vagy ruhák színei önmagukban is alkalmasak arra, hogy különféle alkalmakat vagy érzelmeket fejezzenek ki. A középkori lovagvilágban például a nők ruhájának kék színe hűséget, a zöld pedig reményt fejezett ki. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Fekete nász, fehér gyász – népviseleteink színei. A paraszti társadalomban ugyanílyen jelképes értelmet kaptak az öltözetek, melyeknek jelentését az adott közösségben egyformán megértett mindenki. Az öltözködés szabályozói [ szerkesztés] A falusi szokás szerint mindenki olyan öltözetben járhatott, amilyet az illető falusi társadalomban betöltött szerep neki megengedett, ill. tőle megkövetelt. Azonban néha az egyházi és világi intézmények is beleszóltak ebbe a szabályozómechanizmusba. 1567-ben például a debreceni zsinat hosszú időre megszabta az egész Tiszántúl öltözködését azzal, hogy kimondta: "A tiszthöz illendő méltó ruhát viseljen minden. A bíró mást, a hajdú mást, egyéb mester az ő tisztihöz illendőt viseljen. "
A paraszti esztétika egyértelműen nem "a kevesebb néha több" elvét követte, azt tartották szépnek, ha a teljes felület ki van töltve. A kevés díszítés ugyanis a szegénységet jelentette. Az 1920-as években a matyóknál szokássá vált az úgynevezett ragyogók használata, ezek üveggyöngyök, flitterek, aranycsipkék voltak. Először a jobb módúak körében, aztán a szegényebb családok is követték a példát, ami eléggé megdrágította az öltözetet. Liluland :: A népviselet régen egy komplett Facebook-profil volt - mindent elárult, és esélyed se volt kamuzni. El is terjedt a mondás: "hadd korogjon, csak ragyogjon". Volt azért haszna is a ragyogóknak: a legények ingujja hosszú és bő volt, erre széles hímzés került, benne üveg- és fémdíszekkel. Verekedések során rendkívül nagy hasznát vették a csicsáknak, az ingujjat felgyűrve brutális ütőfegyverként szolgáltak, talán a Vasember is megirigyelte volna őket. Amikor már tarthatatlanná kezdett válni az állapot, az egyház és az értelmiségiek összefogtak, és elrendelték a díszek összegyűjtését. 1925 februárjában Mezőkövesd főterén az emberek levagdosták a ruhadíszeiket, és nyilvánosan elégették, ez volt a híres ragyogóégetés.
A menyecskék kendőviselete megkülönböztető jelleggel bírt a kendők fajtáját, anyagát tekintve, ahogy azt a továbbiakban is olvashatjuk. A kendőket gyakran a kontyra rögzítették vagy a főkötő felett hordták. Az ún. menyecskés kötés például a háromszögre hajtott kendő főkötő feletti, tarkón való megkötése. Nepviselet magyar - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Az elől kötött kendőt áll alá valónak hívták. A hétköznapi színes, kékfestéssel készült kendők mellett az ünnepi viseletet a selyem és rojtosszegélyű kendők jelentették, télen a vastagabb anyagok, a gyapjú és a posztó védték az asszonyok fejét a hidegtől. A hosszúkendő vagy fidel/fedél 2-3 méter hosszú, fél méter széles volt, és sokféle variációban viselhető. A dulandlé (tulle anglais, azaz angol tüll) tüllből készült, hímzett sarkú, nagyméretű kendő, amelyet félbehajtva, háromszög alakjában hordtak. Kalotaszegen az új asszony ünnepi viselete volt. A bíbor vagy tekerődzőfátyol a főkötőre tűzött és a nyakon körbetekert fátyolkendő szintén a fiatalasszonyok cifra kiegészítője volt. Főként az ország legdíszesebb viseleteiről híres Sárközben volt használatban.
- írja a szerző.
Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak (a tojás termékenységszimbólum), és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács). Sárközben azonban nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak. Szentháromság vasárnapja A pünkösd utáni vasárnap a Szentháromság ünnepe. kultusza a barokk korból ered, a pestisjárványok idején szerte Európában emeltek ún. pestis oszlopokat, melyeket a Szentháromság szimbolikus képi megjelenítésével díszítették. Bizonyos vélekedések szerint a parasztházak napsugaras homlokzatain is a Szentháromság ábrázolása köszön vissza. Úrnapja Az Oltáriszentség ünnepe, a pünkösd utáni második hét csütörtökje. A templomkertben ún. úrnapi sátrakat készítenek, melyeket zöld ágakkal, lombbal, virágokkal, megszentelt növényekkel díszítenek, melyeknek rontást űző, gyógyító hatást tulajdonítottak.
Egy időben még arra is akadt példa, hogy a menyasszonyi öltözék fekete volt. Nem meglepő módon a menyasszonyi ruha volt egyébként a legdíszesebb. 30 év fölött már egyre kevesebb szalagot és pirosat hordtak a nők, ezeket felváltotta a tompa kék, illetve a zöld. 40 felett a kék és a fehér lett a meghatározó szín, majd az egyre sötétebb árnyalatok. A gyász színe az Őrségben sokáig a fehér volt például, de Somogy megyében a 20. század közepéig fennmaradt ez a szokás – tette hozzá Barnabás. Mindenkit a legjobb ruhájában temettek el, az idős embereket fekete-fehérbe öltöztették. A gyermekek és fiatalok halálának természetellenes mivoltát színekkel is kifejezték, így pirosba, - mely az örök élet színét jelentette - zöldbe, - mely a fiatalságot - illetve fehérbe vagy élénk kékbe öltöztették őket. A házasságkötés előtt elhunyt fiatalokat a díszes menyegzői ruhában temették el, a harcban elesettekre pedig vörös süveget tettek. Volt, amikor korlátozni kellett a díszek mennyiségét A ruhák festése, díszítése, a fonás, szövés, szabás, varrás, hímzés mind női munka volt, kivéve a szűrhímzés, ezt maga a szűcs készítette.