A Huszárik Zoltán Alapítvány elnöke azt kérte beszélgetőpartnereitől, hogy idézzenek fel egy képet a rendezőről. Huszárik Katának először egy gyerekkori emlék villant be: édesapja átment hozzájuk, leült a földre, és ott rajzolt. Egy gyerek mindig megérzi, hogy a felnőtt azért ül le mellé, mert kedves akar lenni, és egy picit gyerekes, "vagy mint édesapám, hogy ez teljesen a személyiségéből fakadt, és magától értetődő természetességgel rajzolt bárhol, ahol volt". Megyeri József Huszárik Zoltánt idézte: "A zseni azt csinálja meg, amit akar, a tehetséges művész azt, amit tud, a középszerű meg azt, amire szükség van. A volt finn belügyminiszter szerint a nemzetközi LMBTQ-hálózat Magyarországon is „Biblia-perekre” készül - PestiSrácok. " Egyúttal emlékeztetett rá, hogy sok filmről írtak kiváló kritikát a bemutatásuk idején, de húsz-harminc év múlva kiderült ezekről, hogy megfáradtak, porosakká váltak. Huszáriknál ez nincs így, és ez a varázsa, ma is ugyanúgy hatnak a filmjei, mint negyven-ötven évvel ezelőtt, ugyanúgy a lelkünkbe marnak, gondolatokat ébresztenek, élő, örökérvényű alkotások. Amíg mozi lesz, Huszárik filmjeit nézni fogják, "itt vagyunk ennyien, ez is bizonyíték".
A "Fekete bég" 1604. januárjában váratlanul meghalt, így Erzsébet egy hatalmas, stratégiai fontosságú birtokrendszer úrnője lett. Kálváriája ekkor vette kezdetét: komoly támadások céltáblájává válva egy politikai bűnügy közepén találta magát. Özvegyen maradva, kemény kézzel, sikeresen irányította több százezer holdas birtokait, ezt viszont többen nem nézték jó szemmel. A kor felfogásával ellentétben, jobbágyaival, cselédeivel jól bánt, kastélyában kórházat rendezett be és gyógyítással foglalkozott. A gyógynövények területén szerzett tudása felbecsülhetetlen értéket képviselt, rengeteg embert gyógyított ki a betegségből. Koncepciós per áldozata lehetett a vérszívó, szadista szörnyetegként „ismert” Báthory Erzsébet » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Ez kapóra jött az ellene felhozott vádak során, amikor Európa szerte zajlottak a boszorkányperek és nők millióit kínozták meg, vagy égették el máglyán, elevenen. Birtokai megszerzése volt a cél, ezért ellenségei semmitől sem riadtak vissza, attól sem, hogy hamis vádak alapján egy életre és még azon túl is bemocskolják a nevét. Báthory Erzsébet özvegyként a támadások célkeresztjébe került.
Ezt a két szempontot kell valahogy összeegyeztetni, hogy az se unja magát, aki eljön, de az is labdába tudjon rúgni, aki otthon marad. És a telefonos licitekről még nem is beszéltem, illetve a vételi megbízásokról. A legutóbbi aukcióra például több százan jelentkeztek be online, és több százan ültek a helyszínen is. Egyébként az, hogy Magyarországon ma egy aukció ilyen népszerű társadalmi esemény, a mamának köszönhető. V. : Mi kezdtük ezt el, igen, 1998-ban. Kaptunk is érte hideget-meleget. Nem értették, miért csinálunk műsort az aukcióból, miért pezsgőztetjük az embereket, miért van élő zenekar az aukció előtt. Én már nagyon sok aukciót láttam addigra külföldön, New Yorkban, Franciaországban. És az igazán jelentős árverés ott is egy nagy show, megadják a módját. De itthon ez nem volt jellemző. Koncepciós per fogalma 8. Mi vezettük be a képek újszerű prezentálását, az aukciós marketinget, valamint az újszerű, kutatási adatokkal, tanulmányokkal bővített árverési katalógusokat. K. : Ott voltam azon az aukción én is, képet vittem ki.
2018. május: Megújult az emlékmű. Muhi csata térkép. Az 1241. április 11-12-én zajlott csatában a tatárok megsemmisítő vereséget mértek a magyar seregre, ennek állított emléket 1991-ben a Vadász György és Váncza László tervei alapján készült emlékmű, egy sírhantot jelképzelő dombon hetvenegy nagy fakereszt. Az emlékmű az elmúlt évek alatt balesetveszélyessé vált. Muhi önkormányzata 21 millió forintot nyert pályázaton a csata emlékhelyének felújítására, újra látogathatóvá tételére.
Keserves agóniájukban a földre rogyva egymásnak boruló fakeresztek siratják a haza vesztét, előttük a megfeszített Krisztus leláncolt torzója: a jelképekben gazdag, kráterrel felszaggatott sírhalom megrendítő emléket állít a magyar történelem egyik legtragikusabb eseményének. Muhi közelében az Alföld síkjából egy mesterséges domb emelkedik ki, a tetején 71 lándzsaszerű fakereszttel. A Vadász György, Váncza László és Kiss Sándor tervei alapján készült emlékmű nem csupán a vesztes csata hősei előtt tiszteleg, de segítségével mi magunk is átérezhetjük a halálos szorításba került sereg és IV. Muhi csata emlékműve – Köztérkép. Béla királyunk helyzetét. Az összecsapás háttere IV. Béla uralkodása idején, 1241-ben a magyar sereg az országot fosztogató tatárok ellen indult, hogy elvágja a Batu kán által vezetett ellenséges csapatok útját. Április 11-én este a Sajó mellett, a mai Muhi közelében elterülő sík pusztán vertek tábort éjszakára. Sátraikat szorosan egymás mellé tették és kötelekkel rögzítették, szinte lehetetlenné téve közöttük a mozgást, a tábort pedig szekerekkel vették körül a védelem érdekében.
Az ide kattintva elérhető interaktív térkép működtetése igen egyszerű: az alul megtalálható görgetősáv segítségével tudjuk behatárolni, hogy mely (akár napra pontos) időintervallumra szeretnénk leszűkíteni a keresést. A bal felső sarokban pedig rá is tudunk zoomolni a világtérkép általunk preferált területére. A térképen a legrégebbi összecsapásként az i. e. 2500 körül zajló csolui csata van feltüntetve, amely a mai kínai Hopej és Liaoning tartományok határainál zajlott le. Bár a készítők közel jártak hozzá, a hagyomány szerint a legrégebbi kínai csata nem ez, hanem a hasonlóan 4500 éve zajló pancsüani összecsapás volt. A történészek szerint a világtörténelem legrégebbi, régészeti és írott dokumentumokkal is alátámasztott, időben pontosan behatárolható katonai konfliktusa i. Interaktív térképen az elmúlt 4 ezer év csatái » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. 1457. április 16-ra tehető, amikor Meggidó környékén a III. Thotmesz fáraó vezette egyiptomi seregek csaptak össze a kánaáni törzsekkel. Az őskorban, valamint a korai ókorban számtalan háborúra kerülhetett sor, ám ezeket képtelenség lenne időben és térben pontosan behatárolni, így ezt nem is lehet felróni a térkép készítőinek.
Az elérhetetlenül a fejünk fölé tornyosuló menekülési útvonal tetején kör alakú nyílás tátong, melynek széléről a keresztek úgy magasodnak, mint a minket védve elesett, vagy halálra ítélt harcosok. Úgy tűnik, mintha a meredek, sötét sziklák szimbolizálta kilátástalan helyzetből nem lenne menekvés. Hátranézve aztán meglátjuk a keskeny folyosót és az apró kijáratot annak jelképeként, hogy a lángokban álló magyar táborból a hazafiak utolsó csepp vérüket adva, az ellenség figyelmét elterelve menekítették ki királyukat az első pillanattól vesztesre ítélt csatából. Amint áthaladtunk a "menekülési útvonal" alagútján, hirtelen kinyílik a tér. Muhi Csata emlékmű, Muhi. Visszapillantva a domb jelképes sírhalommá válik a dülöngélő keresztek által megidézett hősi halottakkal. Az 1991-ben átadott emlékművet 2018 májusában felújították. A tér elemeinek szimbolikája Az emlékmű fagerendákkal fedett sétálóútjai felülnézetből egy kocsikereket formáznak, felidézve a szekerek sokaságából felépített védelmi vonalat a magyar tábor körül.
A későbbi korokban már lehet hiányosságokat találni. Muhi csata térkép online. Például a magyar történelem néhány katonai konfliktusára véletlenszerűen rákeresve a következőket láthatjuk: a muhi és mohácsi csata, az 1664-es szentgotthárdi ütközet, valamint Buda 1686-os visszavétele jól jelenik meg, azonban az 1456-os nándorfehérvári ütközet hiányzik (az 1521-esnél látható egy pötty), a 907-es pozsonyi csata pedig fel van tüntetve, ám valahol Nógrád megye magasságában látható a sárga pont. A készítők elmondása szerint a Balkánról sokan érdeklődtek a térkép iránt (az 1990-es évek délszláv háborúi viszonylag jól láthatók); terveik szerint az interaktív atlaszt a tanórákon tökéletesen lehet használni a földrajzi és történelmi tudás elmélyítése érdekében. "A térkép folyamatosan változik és frissül, hiszen naponta zajlanak le újabb fontos ütközetek, valamint a kutatók is egyre pontosabb információkat szereznek a múltról" – fogalmazták meg gondolataikat a készítők. A történészek azonban elég szkeptikusak a Wikipédiáról szerzett adatok hitelességével.
Az Alföld síkjából kiemelkedő mesterséges domb egy sírhalmot jelképez; a kilátástalanul, mégis hősiesen küzdő keresztény katonákat a rajta dülöngélő, névtelen keresztek szimbolizálják. Ezek egyikén 1992 óta szárnyas angyal óvja a Johannita Lovagrend azon tagjainak emlékét, akik szintén a csatában vesztették életüket – ebből napjainkra már csak egy részlet látható. A templomos lovagok külön keresztet állíttattak a jelképes sírhalmon. Egy másik kereszten Kiss Sándor szobrászművész Krisztus-torzóját láthatjuk szintén a kereszténység jelképeként. 2000. április 22-én emléktáblát állított a gödöllői premontrei perjelség és a Szent Norbert Gimnázium közössége a premontrei rend jótevőjének, Kálmán hercegnek, aki a csatában halálosan megsebesült, és nem sokkal az összecsapás után, 33 évesen belehalt sérüléseibe. A domboldal aljából spirál alakban kapaszkodik az út az emlékmű tetejéig a dülöngélő keresztek mellett, végigvezetve a látogatókat az erejük fogytán levő, sorban eleső magyar harcosok között.