Büntetőügyekben a bíróságok törvényi feladataikat folyamatosan ellátják (eljárnak az előállításos ügyekben, a gyorsított eljárásokban és döntenek a kényszerintézkedések alkalmazásáról), a határidők számítását az ítélkezési szünet nem érinti. Kaposvár, 2021. július 13. A Kaposvári Törvényszék Sajtóosztálya
Az egyes bíróságokon a kezelőirodák az ítélkezési szünet ideje alatt is nyitva tartanak, ahol az ügyfelek benyújthatják a beadványaikat és betekinthetnek az iratokba. Az egyes bíróságok ügyfélfogadási rendjéről az adott bíróság honlapján lehet tájékozódni. Hirdetés
Ítélkezési szünet a bíróságokon 2021. július 15. – 2021. augusztus 20. között A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a alapján 2021. és 2021. között a bíróságok ítélkezési szünetet tartanak. Annak kezdő napja 2021. július 15., a Bíróságok Napja, mely a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 56. §-a értelmében munkaszüneti nap, e napon minden bíróságon szünetel az ügyfélfogadás. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok – fő szabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat. Polgári perekben – bizonyos kivételektől eltekintve – a megállapított határidőkbe az ítélkezési szünet nem számít bele. A határidők számításának általános szabályai irányadóak azonban az ítélkezési szünet alatt is a soron kívüli eljárás, az előzetes bizonyítás esetén, illetve egyes végrehajtási perekben és nemperes eljárásokban. Büntető ügyekben a határidők számítását az ítélkezési szünet nem érinti. A bíróság az ítélkezési szünet ideje alatt is eljár az előállításos ügyekben, valamint a kényszerintézkedések alkalmazása esetén.
Ha valakinek birtokában van egy jogosítvány, magabiztosan vehet részt a forgalomban, hiszen megszerezte azt a tudást, ami felkészíti a helyes közlekedés szabályaira, és a hirtelen helyzetekben is képes jó döntést hozni. A jogosítvánnyal az utakon közlekedőknek tehát elméletileg nem igazán kell attól tartaniuk, hogy olyasmivel szembesülnek, amire nincsenek eléggé felkészülve. Ha te is biztos vagy abban, hogy a közúti közlekedés szabályairól szóló (II. 5. ) KPM-BM együttes rendelet vagy ismertebb nevén a KRESZ szabályait a kisujjadból kirázod, a gyors, tízkérdéses kvíz sem okozhat gondot. 10 kérdéses játék 1. Mekkora a legmagasabb megengedett sebesség a kijelölt lakó-pihenő övezetben? 2. Várakozó járművek melletti elhaladáskor mekkora oldaltávolságot célszerű tartani? 3. Szabad-e egyirányú forgalmú úton hátramenetet végezni? 4. Hogyan ismerhető fel menet közben, hogy a hidraulikus kormányszervó nem működik? 5. A világoshoz vagy a sötéthez alkalmazkodik-e lassabban a szemünk? 6. Szabad-e várakozni főútvonal lakott területen belüli szakaszán?
Nyitókép forrása: Változtak a műszaki vizsga központok (STK) egyes szabályai, de változott a lakott területen belüli sebességhatár is az autópályákon. A közlekedési törvény módosítását a kormány csütörtökön fogadta el, ha a parlament is áldását adja rá, akkor november 1-jével lépnek életbe az új szabályok. Két fő változást mindenképp érdemes kiemelni a törvényből. A műszaki vizsgközpontok (STK) hálózatának bővítése A műszaki és emissziós vizsgák (STK/EK) és eredetiségvizsgálatok (KO) elvégzésére, valamint a gázberendezések technikai szolgáltatására vonatkozó engedélyeket a törvénymódosítását meghosszabbítaná. Némely engedélyek esetén az 5 évre szóló jogosultságot 10 évre bővítenék. Ezt azzal indokolják, hogy öt év alatt még nem térülhet meg az ilyen STK/EK/KO szolgáltatásba fektetett tőke. Az engedély lejárta után az információs rendszert vissza kell szolgáltatni az illetékes szervnek. Az STK közpotok esetében a törvénymódosítás korlátozásokat vezetne azokkal szemben, akik rendelkeznek az ilyen technikai szolgáltatáshoz szükséges engedéllyel, de a gyakorlatban nem üzemeltetnek mindenhol műhelyt, hanem csak blokkolják annak lehetőségét, hogy új műszaki vizsgapontok jöhessenek létre.
Ugyanakkor kötelezik az útnyilvántartási adatok vezetésére a webes autókereskedőket is, és a használat-autó kereskedőket nem csak az autó tényleges értékesítésekor, hanem ajánlattétel esetén is., Körké Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
A közlekedési balesetben elhunytak számának alakulása az elmúlt két évtizedben az EU-ban. A szaggatott vonal az EU célirányzata, a folytonos a tényadat Kisebb tempó, kevesebb halál - ez a fő érv A sebességcsökkentés nyilvánvalóan az esetlegesen bekövetkező balesetek következményeinek enyhítésével jár. Ennek illusztrálására készült az alábbi ábra is a WHO-nál: Világos: ha kisebb sebességgel löki fel az autó a gyalogost, nagyobb eséllyel marad életben. Más kérdés, hogy miért kell fellökni azt a gyalogost egyáltalán Ugyanakkor sajnos szinte egyáltalán nem esik szó a témával kapcsolatban arról, hogy mennyiben van köze a hivatalos sebességhatároknak a valódi gázolásokhoz. A médiában legnagyobb visszhangot kapó balesetekben nem az a jellemző, hogy a teljesen szabályosan haladó autós fékezés nélkül elgázol 50-nel a zebrán egy egy gyalogost, aki nem halna meg, ha az autós 30-cal ment volna. A minden szabályt áthágó extrém gyorshajtókat viszont nemigen hatja majd meg, ha csökken a sebességhatár - amit úgysem tartanak be.