(3. ábra) 1. ábra: Az embrió kettő, négysejtes állapota, valamint a hólyagcsíra. Ezek a sejtek még totipotensek: vagyis bármely szövet vagy sejt létrejöhet belőlük. 2. ábra: A hólyagcsíra további differenciálódása során keletkező embriócsomó és embriópajzs egyre inkább egyféle szöveti út irányában vannak elkötelezve. 3. Az emberi sejt felépítése, működése | LifePress. ábra: Egér vöröscsontvelőből készített kenet (Liszkai Patrik készítménye) A képen látható nagy méretű sejt a megakariocita, mely a vérlemezkéket hozza létre a vöröscsontvelőben. Sejtmagjában sötéten (heterokromatin) és világosabban festődő (eukromatin) régiók különíthetők el.
2/lizoszómák (kis korongok): • savas pH-jú • sokféle enzimet tartalmaz, főként hidrolázokat • feladata: emésztés 2/peroxisoma: • fő funkciója: zsírbontás (máj, vese) • H-peroxidot képző és lebontó enzimeket tartalmaz 3/microtubulusok: • a sejt mozgását elősegítő szervecskék felépítésben vesz részt (ostorok, csillók) • sejtosztódáskor ezek mentén vándorolnak a kromoszómák 5 Sejttan 5. 3/filamentumok: • főleg idegsejtek plazmájában • szálcsás szerkezetű 3/centriolum: • általában a sejtmag közelében • sejtmozgást irányítja • osztódást irányítja 3/ribosoma: • saját RNS-e van (ribosomalis RNS = rRNS), mely a • nucleusban szintetizálódik • rRNS+fehérjéből áll • fehérjeszintézisben van szerepe Sejttan 6.
A sejt felépítése és működése Az élőlények legkisebb felépítési és működési egysége a sejt. Meghatározott kisebb egységekből, a sejtalkotókból áll, melyeket még kisebb egységek a szerves és szervetlen vegyületek alkotják. A sejteket felépítő vegyületek és sejtalkotók biztosítják azokat a nélkülözhetetlen működéseket, melyek nélkül egyetlen élőlény sem tudna élni, létezni. A sejtek működését megismerni tehát azzal a következménnyel jár, hogy megismerjük magát az életet is. Az egyes molekulák és sejtalkotók kapcsolata, kölcsönhatása képezi az alapját azoknak a folyamatoknak, melyeket általánoságban életjelenségeknek nevezünk. Emberi sejt felépítése informatika tananyag. A sejtet tekintjük tehát az élőanyag szerveződésében a legalapvetőbb egységnek. Az alábbi képek segítséget adnak ahhoz, hogy megismerd jobban is ezt a világot! SEJTOSZTÓDÁSOK Az élőlények szervezetét felépítő elemi biológiai FELÉPÍTÉSI-MŰKÖDÉSI egységek a SEJTEK. Akármelyik élőlényről legyen is szó, a sejtjeinek egyik jellemző tulajdonsága az osztódó képesség. Ez a tulajdonság fontos, mind a lét-, mind a fajfenntartás végett.
A szobrot 1902. augusztusában tették vonatra, ekkor utazott először és utoljára külön Mátyás király és a lova. Augusztus 15-én már Kolozsváron is volt, s Fadrusz elkezdhetett a Főtéren való felállításán, majd a részleteken dolgozni. A munkálatok során csak a Dunky-fivéreket engedték be az állványok mögé, akik fényképeken örökítették meg a formát öltő alkotói folyamatot. A szobor szállítása (Vasárnapi Újság, 49. évf. 41. sz. 1902. okt. 12. ) A felavatási ünnepségre október 12-én került sor. A Vasárnapi Újság így számolt be róla: "A régen «kincses Kolozsvár" ismét kincsessé vált: a magyar művészet remek kin-csévél gazdagodván a Mátyás-szoborban. A leleplezési ünnepély a nagy király emlékezetéhez méltó kegyelettel ment végbe. Lehetett volna még fényesebb, de lelkesebb alig lehetett. " József Ágost főherceg mellett számos politikus, irodalmár, művész és kultúrateremtő személyiség részt vett az ünnepségen. Fadrusz János bemutatja a szobrot József Ágost főhercegnek – Jantyik Mátyás rajza. ( Vasárnapi Újság, 49.
Kolozsvár legikonikusabb köztéri alkotása Mátyás király lovasszobra, amelyet 116 éve, vagyis 1902. október 12-én lepleztek le. A jeles alkalmat hosszat alkotási folyamat előzte meg. A szobor készítésének pályázatát 1893-ban írták ki, amire összesen hét pályamű érkezett. Bár a döntés egy szakmai zsűri kezében volt, a maketteket közszemlére is bocsátották. A kolozsvári lapok tudósításai szerint a zsűri egyhangúan szavazta meg nyertesnek Fadrusz János alkotását, de ezzel a város közönsége is teljes mértékben egyetértett. A neves szobrász budapesti műhelyében hozzá is látott a munkálatoknak, mert az volt az elképzelés, hogy Kolozsvár a Mátyás-szobor leleplezésével csatlakozik majd az 1896-os milleniumi ünnepséghez. Ez azonban nem valósult meg, a millenium évében csupán az alapkőletételre került sor. A szobor elkészültére még 1902-ig várni kellett. Mindenesetre az 1900-as világkiállításon a tervei és a makettje megnyerte a Grand Prix-t, vagyis a nagydíjat, így Kolozsvár még türelmetlenebbül várta, hogy végre elkészüljön a nemzetközileg is kimagasló elismerésnek örvendő alkotás.
Az alacsony, gúla alakú podeszten álló, egész alakos bronz szobrot, Holló Barnabás (1865-1917) szobrászművész alkotását, 1914-ben (? – a talapzatának felirata szerint 1912-ben) állították fel. A közadakozásból emelt alkotás a maga nemében páratlan, hiszen a jól ismert arcú uralkodót nem királyi díszben ábrázolja, hanem jobbjában kapát tartva. Ezzel nyilvánvalóan arra a mondára utal, mely szerint az egyszerű parasztok fáradságos munkáját nem tisztelő, dölyfös főurakat Mátyás király egy teljes napon keresztül kapáltatta a hegyoldalban, csak amazok ételét: kenyeret és vöröshagymát adva nekik. A monda szerint erre az esetre épp itt, Gömörben került volna sor. Talán épp ez a kapa volt a szobor megmentője, hiszen Trianon után a határon kívül rekedt, magyar uralkodókat, politikusokat, stb. ábrázoló szobrok szinte kivétel nélkül áldozatául estek az utódállamok magyarellenes dühének. Ezzel szemben a "kapás" Mátyás király a helyén maradhatott mind az 1918. utáni első, mind pedig az 1945. utáni második Csehszlovákia idejében is.
Az egyébként jelképesnek szánt mellékalakoknak a kolozsváriak utóbb nevet adtak, így lettek a névtelen vitézek a közgondolkodásban Magyar Balázs hadvezér, Kinizsi Pál temesi bán, Szapolyai János nádor, és Báthory István Erdély fejedelme. A talapzatot eredetileg a magyar címer, és a Mátyás király felirat ékesítette, ám ezeket a román területhódítás után eltávolították (1919-ben összetörték a címert). Erdély visszacsatolása után a jelképeket helyreállították, ám ezt lépést a második világháború végeztével ismét felülírta a román sovinizmus, a szovjet politika pedig a jóval semlegesebb Mathias Rex latin megnevezést helyezte a műemlékre. A szoborról több másolat is készült: Főalakjáról a budavári palota Hunyadi-termének díszítésére Fadrusz bronzból egy méter magas másolatot készített, mely a súlyosan megrongálódott épületből a második világháború után a Károlyi-palotába az Országos Emlékműfelügyelőséghez került. A király fejének bronz másolatát Visegrádon, a király egykori kedvelt palotájában állították fel.
42. 19. ) Az alkotás mindenki tetszését elnyerte. Idézem újra a Vasárnapi Újságot: "A szobor minden várakozást felülmúlt. Nem egy, de öt szobrot kapott egyszerre Kolozsvár és az ország. A nagy király hatalmas alakja mellett a nemzetet jelképező mellékalakok mindegyike magában is egy-egy műremek. A közönség kereste is, hogy kiket ábrázolnak. Az ünnepi lakomán a Fadruszt felköszöntö szónok a közóhajnak s a mester kívánságának tett eleget, midőn megnevezte őket. A harcz viharában edzett ősz alak Magyar Balázs, a nagy király kedvelt vezére (erdélyi vajda, majd horvát bán), mellette Kinizsi Pál, a kenyérmezei hős, Csehország zászlajával; jobbra az első alak a másik kenyérmezei győző, Báthory István erdélyi vajda, mögötte Szapolyai István, a nádor, Bécs és Ausztria kormányzója, a ki a kétfejű-sasos zászlót tartja ós hajtja meg Mátyás előtt. A király és nemzet nagyságának és dicsőségének apotheosisa az egész szobor. " A szobor felavatási ünnepsége – a Dunky-fivérek fényképe ( Vasárnapi Újság, 49. )
A fej egy példánya a Nemzeti Galéria gyűjteményében található. Egy gipszmásolata pedig a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumot gazdagítja. Az alkotást a méltatlan elhanyagolásból fakadó, folyamatos pusztulástól végül a 2011-re elkészült, magyar állami támogatással megvalósult restauráció mentette meg. Galériánkban ritka képeket mutatunk be, melyeket Kolozsvár egykori polgármestere adott át megőrzésre Budapest helyettes polgármesterének, még 1944-ben, a háborús pusztítás elől menekítve azokat.