A közelben találhatóak éttermek is. A part vegyesen homokos és kavicsos, a víz pedig lassan mélyül. Fotó: Indafoto / Marion 3. A gödi szabad strand on kiépített játszótér fogadja a gyerekes szülőket. A büfészolgáltatások teljesek, és kenuzási lehetőség is van az árnyékos, füves parton. Fotó: Indafoto / Zsazsa anyo 4. A nagymarosi szabad strand ot 2014-ben adták át, mint legális fürdőzőhelyet. A homokos part és a gyönyörű panoráma ideális a pihenéshez. A közelben két étterem is található. Fotó: 5. Dunabogdány volt az első hivatalos szabad strand a Dunakanyarban 2009-ben. Dunapart budapest. Kiemelkedően tiszta és rendezett, és a kilátás is gyönyörű. Az aktív kikapcsolódás kedvelői számára sportpályák is találhatóak a strandon, valamint büfé- és öltözőszolgáltatásokkal is szolgál. Fotó: 6. A környék legszebb fürdőzőhelye egyértelműen a Kisoroszi mellett található Szigetcsúcs. Ez nem szabad strand, inkább táborozóhely. A környék természetvédelmi területnek minősül, így autóval nem megközelíthető, illetve a sátorállítás pénzbe kerül, de megéri.
Salkaházi Sára rakpart A Belgrád rakparti sétány folytatódik déli irányba a Salkaházi Sára rakparton keresztül a Nehru part felé. A szakaszon a kikötői forgalmat is kiszolgáló, forgalomcsillapított út mellett kerékpársáv, illetve gyalogos és zöldfelületek kapnak majd helyet. A szakasz terveit a Közraktár utcával összehangoltan a BFK Budapest Fejlesztési Központ készítteti. A Duna-part Budapest legértékesebb, funkciókban gazdag területe, mely a sokszínű szabadidős lehetőségek révén a turisták és a kikapcsolódni vágyó lakosok egyik kedvenc helye. Ennek ellenére a belvárosi Duna-part korábbi arculatához és adottságaihoz képest alulhasznosított: a kikötők rendezetlenek, kevés a zöldfelület, és a közúti forgalom elszigeteli a folyót a várostól. Az elmúlt években egyre többen ismerték fel, hogy Budapest és a Duna közötti kapcsolatot helyre kell állítani: az alsó rakpartot minél nagyobb részben vissza kell adni a gyalogosoknak, a rossz állapotú köztereket rendezni kell, a beton helyett pedig több zöldre van szükség.
A Kádár-trilógiáról pedig úgy fogalmazott, hogy az majd az előadás során nyeri el végső formáját, ahogyan a Csirkefej se létezne a nyolcvanas évek előadása nélkül (Katona József Színház). Szerinte az autentikus előadást olyasvalaki viszi majd színre, akinek fogalma sincs Kádár Jánosról. Spiró György arról beszélt, hogy azért választott vegyes formát drámájához, mert úgy látta, hogy Kádárt és a kor szereplőit sokkal jobban jellemzik saját szövegeik, mint az, amit ő bármelyikőjük szájába tudna adni. Spirónak muszáj, hogy lássa a szereplőket maga előtt, a színpadot, az erőtereket, amelyek előadás közben kialakulnak. Lelkileg azonosulnia kell azzal a szöveggel, amivel mélységesen nem ért egyet. Spiró György - Három dráma - Múzeum Antikvárium. Márton László író laudációjában elmondta, hogy Garaczi László nemcsak pálya-, de nemzedéktársa is, negyven éve ismeri. A nyolcvanas évektől látni színpadi és dramaturgiai érzékét, s ami a leginkább sajátja: a groteszk szemlélet nyelvi alakzatokba rendezése. Ezzel együtt Garaczinak nem volt óriási mozgástere a magyar színpadokon, ezért a Veszteg című drámája igazi előrelépés drámaírói életművében.
135 évvel ezelőtt mutatták be Az ember tragédiáját a Nemzeti Színházban. Erre emlékezünk ma. Idén a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház felkérésére Spiró György drámaíró fogalmazott meg üzenetet a Magyar Dráma Napja alkalmából. Spiró György (forrás:) Spiró György üzenete A színház az írástudatlanoké, a belőle származó film is az, így az elképzelhető leginkább demokratikus műfaj. Irodalom ∙ Spiró György: Csirkefej. Amikor még nem volt általános iskoláztatás, a vallási és állami propagandát az írni-olvasni nem tudók számára vagy prédikációban, vagy színházi előadásban művelték. Már a görögök rájöttek, hogy a demagógoknál a nép még a színházat is jobban szereti, a racionális populista érvelésnél a színészek által megjelenített mese sokkal vonzóbb. A legnagyobb mesterek, az ókori görögök, Shakespeare és Csehov pontosan tudták, hogy a legkönnyebben érthető, legélesebb konfliktusokkal, legdurvább bohózati hatásokkal és fordulatokkal kell élniük a legsúlyosabb tragédiákban is, hogy a közönség lelkét megmozgassák, és a színen láthatók iránti részvétét vagy gúnyos megvetését kiváltsák.
Értékelés: 15 szavazatból "Kérem, ne háborodjanak föl, ne zárják el a készüléküket, amikor a színpadon nemigen hallható trágár kifejezéseket használnak a szereplők. Nem mindegyikük, csak azok, akik pislákoló, csökött érzéseiket szókincs híján így próbálják kifejezni. A legújabbkori magyar dráma kimagasló művével egy nagyszerű előadással lehetnek gazdagabbak a türelmes és toleráns nézők. Drámák I. (könyv) - Spiró György | Rukkola.hu. A kopott, düledező körgangos pesti bérház szürke, szomorú lakóinak kicsinyes életével ezernyi színt tud megmutatni Spiró: Keserűt, kétségbeesettet, csöndeset és harsányan nevettetőt, szépet és rútat, és mélységesen együttérző emberit. A Vénasszony és a Srác felemelő tragédiája igazi színházi élmény, Zsámbéki Gábor kiváló rendezésének, a nagyszerű színészi alakításoknak, elsősorban a felejthetetlen Gobbi Hildának köszönhetően, aki ezzel a csodálatos alakítással búcsúzott a színpadtól és egy kicsit már az élettől. " (Virág Katalin) Stáblista:
Gyakran beszélt és írt a színészet, különösen a hazai színjátszás problémáiról. A kilencvenes években színházigazgatóként is ténykedett, s tanított a Színművészeti Főiskolán. Jelenleg az ELTE Esztétika Tanszékének tanára. Irodalomtörténészként is nevet szerzett magának, a szláv nyelvek és irodalom alapos ismerője. Ismertebb művei: Kerengő (regény), Ikszek (regény), Jövevény (regény), Álmodtam neked (novellák), T-boy (novellák), Miroslav Krleza (monográa), História (versek), A békecsászár (drámák), Csirkefej (drámák), Mohózat (drámák), Magániktató (esszék), A közép-kelet-európai dráma a XIX. században, Shakespeare szerepösszevonásai.
Ő a naturalizmusból indult ki, a realizmusból, s azt feszíti túl szinte a végtelenségig, egészen elképesztő eredményekre jutva. Spiró felidézte, amikor Sztanyiszlavszkij bemutatta a darabot, a rendező és a színészek véleménye meglehetősen eltérő volt a Csehov-drámáról. A színházigazgató véleményét pedig Csehov sem osztotta. Ott gubbasztott a próbákon, nagyon szomorúan, és amikor kérdezték, mit szól a mester, azt mondta, semmit, minden bele van írva a darabba. Azonban - vélekedett Spiró - ha Sztanyiszlavszkij nem édesbús, lírai történeteket gyárt ezekből a drámákból, nem lett volna nemzetközi sikere. Általában annak van sikere, ami giccs. Ami nem giccs, az elvész. Nagyon lassan jöttek rá a világ színházaiban, hogy ez bizony nemhogy nem giccs, hanem annak az ellentéte – mondta. Az író egy érdekes történetet is megosztott az érdeklődőkkel: a 60-as években egy Anatoly Efros nevezetű nagy orosz rendező megrendezte a Három nővért, hozzánk azonban csak később jutott el a híre. Másfél évig irdatlan nagy sikerrel ment az előadás, amikor is rájöttek, hogy ezt nem lenne szabad hagyni, és száműzték Szibériába a rendezőt, az előadást pedig betiltották.
Állítólag vadállati paródiája volt ez a Csehov az addigi előadásoknak. Efrost végül visszahívták Moszkvába száműzetéséből, hogy leváltsa Ljubimovot a Taganka élén, a rendező azonban belehalt az ezt körülvevő feszültségben. S hogy mit jelentett Csehov világhírűvé válása? Részben talán tévedés volt, másfelől azonban ezek a darabok - ugyan előfordulnak benne orosz utalások - nem tipikusan orosz művek, hiszen nem úgy foglalkoznak az orosz lélekkel, ahogyan azt megszoktuk akkor is, korábban is és később is az orosz irodalomban. Valami olyasmit mutatnak be - vélekedett Spiró -, amiről később kiderült, nem csak Oroszországban, hanem az egész világon az egyik fő probléma: az, ami a Dosztojevszkij kérdést (van-e Isten, és ha nincs, akkor mi van) eggyel meghaladja. Mégpedig, hogy nincs Isten, de az emberek továbbra is vallásosan gondolkodnak, s mindenféle valláspótlékokat tűznek ki maguk elé, hogy valahogy túléljék ezt az ürességet. Ez van benne ezekben a darabokban, s előbb került beléjük, mint ahogy a nyugat-európai vagy amerikai irodalomba; ezt érezték meg.
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!