Március 15-étől egyszerűbb és gyorsabb a családi otthonteremtési kedvezmény, a csok igénylése, és még több család számára elérhető lesz. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára korábban, a változtatások részleteit ismertetve elmondta, a nyilatkozati elv bevezetése után elég lesz majd néhány dokumentumot benyújtani. Így például a csok banki igénylésénél egy egyszerűbb esetben akár elég lehet a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az adókártya, a tb-jogviszony igazolása, az adásvételi szerződés vagy az építési napló, valamint egy nyilatkozat az egyéb körülményeikről. Az otthonukat bővítők a már folyamatban lévő építési munkákra is igényelhetik a csokot, továbbá akár minden költségüket fedezhetik a csokból a támogatás összegéig. A hazatérő családok szintén igénybe vehetik, ha külföldi tb-jogviszonyt igazolnak, és vállalják, hogy egyikük 180 napon belül magyar tb-jogviszonyt létesít - tette hozzá. Ezekre a dokumentumokra lesz szükség CSOK igénylésnél – PénzügyiKonstruktőr.hu. Március 15-étől a bankoknak gyorsabban, 30 napon belül kell dönteniük a lakásvásárlási ügyekben, az építkezésieknél pedig 60 nap a határidő.
Pénztárcánk bánhatja a hiányosságot, sőt akár komoly anyagi gondba is kerülhetünk. Vajon a jövőben nagyobb válságot is okozhat ez a helyzet? Tovább olvasom
A csokot eddig 68 ezer család tudta már igénybe venni 189 milliárd forint összegben. A támogatási keret felülről nyitott, és az államtitkár ígérete szerint minden család számára elérhető lesz a jövőben is.
Húsvéti népszokások-Locsolkodás - YouTube
század fordulóján a göcseji fiúk fejükön süveggel, oldalukon fakarddal, a lányok fehér koszorúval a fejükön gyülekeztek az iskolában. A tanítójuk vezetésével párosával, nótázva mentek ágakat vágni. Visszafelé már egyházi énekeket énekeltek, a templomot háromszor megkerülve vitték be az ágakat. A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás ugyan, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására is. Népi játékok, népszokások a húsvéti ünnepkörben | Ovonok.hu. A virágvasárnapot megelőző hetet sokfelé virághétnek nevezték, és a névmágia miatt alkalmas időnek tartották a virágmagvak vetésére. Kiszehajtás Virágvasárnapi jellegzetes leányszokás – a magyar nyelvterület egy részén – a kiszehajtás és a villőzés. Nyitra, Hont, Nógrád, Pest és Heves megye egyes községeiben volt szokás a kiszehajtás, kiszejárás. A kisze többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb, melyet kici, kiszőce, kicevice, banya néven is emlegettek. A lányok énekszóval vitték végig a falun, majd a falu végén vízbe vetették vagy elégettek.
Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött. Törökbasázás, borzakirály, rabjárás Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek pünkösdkor. Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe. A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mentek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy "Segéljék ezeket a szegény katonarabokat. " Persze, ők is ajándékokkal tértek haza. Húsvéti népszokások gyerekeknek szamolni. A borzajárás során körbekísértek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra jártak. Csíksomlyói búcsú Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé.
A Somogy megyei Szenna szabadtéri néprajzi múzeumában e mintát a tojásra hagyományos módon, forró olvasztott méhviasszal, fanyelű írókával - az úgynevezett gicával - rajzolják rá. A Tolna megyei Váralján a főtt tojásra "írják" az ősi motívumokat. A színezőanyag a hagymahéj. Itt még az a régi szokás is él, hogy a keresztanyák egy-egy tojással ajándékozzák meg a keresztgyerekeiket. A Káli-medence festői vidékén, Kékkúton a tavaszi ünnepkör jellegzetes szokását, a húsvéti zöld ágjárást újították fel. Húsvéti szokások: a tojástól a locsolóversig. A falu végén kézen fogva sorba állnak a lányok élő "kapu"-t alkotva - az első és az utolsó pásztor összefogott kezében koronavirágot tart -, és a "Bújj, bújj zöld ág... " kezdetű dallal - egymás magasra tartott keze alatt átbújva - vonulnak át a falun. Idegenforgalmi céllal is rendeznek látványos húsvéti szokásbemutatót, például Hollókőn. Az egyik műemlékház udvarán három népviseletbe öltözött asszony tojásokat fest. Az asszonykórus énekkel, a fiatalok a hagyományos locsolás felelevenítésével szórakoztatják az odalátogatókat.
— Ezen a napon az általános tavaszi meszelést is elvégzik, sőt vannak családok, akik ezen a napon tojás ételt fogyasztanak, a kifújt tojásokat pedig megfestik még aznap. A nagypénteki szertartáshoz fontos hogy jelképes sírt rendeznek be, díszítenek fel a templomokban. Az elhelyezése templomonként eltérő lehet, az egyik mellékoltár aljában, külön erre a célra épített emelvényen, vagy asztalon helyezik el. A díszítéshez liturgikus textíliákat, papírdíszeket és élő cserepes virágzó növényeket használnak. A virágok mindig fehér színűek, általában hortenzia kerül minden Szent sír mellé. Magyar húsvéti szokások, melyeket már sokan elfeledtek. Asszonyok a temetőben, népviseletben 1927-ben (Fotó: Fortepan/Ebner) Több településen az előkészületeket nagypénteken végezték, így Berhidán, Paloznakon, Lókúton is. — Berhidán szokás volt a család házát is gyászba öltöztetni, a keresztet, a feszületet fekete kendővel takarták le. Magyarpolányban, Gyulafirátóton, Tihanyban, Veszprémfajszon, Bakonyszücsön és Városlődön a kálváriajárásnak nagy hagyománya van. Azokban a falvakban, ahol nincs kálvária, mint Tótvázsonyban, a templomban, vagy a temetői keresztnél végeznek keresztúti ájtatosságot.
A húsvét a keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepe, de emellett fontos családi ünnep is, a gyerekek kedvence a karácsony mellett, hiszen nem kell iskolába, óvodába menni, enyhül az idő, egyre több időt tölthetünk a természetben, és a nyuszi még ajándékot is hoz. A húsvét tehát egyházi és családi ünnep egyaránt, amelyhez világszerte számos népszokás és hagyomány kötődik. Locsolkodás Az első, a mindenki által jól ismert locsolkodás, ami mára sajnos teljesen kezd kimenni a divatból. A locsolkodás napja a Húsvéthétfő. Húsvéti népszokások gyerekeknek. A vízzel való locsolkodás hagyománya a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik. Vidéken még ma is több helyen kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban elterjedt a kölnivizek, parfümök használta. Tojásfestés A kézzel festett tojásokat ma már a legtöbb helyen felváltották a csokitojások és csokinyuszik. Nem csoda, hiszen a hagyományos tojásdíszítési technikák rengeteg türelmet és kézügyességet igényeltek. Gondoljunk csak a patkolt tojásra, vagy a karcolt tojásra.