A területén állítólag mintegy harminc vadat ejtettek már el a farkasok. Sok vadász és vadgazdálkodó szemében a farkas lényegében a kártevőkkel egyenlő és egyes pletykák szerint előfordulási helyeiken pénzért bárki számára leszervezhető egy farkasvadászat. Egyes társaságok lobbiznak is azért, hogy az állam engedélyezze a farkasok létszámának szabályozását, miközben például Szlovákiában tavaly betiltották a farkasok vadászatát, pedig ott nagyságrendekkel több farkas él, mint Magyarországon. Arra egyelőre nincsenek közvetlen bizonyítékok, hogy Magyarországon nagyobb léptékben irtanák a farkasokat, bár szakmai körökben ez lényegében nyílt titok. Egy 2021 novemberében, Parádon tartott, nagyragadozókkal kapcsolatos szakmai konferencián elhangzott: már nemcsak lőfegyverrel, hanem karbofuránnal (egy Európai Unióban már betiltott, idegméreg-hatású növényvédő szerrel) is pusztítják a farkasokat, valamint kutyabetegségekkel fertőzött csalifalatokat is kihelyeznek a nagyragadozók élőhelyein. Nemzeti nyomozó iroda vezetője. Szakemberek szerint ráadásul vélhetően jóval több farkast pusztíthattak el, ugyanis az orvvadászok a tetemeket egyszerűen elássák vagy más módon tüntetik el.
A rendőrség két hét múlva, január 28-án megszüntette az ismeretlen tettes ellen indított nyomozást, mivel az eljárás során a Heves Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya megállapította: "A feljelentés tárgyát képező hulladék nem minősül veszélyes hulladéknak, nem veszélyeztetik, illetve nem károsítják a földet, vizet, levegőt, élővilágot". Nemzeti Nyomozó Iroda | hvg.hu. Pedig a bejelentőtől származó információk szerint a tetemekből származó döglé belefolyt a közeli patakba, valamint – az afrikai sertéspestis terjedésének veszélye ellenére – sertéstetem is volt a maradványok között. Az szerint 2018. november 29-én, szintén Mónosbél környékén egy helyi vadásztársaság munkatársa állati maradványokat szórt ki az erdőben, amikor egy természetvédelmi szervezet bejelentése után a területen illetékes Heves Megyei Kormányhivatal munkatársai váratlanul megjelentek a helyszínen. A vadásztársaság tetten ért dolgozója jegyzőkönyvbe mondta, hogy főnöke, egy helyi vállalkozó kérte a maradványok kiszórására.
A bronz fogadalmi szobrocska az egyiptomi istenvilág egyik legfontosabb alakját, Oziriszt ábrázolja. Az eredendően khtonikus aspektussal is bíró termékenységi isten Oziriszből legkésőbb az 5. dinasztia korára túlvilági istenség lett. Bár Ozirisz mítoszának egyes elemeire számtalan utalást találunk az óegyiptomi művészet és vallásos irodalom körében, maga a történet teljes formájában csak Plutarkhosz (Kr. u. 2. Az ég istene, Ozirisz és Ízisz fia. Ki ő? - Kvízkérdések - Mitológia, vallás - egyiptomi mitológia. század) elbeszéléséből ismert. Egyiptom királyát, Oziriszt testvére, Széth gyilkolta meg, testét pedig feldarabolta. Ízisz istennő, Ozirisz varázserejű hitvese felkutatta az isteni tagokat, és nővére, Nephthüsz istennő segédletével életet lehelet beléjük. A nemzőerejét visszanyert Ozirisz és Ízisz nászából ekkor fogant meg gyermekük, Hórusz. A feltámasztott Ozirisz azonban nem tért vissza az élők világába; alászállt inkább az alvilágba, hogy a holtak ítélője és uralkodója legyen. A mumifikált és a túlvilág istenévé vált Ozirisz a testi és társadalmi integritás szimbólumaként mindazt megtestesítette, amire halálát követően az egyiptomi ember vágyott.
Benne egyesült az anya odaadó szeretete, a természet átható jósága és a szépség lelkesítő ereje. Ugyanakkor a forma mögötti rejtély jelképe is lett. Plutarkhosz közölte a Szaiszban az istennő trónszékére vésett feliratot: "Én vagyok mindaz, ami volt, ami van és ami lesz, s ruhámat még senki halandó nem lebbentette fel. " Hórusz Ő az átfogó, a fiú. Kettős lény: geometriai szempontból a két irány, filozófiai szempontból pedig a szellem és az anyag keveréke. Kettős természetéből adódóan képes összekapcsolni a két világot. Ozirisszal ellentétben cselekedni képes a megnyilvánult világban, ahol a szellemet, a rendet képviseli. Ízisz és Ozírisz - Istengyilkosság és újjászületés a mítoszoktól az operáig. Hórusz az anyagban megnyilvánuló akarat. Ő védelmezi a földön a törvényt és az igazságot, és örökké tart a Szétthel vívott harca, itt a pusztulás és a törvénytelenség erőit testesíti meg. Nem meglepő, hogy éppen ez az isten a fáraó legfőbb védelmezője, akinek államfőként az volt a feladata, hogy megvédje az országot, gondoskodjon a nép jólétéről, oktatásáról, egészségéről.
A király halála után, amikor már nem cselekedhet az anyagi világban, Ozirisszal válik azonossá. Ezt a célt szolgálták a hosszan tartó mumifikálási rítusok, amelyeket pontosabban ozirifikálásnak kellene nevezni. Téged is megihletnek! Ők a leghíresebb szerelmes párok. Hórusz és Anubisz Hórusz a látható világban cselekvő, a Naphoz hasonlóan fényével elűz minden árnyékot. Anubisz birodalma az éjszaka, hiszen lát a sötétségben, és a lelket a testtől való elválása után Ozirisz elé vezeti.
Ez is Nunnal kezdődik, de vele együtt él az Ogdoád, azaz nyolc ősi teremtőistenség. Csoportjukat négy békafejű férfi, maga Nun (a lomha ősvíz), Huh (a végtelenség), Kuk (a sötétség), Amun (az elrejtett), illetve négy kígyófejű női párjuk: Naunet, Hauhet, Kauket, Amaunet alkotja. Ogdoád a denderai templomban Fotó: Wikipedia Felhasznált irodalom David, Rosalie: Élet az ókori Egyiptomban. Gold Book, é. n. Hornung, Erik: Az egy és a sok. Typotex, Budapest, 2009. Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Osiris, Budapest, 1998. Mcbride, Daniel R. : Nun. In: Redford, Donald B (ed. ): The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt. Vol. 2. Oxford University Press, 2001. 557–558. Tobin, Vincent A. : Myths. 464–472. Watterson, Barbara: Az ókori Egyiptom istenei. Hajja & Fiai, Debrecen, 2008. Ők így együtt nyolcan teremtették a világot, majd meghaltak és a túlvilágra kerültek. Azonban még ezek után is megmaradt hatalmuk, ugyanis ők tették lehetővé, hogy továbbra is felkeljen a Nap és folyjon a Nílus.