A Nébih szakértői, a Magyar Államkincstárral kötött megállapodás alapján helyszínen ellenőrzik a támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőket. A támogatás célja a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzése, ezen belül a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése. A védett őshonos mezőgazdasági állatfajták azok, amelyeket Magyarország természetföldrajzi környezetében, történelmi múltra visszatekintően tenyésztenek, ezáltal a nemzeti örökség, a mezőgazdasági génbank, valamint a természet- és tájvédelem részévé váltak. Védett őshonos mezőgazdasági állatfajta például a magyar szürke szarvasmarha, a lipicai, a szőke mangalica és a kendermagos magyar tyúk. A veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták olyan magas genetikai értéket képviselő, nem őshonos állatfajták, amelyek kiszorultak a termelésből, ezért a génállományuk megőrzése érdekében szükségessé vált védelmük. E körbe jelenleg a magyar tarka szarvasmarha és a magyar merinó juh tartozik.
Készült: 2015. február 28. szombat, 17:28 Sokakban él egyfajta romantikus emlék a nagymama nagy kendermagos kakasáról, illetve a kis fekete csibékről, ahogy a kotlós hívogatja őket. De vajon ma is megtalálható az udvarokban a kendermagos magyar parlagi tyúk? Ma is olyan szép és hasznos? Sajnos erre nem lehet egyértelmű választ adni. Az elmúlt 10-20 év változásai a baromfitartásra is kihatottak, és a háztáji tyúktartás is egyfajta felesleges kisüzemi termelésre rendezkedett be: szója alapú tápos broilercsirkék és hibridek kapirgálnak az udvarokon, és a tojástermelés elengedhetetlen kelléke a mindenféle táplálékkiegészítőkkel dúsított tojótáp. De kell ez nekünk? Mármint a hagyományos magyar fajták már nem teljesítenek jól? Erre is választ kerestünk a programunkban, ahol 3 őshonos magyar tyúkfajtát: a kendermagos magyar parlagi tyúkot, a fogolyszínű magyar parlagi tyúkot, és az erdélyi kopasznyakú tyúkot próbáltuk ki háztáji extenzív körülmények között. A szaporítóanyagokat a gödöllői Haszonállat Génmegőrzési Központból szereztük be.
A hatékonyabb termelés érdekében elvégzett szelekció és nemesítés során a baromfifajok genetikai alapjai beszűkültek, az őshonos fajták kiszorultak a köztenyésztésből. A megjelenő új igényekre és az őshonos genotípusok eltűnésének problémájára egyszerre adhatnak választ a keresztezéssel létrehozott genotípusok. Drobnyák Árpád kutatásában előzetes teljesítményvizsgálatok során választotta ki a sárga magyar és kendermagos magyar fajtákat a keresztezések alapjául, amelyekhez Magyarországon nemesített intenzív genotípusokat, a TETRA H, TETRA HARCO és a TETRA HB COLOR vonalait párosította. Az első nemzedékben olyan kétvonalas keresztezések kialakítására törekedett, amelyek közül meghatározhatók a hús- és tojástermelésre alkalmasak. A második nemzedékben olyan háromvonalas genotípusok előállítása volt a cél, amelyek jól hasznosíthatók hústermelésre alternatív tartástechnológiában. Mivel a hústermelési és szaporodásbiológiai tulajdonságok negatív korrelációban állnak egymással, további célja volt annak vizsgálata, hogy az első nemzedék keresztezett genotípusai között van-e eltérés szaporodásbiológiai szempontból.
A kutató elmondta, a munka kiinduló gondolata az volt, hogy a rendeletben védett őshonos magyar baromfifajtáknak keressenek hasznosítási lehetőséget. Az őshonos fajták vizsgálata nagyon fontos kutatási terület. A mezőgazdaság iparosodásával specializált fajták és hibridek kerültek előtérbe az őshonos fajták kárára, amelyek így génbankokba jutottak, vagy rosszabb esetben kivesztek. Viszont az őshonos fajták jó alkalmazkodó- és ellenálló képességgel rendelkeznek, ezért ezeket hiba lenne csak génbankokban fenntartani, törekedni kell azok hasznosítására az árutermelésben. Kutatások szerint ezek a fajták alkalmasak az alternatív tartásra. Magyar nemesítésű alapokon a Bábolnától származó genotípusokat kereszteztek. Az őshonos fajtákból és a Bábolnától származókból is többféle genotípussal dolgoztak, több generációban, az így létrejött genotípusoknak vizsgálták a termelési tulajdonságait: a tojástermelést, a tojásminőséget, a hústermelést, a húsminőséget, valamint a szaporodásbiológiai tulajdonságokat.
Az őshonos állatfajták vizsgálata azért jelentős kutatási terület, mert ezek a fajták alkalmasak az alternatív tartásra, kiváló alkalmazkodó- és ellenálló képességgel rendelkeznek. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ kutatója, dr. Drobnyák Árpád legfontosabb célkitűzése olyan genotípusok kialakítása keresztezési módszerekkel, amelyek segítségével az őshonos magyar tyúkfajták hasznosíthatóvá válhatnak a köztenyésztésben. Keresztezéssel kialakított, alternatív tartásra alkalmas fajtajelöltek termelési és szaporodási paramétereit vizsgálta házi tyúkban dr. Drobnyák Árpád, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ kutatója. Eredményeiért Wolfgang Kessler kutatási díjban részesült. A Német–Magyar Társaság és az MTA Agrártudományok Osztálya által idén 16. alkalommal odaítélt elismeréshez kétezer euró pénzjutalom társult. A baromfitermékek iránt megnövekedett igényt a zárt termelési rendszerek tudják kielégíteni, azonban a bizonyítottan bio, illetve az állat- és környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő tartástechnológiákból származó termékek kereslete is rohamosan emelkedik.
A letelepített második nemzedék egyedeit kifutós és zárt tartásban is felnevelte, és vizsgálta a hústermelésre vonatkozó tulajdonságaikat. A kiinduló genotípusoknál számos szempontot vettek figyelembe: amelyeknek nagyobb a környezeti tűrése, azaz jobban viselik a túl magas hőmérsékletet, vagy a nem megfelelő takarmányokat, alacsonyabb termelési szinttel rendelkeznek. Ezeket sikeresen lehet tartani az alternatív tartástechnológiákban, ahol többek között a madaraknak nagyobb mozgástere van a szabadban, és kevésbé befolyásolható a hőmérséklet, derül ki Drobnyák Árpád doktori dolgozatából. Forrás:
Heltai Jenő Szabadság című versét mindig is közel éreztem a szívemhez. Vallom, hogy élni, szeretni, alkotni, szárnyalni, létezni csak is szabadon lehet. Gúzsba kötve, szabad akaratunktól, gondolatainktól megfosztva rabok vagyunk, legfeljebb csak vegetálhatunk. //refeklezsiak.gportal.hu - G-Portál. Nem akarok gyáva rab lenni! Heltai Jenő: Szabadság Tudd meg: szabad csak az, akit Szó nem butít, fény nem vakít, Se rang, se kincs nem veszteget meg, Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet, A látszatot lenézi, meg nem óvja, Nincs letagadni, titkolni valója. Tudd meg: szabad csak az, kinek Ajkát hazugság nem fertőzi meg, Aki üres jelszókat nem visít, Nem áltat, nem ígér, nem hamisít. Nem alkuszik meg, hű becsületéhez, Bátran kimondja, mit gondol, mit érez. Nem nézi azt, hogy tetszetős-e, Sem azt, kinek ki volt, és volt-e őse, Nem bámul görnyedőn a kutyabőrre S embernek nézi azt is aki pőre. Tudd meg: szabad csak az, aki Ha neve nincs is, mégis valaki, Vagy forró, vagy hideg, de sose langyos, Tüzet fölöslegesen nem harangoz, Van mindene, ha nincs is semmije, Mert nem szorul rá soha senkire.
Heltai Jenő: Karácsonyi vers című művének magyar nyelvű szinopszisa. Cím(ek), nyelv nyelv magyar Tárgy, tartalom, célközönség tárgy szinopszis Személyek, testületek létrehozó/szerző Heltai Jenő kiadó Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Tér- és időbeli vonatkozás kiadás/létrehozás helye Budapest dátum 2015-01-01 Jellemzők méret 1 p. formátum pdf Jogi információk jogtulajdonos hozzáférési jogok Ingyenes hozzáférés Forrás, azonosítók forrás Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Könyvtár
Heltai Jenő: Karácsony - Elmondja: Veres Tamás - YouTube
A szeretet nagy ünnepén… Tovább miért is fűzzem én? Mikor az angyal szárnya lebben, Sok-sok minden van a szivekben, Irigység, méreg, epe mennyi! Csak szeretet nics egy szemernyi. De mindegy! Minden csupa pompa, Csillog, ragyog a karácsonyfa, Telizsúfolva minden ág, Lóg rajta sok cifraság, Hány ember sóhajt most nagyot: "Bár X. Y. lógna ott A karácsonyi dísz helyén… " A szeretet nagy ünnepén.
De tán jő Oly idő, Melyben nékünk A vidékünk Új Hélikon lesz. - Csokonai Vitéz Mihály összes költeményei ZSOLTÁROK, DÍCSÉRETEK, HALLELUJÁK Pótor Imre fordítása: Kálvin tanulmány Darány Angster Orgona 1903 2018 - 61 éves lenne! Honlapokon Midőn a roncsolt anyagon Diadalmas lelked megállt; S megnézve bátran a halált Hittel, reménnyel gazdagon Indult nem földi útakon, Egy volt közös, szent viga- szunk A LÉLEK ÉL: találkozunk! Arany János ÉDESANYJA özv Jakab Istvánné Cserveni Ibolya 12 évi özvegység 38 évi gyászolás után, 2017 május 3. -án Hazatért Teremtőjéhez. Megszünt sirásaitól, gyászától és fájdalmától. Heltai Jenő: Kérdőív. Élt 84 évet. Nyugodjék békében Természetes, hogy e mappa, a fényképekkel együtt a honlapo kon marad, mindvégig! Istvándi orgona 1872