Az oldalon olvasottak szerint péntek reggel 7 óra 50 perckor a Budapestről Pécsre induló vonatra nem kevesebb, mint 1 millió 817 ezer 816 forintért (! ) kellett teljesárú menetjegyet váltani. A főváros és a baranyai megyeszékhely közötti vonatutazás ára még "hagyján", hiszen Budapest-Miskolc viszonylatban például a 2 óra 18 perces útért 6 millió 162 ezer 820 forintot kért el a MÁV Zrt. - az szerint. Ez egyébként az InfoRádió gyors számítása szerint azt jelenti, hogy Miskolcig percenként 44 ezer 658 forintra rúg a nemzeti vasúttársaság szolgáltatásának ára. Nem olcsóbb Szombathelyre sem utazni, oda Budapestről - az szerint - a 8. Megújult az Elvira. 52-es vonat (bár ez InterCity) 102 kilométeres útja 6 millió 163 ezer 210 forintba került, de nem éri meg, mert előtte és utána egy másik járattal ugyanez az út csak 1624 forintba. Aki csak az hagyatkozik, nem jár jobban a kistelepülések közötti vonatút finanszírozásával sem. A MÁV internetes menetrendje ugyanis azt írta, hogy az Ágasegyházi tanyák és Kiscsákó nevű falucska közötti út több mint 823 millió forintos jeggyel "teljesíthető", igaz, ez az út hosszabb, több mint hat óra és ötször át kell szállni.
A MÁV-Start értékesítésének összes csatornáját kiszolgáló, folyamatosan fejlődő jegyértékesítő rendszerből a 2015. júliusi indulása óta több mint 240 millió díjterméket adtak el, több mint bruttó 184 milliárd forint értékben. Az online csatornák, a MÁV applikáció és az új ELVIRA részesedése mostanra a jegy- és bérleteladások több mint 33 százalékát teszi ki - tájékoztatott a MÁV. - MTI -
2490 Pusztaszabolcs Sport utca 13 Mi van itt? vasútállomás + jegypénztár Szolgáltatások Belföldi jegyeladás Nyitvatartás H. Buszjegy Árak – Ocean Geo. -Vas. :04:15-08:10, 08:30-13:05, 13:30-16:05 Jegykiadás fajtája gépi menetjegykiadás Pénztárszolgáltatások BEB bérlet eladás bankkártyás fizetés Egyéb szolgáltatások parkoló az állomás közelében Egyéb megjegyzés MÁVDIREKT ügyfélszolgálat:: +36 (1) 3 49 49 49 Szolgáltatás értékesítő Kaposvár
A 2008 környékén debütáló ELVIRA akkoriban igen előremutató volt – hiszen már lehetséges volt az interneten keresztül vonatjegyet vásárolni. Az már csaknem egy évtizede is látszott, hogy egységes, azonos háttérrendszeren nyugvó jegyértékesítési hálózatot kell fejleszteni, hiszen különböző jegyértékesítési csatornák különböző jegyértékesítési rendszereken futottak. Mára bevezetésre került a háttérben már homogén rendszerként működő - a szakmai berkekben csak "JÉ"-ként aposztrofált - jegyértékesítési rendszer. Elvira hu jegyárak cinema city. Ma már a vonaton vásárolt jegy, pénztár, internet, automaták, mobilapp is egy háttérrendszert használ, amelynek a fejlesztője és kivitelezője a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Kritikus infrastruktúra A "JÉ" fejlesztésében a kezdetektől jelen lévő KÜRT Zrt. az adatmentéssel lett ismert, mára az adatvesztés megelőzésén van a hangsúly. Céljuk, hogy az adatokat ne visszaállítsák, hanem, hogy ne is vesszenek el. Itt jön elő az információmenedzsment azon üzletága – emelte ki a KÜRT Zrt. vezető projektmenedzsere, Harnos Krisztián – amely adatvédelmi rendszereket alakít ki.
Terveik szerint ezt a Volán bérlet, majd jegyvásárlással is kibővítik az integráció során. A közös termékekre is vannak már jó példák a Balaton24 és a Balaton72 jegyek Duo változata, amely szezonálisan elérhető ebben az évben is, Az egy vagy három napig érvényes jegyekkel a Balaton menti vasútvonalakon túl, a tó térségében 123 település között közlekedő Volánbuszokon is utazhattak. Elvira hu jegyárak teljes. Hasonló turisztikai célú termék a szintén a Volánbusszal közös termék, a Bakony napijegy és a Dunakanyar napijegy is, ami a Volánbusz felül a MÁV-HÉV és a MAHART járatain is érvényes. A teljes beszélgetést itt meghallgathatják, a riporter Érczfalvi András:
2012. május 24. 00:40 L ezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Bíró Zoltán, az MDF alapító elnöke méltatta Domonkos László Csurka című könyvét, amelyet a zsúfolásig telt Polgárok Háza dísztermében mutattak be május 23-án este. A Nemzeti Fórum Kölcsey Köre által szervezett Csurka István emlékesten mutatták be a Kárpátia Stúdió kiadásában megjelent Csurka című könyvet. Domonkos László új művében egyedülálló portrét rajzolt a politikus-íróról olyan hitelességgel, amilyennel csak lehet – állapította meg Bíró Zoltán irodalomtörténész. Az MDF alapító elnöke hozzátette: Csurka nagy bűne, hogy feszegette, miért jutottunk ilyen helyzetbe, és hogy ebben milyen szerepe volt a nemzetek feletti tőkének és azoknak a gazdasági köröknek, akik megszállták Magyarországot és zsákmányként tekintettek rá. Bíró Zoltán hangsúlyozta: Csurka íróként tudta, hogy nem szabad hazudni, politikusként azonban nagy fájdalma volt, hogy az igazságot néha el kell hallgatni. Medveczky Ádám karmester, a Csurka István emlékbizottság elnöke bejelentette, hogy országjárást és szoborállítást is terveznek Csurka István emlékének ápolására.
Az elfeledett kormányfő. P. Ábrahám Dezső; Antológia, Lakitelek, 2014, 161 p. ISBN 978-615-5428-08-1 Vereségek diadala – Arad-Hegyalja napsütésben – Unicus Műhely, Bp., 2015 Dunán innen, Dunán túl. Egy romlás antológiája (1992–2010) Bp., Püski Kiadó, 2015. 156 p. ISBN 978-963-302-147-7 Békéssámson hősei. Magyar ellenállási mozgalom, 1951–1955; Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Bp., 2015 Goli otok, a Pokol-sziget. Tito Gulágja az Adrián, 1949–1980; CEPoliti, Bp., 2016 Domonkos László: In memoriam Kratochvil Károly. [Budapest], Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Méry Ratio Kiadó, 2019 A Trianoni Szemle folyóiratban megjelent publikációi [ szerkesztés] A bölcsesség színe és visszája. Trianoni Szemle, IX. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2017/1 – 2. szám 28-32. o. Száz éve már... Trianoni Szemle, VIII. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2016 Évkönyv. 38-41. o. A patikus igazsága Trianoni Szemle, VIII. 285. o. Magyarul szeretni – Domonkos László beszélget Tolcsvay Béla Kossuth díjas zenésszel.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szerint Csurka István írói fénykora a nemzet politikai gyászkora volt, amelyben tilalmas volt a korlátokat feszegetni, s ő egyre csak feszegette. A politikusi nyíltságot, a kíméletlen politikai őszinteséget az írón torolták meg azok, akik veszélyesnek tartották – az egyik esszékötet címére utalva – az Új magyar önépítést, és "így lett megkerülhetetlen az antiszemitizmus vádja" – fogalmazott Lezsák Sándor. Hozzátette, hogy nincs ok magyarázkodásra, viszont arra igen, hogy Csurka István gondolatait megidézzék, drámáinak bemutatását pedig sürgessék. Lezsák Sándor beszédében az 1945 utáni nemzedék egyik legdúsabb termésű és "értékben is direkt termő" drámaírójának nevezte Csurka Istvánt, akinek műveit szinte alig játszották az elmúlt bő két évtizedben, "kényszerűen együtt élt" azzal a helyzettel, hogy még remekművei is csak hosszas várakozás után kerülhettek színpadra. hirdetés Domonkos László, a Csurka című kötet szerzője szerint eljött az idő arra, hogy a dolgok a helyükre kerüljenek.
*** Csurka Istvánra, a harmadik magyar köztársaság fenegyerekére emlékezik ez a kötet. A népi írók táborához tartozó politikus akkor vívta ki a balliberálisok utálatát, amikor 1990-ben megírta "Apák és fiúk" tanulmányát, amivel leleplezte az Szdsz-t, és megakadályozta annak 1990-es választási győzelmét. Csurka nélkül talán még ma sem tudná senki, hogy ki volt Wass Albert, Somogyváry, Nyirő, hiszen író-politikusként kiemelt kulturális missziót is teljesített. Nélküle ma senki sem énekelné a székely himnuszt a nemzeti rendezvényeken. A nemzeti könyves szakma sem jöhetett volna létre, ha nincs Csurka István, hiszen itt kaphatóak a népi-nemzeti írók, költők művei. Csurka István tevékenységének háttérbe szorulása az egész kulturális élet számára károsan hatott, és ezidáig senki sem lépett a helyébe. A politikát is intellektuális oldalról közelítette meg. Egyszer azt mondta, egyszer majd visszasírják a balliberálisok a MIÉP-et, mert ami a MIÉP után jön, abban nem lesz köszönet. Emlékszünk még 2002 áprilisára, amikor a MIÉP kiesett a parlamentből, és az szdsz-esek gúnyosan nevettek rajta a kamerák előtt.