április 14th, 2010 Egy hagyományos kémény építésének rövid története található az következő weboldalon:. A kémény nagyszilárdságú, tömör kisméretű téglából készült. További információk az oldalon: Egy átlagos hagyományos kémény a következőképpen néz ki: 1 m3-es vasbeton alap nagyszilárdságú, kisméretű téglával felfalazva belül vakolva alul és a padlástérben 1-1 tisztítónyílás acélcsővel bélelve műkő kéményfedkővel fedve esetleg ives díszítőelemmel a tetején.
kémény A külső falra szerelt gáz-fűtőkészülékek kivételével minden tüzelési helyet kéménybe kell bekötni, amely a füstgázokat a tetőn át elvezeti. A fűtőberendezések korszerűsítésével egyidejűleg, különösen öregebb házakban, a kéményeken is megfelelő intézkedésekre van szükség. A kéményeket nagyjából 1960-ig téglából falazták vagy idomdarabokból készítették, általában igen nagy keresztmetszettel és rossz hőszigeteléssel, a szén- és fatüzelésű kályhák vagy füstgáz hőmérsékleteinek szem előtt tartásával. Ha ilyen kéményekre korszerű, energiatakarékos (olaj vagy gáztüzelésű) kazánokat kötünk, melyek füstgázhőmérséklete 160-180 °C vagy még kisebb, annak gyakran a kémény "elkormolódása" a következménye, mivel a füstgázok még a kéménytorok előtt lehűlnek és kondenzálódnak. A károk a tisztítóajtók elrozsdásodása, a kitöredező habarcsfúgák és barna kondenzvíz formájában jelentkeznek. A kémények helyrehozatalára a következő intézkedéseket lehet megtenni: kisebb nedvességi károk és egyébként ép kémény esetén hőszigetelés elhelyezése a nem fűtött terekben (tetőtér) és a kéményfej körül: a kémény belső keresztmetszetének csökkentése, ezt szakcégek speciális habarcs besajtolásával valósítják meg; a kémény teljes szanálása oly módon, hogy a régi kéménybe rozsdamentes acélcső vagy mázas kerámiacső betétet rakunk és azt hőszigetelő burkolattal (pl.
Pillanatnyilag néhány órát biztosan tudnék beszélni arról, hogy mit nem értek.
Azt is elmondja, szerinte ha valaki egy magasabb erkölcsi szintre jutott, kötelessége felemelnie a többieket saját szintjére, akár azok akarata ellenére is. Gyurica úr csak egy félvállról vett "aha" válaszra méltatja, de a többiek is úgy vélik, tán jobb lenne, ha senki nem kényszerítené a saját nézeteit másokra.... Rendező Fábri Zoltán Alapmű Sánta Ferenc Az ötödik pecsét Műfaj dráma, háborús Forgatókönyvíró Fábri Zoltán Dramaturg Karall Luca Főszerepben Őze Lajos Latinovits Zoltán Márkus László Bencze Ferenc Horváth Sándor Zene Vukán György Operatőr Illés György Vágó Szécsényi Ferencné Jelmeztervező Kemenes Fanni
Az ötödik pecsét (1976) The Fifth Seal Kategória: Dráma Háborús Tartalom: 1944. A kiskocsmában a törzsvendégek (az órás, a könyvügynök, az asztalos, a fényképész és a kocsmáros) mindennapos dolgokról beszélgetnek. A borjúszegy elkészítésének módjáról, az ismerősökről, meg arról, hogyha módjuk lenne haláluk után feltámadni, a gazdag zsarnok vagy a szerencsétlen, de tisztességes rabszolga sorsát választanák-e. Nem is sejtik, hogy a felvetett elméleti kérdésre másnap már a nyilasok kínzókamráiban - a gyakorlatban, tetteikkel kell felelniük.
A tanár úr kivégeztetné a rendszert szidó polgárokat, míg Latinovits karaktere szerint éppen azt kell elérni, hogy az emberek engedelmes alattvalókká váljanak, és ne is gondoljanak a lázadásra. Béla, Király és Kovács nem hajlandók a hatalom játékszabályai szerint játszani, ezért mártírként elbuknak, míg Gyurica feláldozza emberi méltóságát csak azért, amit még barátai sem tudnak, hogy folytathassa a zsidó gyerekek megmentését. Így Fábri műve nem válaszokkal, hanem egy fontos kérdéssel ér véget, amelyet a példázat kapcsán Gyurica úr is sugallt az asztaltársaságnak: az embernek érdemes-e a rendszer kétszínű cinkosává válnia annak érdekében, hogy maga és mások számára is pozitív eredményeket produkáljon? A Kádár-korszakban sok kiváló, nemzetközileg elismert magyar rendezőnek is szembesülnie kellett ezzel a fájdalmas kérdéssel. – a Nemzeti Filmintézet filmtörténeti és pedagógiai módszertani weboldala