Itt vagy már, nem hagytál engem árv 7652 Payer András: Mama Mama, Mama miért mentél el? Mama. Mama miért hagytál el? Mama. Neked élned kéne még. Mama, aki mindig vártál, Mama. Engem jól itt hagytál, Mama. De a lelkem csak tiéd. Emlékszem 7564 Payer András: A szemed Egy nyári estén sodort a végzet feléd, Kigyúlt a csillag, dalolt az estharang, Szemedbe néztem, szerelmes lettem beléd, Úgy érzem én, ez nem múló kaland. A szemed, megigézett a szemed, 7119 Payer András: Minden ember szerelmes lesz egyszer (Everybody Loves Somebody Sometime) Egyedül az élet terhe néha oly nehéz, keressük, hogy merre van egy felénk nyújtott kéz. Valahol egy szív dobog, s azt üzeni nekem, hogy úton van már, elindult a boldog szerelem. Mind 6920 Payer András: Falu végén kis kunyhóban Falu végén, kis kunyhóban láttam meg a világot. Erdőt látni, mezőn járni azóta is imádok. Mikor lesz már alig várom: Eszem-iszom, dínom-dánom? De most már csak nagyon ritkán nyitog 6459 Payer András: A zöld elefánt Együtt jártunk fenn a Várban, nem is olyan rég, Fenn a hegyen, ott, ahol már közel van az ég.
2011. ápr 15. 17:08 Így búcsúztatták Payer Öcsit Zsámbék – Csaknem ezren gyűltek össze Payer András (†69) zeneszerző, előadóművész búcsúztatóján. A pici hegyoldali temető megtelt a település lakóival, mindenkinek volt egy-egy vigasztaló szava az özvegyhez, és Öcsi két síró lányához, hiszen a Payer család kis boltjában szinte mindenki megfordult újságért és a szerencsehozó lottószelvényekért. – Nem számított arra senki, hogy elveszítjük Öcsit, hiszen alig három héttel halála előtt ő maga mondta, hogy meggyógyult. Vidám, közvetlen ember volt, igazi zsámbéki, pedig angyalföldi srácnak született. Nem is értem, Andika, az a pici törékeny felesége hogyan tudott visszamenni dolgozni, de lehet, hogy a munka jót tesz neki. Talán nem roppan bele a gyászba – mondta szomorúan Terike, aki kertjéből szedett tulipánt tett kedvenc énekese sírjára. Payer András a Blikknek beszélt tavaly arról, hogyan küzdött meg a rettegett kórral, a leukémiával, és tervezte 70. születésnapjára nagykoncertjét. Erős volt, és élni akart, bár gyógyszerésznek tanult, de a zene volt számára a gyógyszer.
A kemoterápiás kezelések alatt is elkéredzkedett a kórházból, még Svájcba is elment énekelni, mert a közönség hívta, és szerette. Számos nagy sláger fűződik nevéhez, emlékeinkben megmarad, hiszen rá gondolunk, ha látunk egy Alfa Romeót, ha egy Mónikáról beszélnek, s akkor is eszünkbe fog jutni, amikor nyílnak a sárga liliomok. Payer András temetésén a zenei élet, a művészvilág színe-java megjelent, mert Öcsi 20 évesen írta első slágerét, de még életében legendává vált. Sírján az emlékezés virágait helyezte el P. Rózsi, Zalatnay Cini, Koós János, Aradszky László, Balázs Fecó, Szenes Andrea, Poór Péter, Bódi Guszti, Harangozó Teri, Charlie, de a nagy zenekarok képviselői is megjelentek, az LGT-ből Somló Tamás, az Omegából Benkő László, a legendás Express együttesből Solymosi Antal, a színházi világot Maros Gábor, Nyertes Zsuzsa, Hofi Ildikó és Géczy Dorottya képviselte. Sch. Zs. Payer Öcsi
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Ede megevé ebédem (könyv). Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a szócikk Szabó Dezső könyvéről szól. Hasonló címmel lásd még: Ede megevé ebédem (egyértelműsítő lap). Ede megevé ebédem! Az első kiadás Szerző Szabó Dezső Eredeti cím Ede megevé ebédem Ország Magyarország Nyelv magyar Téma Magyar irodalom, politikai pamflet Műfaj pamflet Kiadás Kiadás dátuma 1937 Magyar kiadó Ludas Mátyás Kiadás Média típusa könyv Ede megevé ebédem Szabó Dezső 1937. szeptember 15-ei keltezésű, Szekfű Gyula ellenében írt politikai pamfletje. A cím eredetéről Szabó Dezső lapalji jegyzetében ezt írja: "Ez a cím a régi gyorsírási tankönyvek első gyakorlatának első mondata. " A mű "irodalomtörténeti besorolása (szinte egyhangúlag): zseniális" – írta róla Tamás Gáspár Miklós. Ede megevé ebédem - Teljes Magyar film (2006). ( Élet és Irodalom, 2006. november 17. ) Ugyanezzel a címmel rendezett közösen filmvígjátékot 2006 -ban Jancsó Miklós és Márton István (maga Jancsó és Hernádi Gyula szövegére).
Fontos azonban megjegyezni, hogy az ilyen természetű filmek végén, visszatekintve az összes jelenet, az összes másodperc abszolút és pontosan a helyénvalónak tűnik. Ilyen Jancsó-film például az Isten Hátrafelé Megy is. Ami az Ede Megevé-t illeti, ez a kohézió nem tűnik kifejezetten intenzívnek, mármint a jelenetek és a jelenetek másodpercei visszatekintve sem állanak össze egy abszolút indokolt meta-cselekmény folyammá. Így van ez a kísérleti, vagy a kísérleti jellegű filmeknél, néha előfordul, hogy nem sikerülnek annyira. VISSZASZÁMLÁLÁS – Ede megevé ebédem | Demokrata. Az Ede Megevé mindenen felül még egy roppant különös hibával is rendelkezik, hogy tudniillik a film háromnegyedénél bekövetkezik egy film vége-hatást keltő finálé jelenet. Ez a finálé precox a szó rossz értelmében felszabadítja a nézőt, aki ezután már csak maximum vissza tud helyezkedni a filmbe, aminek legjobb tudomása szerint egyszer már vége volt. Innentől kezdve már tényleg a végét várjuk, és ez nem jó. Lehet persze, hogy a film a vágóasztalon kapta azt a befejezést, amit végül kapott, lehet, hogy a filmnek azért az a jelenet lett a befejező jelenete, amelyik, mert abban Halász Péter szerepel, aki sajnos időközben elhunyt.
Jancsó csinált már Kapa-Pepe trilógiát, aztán minden magyarázat nélkül a későbbi filmjeibe is átvitte az ottani szereplőket, és mostmár annyira odaragadt a képernyőhöz Mucsi és Scherer is, hogy maximum súrolókefével lehet őket onnan levakarni. Csak az a baj, hogy azzal Jancsó is lejönne a vászonról, azt meg azért nem akarjuk annyira. De közben meg felnyom az öreg az agyunkig egy olyan mondatot, mint az Ede megevé ebédem, amivel a gyorsíró iskolában szívatták a népeket. Már a film elején megmagyaráztatik, hogy igazából semmi értelme sincs e filmcímnek, felesleges ezen túráztatni az agyunkat. Ede megevé ebédem (egyértelműsítő lap) – Wikipédia. Ez igazán megnyugtató, de akkor ezt most vonatkoztassuk az egész filmre is? Az egész egy nagy-nagy blöff lenne? Ezt már csak azért is lehetségesnek tartom, mert meztelen nő sincs benne… ja bocs, van viszont fehér (szürke) ló. Fináléból viszont kettő van, amikor már kezdenénk elfáradni, és úgy látjuk, mintha a végefelé közeledne a "sztori", jön össznépi gyülekezet is, akkor kiderül hogy még sincs vége.
Ez a szócikk Szabó Dezső könyvéről szól. Hasonló címmel lásd még: Ede megevé ebédem (egyértelműsítő lap). Ede megevé ebédem! Az első kiadás Szerző Szabó Dezső Eredeti cím Ede megevé ebédem Ország Magyarország Nyelv magyar Téma Magyar irodalom, politikai pamflet Műfaj pamflet Kiadás Kiadás dátuma 1937 Magyar kiadó Ludas Mátyás Kiadás Média típusa könyv Ede megevé ebédem Szabó Dezső 1937. szeptember 15-ei keltezésű, Szekfű Gyula ellenében írt politikai pamfletje. A cím eredetéről Szabó Dezső lapalji jegyzetében ezt írja: "Ez a cím a régi gyorsírási tankönyvek első gyakorlatának első mondata. " A mű "irodalomtörténeti besorolása (szinte egyhangúlag): zseniális" – írta róla Tamás Gáspár Miklós. ( Élet és Irodalom, 2006. november 17. ) Ugyanezzel a címmel rendezett közösen filmvígjátékot 2006 -ban Jancsó Miklós és Márton István (maga Jancsó és Hernádi Gyula szövegére). A főszereplők: Jancsó kedvelt párosa, Mucsi Zoltán (Kapa) és Scherer Péter (Pepe). További információk [ szerkesztés] Ede megevé ebédem a -n (magyarul) Ez az irodalmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos).
Amikor pedig az ember direkt akarja, hogy egy film bejöjjön neki, vagy hogy legalább is egy értelmes nyelvi struktúraként értelmezhesse, holtbiztos, hogy a sznobizmus, a valamely klubhoz való tartozni-akarás működik a háttérben. A Jancsó-filmeknél pedig az ember eléggé könnyen tetten érheti magánál ezt a "direkt akarást". Ahogyan a nézői oldalon az ember rengeteg machinációt elkövet azért, hogy a film működjön, Jancsó Miklós sem ül ölbe tett kézzel a rendezői székében, ő is számos olyan eszközt bevet, ami a filmet innen, vagy onnan megtámogatja. Vajon nem ezt teszi-e az összes többi rendező is a világon? Nem:) Ez a kategorikus nem persze magyarázatra szorul, mint maga a kérdés felvetése is. Amire gondolunk, az csupán annyi, hogy a legtöbb filmrendező, illetve a legtöbb film úgy működik, hogy van egy sztori, és ez határozza meg, hogy mikor mi látható a vásznon. A sztori ebben az esetben egy "A"-pontból "B"-pontba való eljutás pályája. A Jancsó-filmek ehhez képest egy "free-style" stílusát képviselik a történet-görgetésnek, áramoltatásnak.
Na de legalább önironikus az a ló is, a fene egye meg Jancsó, szerintem, ahogy öregszik, annál keményebb munkát fektet abba, hogy minket szívasson, kísérletezget velünk és egyre csak röhög rajtunk. Szegény Halász Pétert is még sikerült itt rávennie arra, hogy elhagyja a fejét. László Boldizsárnak (Cotton Club Singers) meg a film bohósapkás kolibrije szerep jutott. Németh "ex-Anima" Juci idegesítő tévé-riporter, amihez nyilván nem is kellett sokat játszania. Van itt vicces maffiacsaládba nősülés, luxusbörtön, álom a filmkészítésről, és mulatságosan tanulságos jelenetek. Jancsó például római császárként haldoklik, Mundruczó Kornél monologizál, a "bárcsak én feküdnék itt helyette" mondat pedig új értelmet nyer. Álom és valóság keveredik, holtak és élők helyet cserélnek, levágott fejek beszélnek. Kapunk entellektüel vicceket, moralizálást, nagy adag fejmosást és azóta aktuálpolitikai tartalommal is feltöltődött mondatokat. Szóval ugyanazt, amit az eddigi Jancsó filmekben is.
Kapa és Pepe a magyar kapitalizmuson elmélkedik. Pepének, még az ő eszével is rá kell jönnie arra, hogy ma itt az szabad, akinek hatalma van, s annak van hatalma, akinek pénze van. Tehát "ráhajt" a pénzre. Benősül egy maffiamilliárdos családba, részt veszt az első magyar magánbörtön project kivitelezésében, főzőiskolát nyit, lottózik, szóval vállalkozik és várja, hogy a szerencse egyszer rámosolyogjon. Egy rossz tréfa következtében azonban meghal, de Kapa, a tréfa kiötlője felkiált, miért nem ő fekszik barátja helyett kiterítve. Ebben a filmben azonban nincs lehetetlen.