60 km-re található a Fekete-erdő fővárosának számító Freiburg. A természetvédők, a kerékpárosok és a kultúra városa, egyben diákváros: az egyetem itt a legnagyobb munkaadó. A város különlegessége, hogy a területén belül 1000 m szintkülönbség mérhető, köszönhetően a városból induló kabinos felvonónak, ami Schauinsland 1284 méteres csúcsára repít. Basel, Bázel - egy város három ország - Svájc, Franciaország, Németország - határán. Ez Németország leghosszabb kabinos liftje (3, 6 km), menetideje 20 perc. Megfelelő hóviszonyok esetén a csúcsról egészen a városig lehet lesíelni. Schwarzwaldhaus A Fekete-erdőben egyébként mintegy 20 kisebb-nagyobb síközpont található, melyek közül legjelentősebb Feldberg (945-1493 tszfm, 28 sílift, 50 km sípálya! ) ELZÁSZ GYÖNGYSZEME: COLMAR Másik kirándulásunk a franciaországi Elzász vidékén található Colmar-ba vezetett. Ha korábban tudtam volna Colmar létezéséről, biztos betervezem pár évvel ezelőtt erre vezető európai körutunkba, méghozzá úgy, hogy legyen alkalmam megcsodálni a kisváros művészeti díjat nyert esti fényeit. Hétvégenként ugyanis dinamikus díszvilágítást kap Colmar, hogy naplemente után is megőrizhesse ezer színét.
A melléklet térkép a történelem legnagyobb és legjelentősebb járványok útvonalait mutatja be. A malária, a lepra és a feketehimlő terjedési útvonala a történelemben Forrás és térkép: Haisam Hussein A történelem folyamán is számos – sokkal nagyobb és jelentősebb - járvány volt. Gondoljunk csak az ie. 430-tól kirobbant fekete himlőre, amely csak a 20. században 300 millió emberrel végzett, vagy a spanyolnátha száz évvel ezelőtt– amely szintén Kínából indult ki – pusztítására, amely 2 év (1918-20 között) alatt 100 millió ember halálát okozta. Németország autótérképek - online egyszerűen kezelhető interaktív térképek gyűjteménye útvonaltervezővel. A pesits (vagy fekete halál) amely a 14. században (1347-1353 között) 75 millió emberrel végzett, és ezen belül Európában legalább 20 millió ember életét követelt és csak a 17. században több mint 100 pestisjárvány söpört végig Európában. A malária, ma évente 2 millió áldozatot szed, azaz minden percben két ember hal meg maláriában napjainkban is. Az 1981-ben kitört AIDS több mint 25 millió emberéletet követelt, és persze ott vannak olyan betegségek és járványok mint a kolera, a tífusz, a lepra, a sárgaláz, az ebola, a brazíliából kiindult zika vírus... A mostani koronavírussal kapcsolatban nem ez az első eset.
655 m Legfőbb folyók: Duna (Dunaj), Morva (Morava), Vág (Váh), Nyitra (Nitra), Garam (Hron), Ipoly (Ipel'), Hernád (Hornád), Bodrog Gazdaság: ipari agrárország Hazai össztermék (GDP) / fő (PPP): 12. 400 USD Munkanélküliség: 17, 2% Munkaerő: 3 millió fő Infláció: 2, 1% A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 5%, ipar 34%, szolgáltatások 61% Exporttermékek: gépek, közlekedési eszközök, iparcikkek, közszükségleti cikkek, vegyipari termékek Importtermékek: gépek, közlekedési eszközök, iparcikkek, üzemanyag, vegyipari termékek, közszükségleti cikkek Főbb kereskedelmi partnerek: Németország, Csehország, Oroszország, Ausztria, Olaszország, Lengyelország, Magyarország, Franciaország Közutak hossza: 42. 717 km Vasútvonalak hossza: 3. 668 km Repülőterek száma: 17 Kikötők száma: 2 Kereskedelmi hajóflotta: 2 hajó, 11. 574 BRT Abban az esetben ha hasznosnak találta a Szlovákiáról szóló bejegyzésünket kérjük, a cikket ossza meg másokkal is. Köszönjük!
2012-ben tört ki a MERS a Közel-Keleten, tavaly decemberig 2468 megbetegedést jelentettek, és 851 személy halt meg, ami rendkívül magas, 34, 5 százalékot jelent, viszont a fertőzés nehezen terjedt. A szakemberek szerint azonban világjárványról sem a SARS, sem a MERS, sem pedig a 2019-nCoV esetében nem beszélhetünk, hiszen, ha kis esetszámban megjelenik is egy vírus világszerte, az még nem tekinthető annak. Legutóbb a száz évvel ezelőtti spanyolnátha tekinthető annak. A mostani koronavírus a globális védekezés és megelőzés tekintetében is új, hogy az emberiség történelmében még nem volt ekkora karantén (57 millió embert jelent a kínai Hubei tartományban – nagyobb, mint Kolumbia teljes lakossága). Az hogy a vírus milyen messzire és gyorsan terjed a mai világban kevésbé a fizikai távolságról, hanem inkább a vírust hordozó emberek utazási mintáiról szól! Az ötmillió lakosú Wuhan város lakosai mielőtt kitört volna a koronavírus – 60. 000 repülési és mobiltelefon nyilvántartás alapján - 382 városba repültek (köztük 834 koronavírussal fertőzött), amikor a várost lezárták.
3. 2. A pszichoszociális fejlődés elmélete Erikson (1991) a fejlődést egy életen át tartó folyamatnak tartja, másrészt a fejlődést krízisek sorozataként írja le. Elmélete szerint személyiségünk alapvető összetevői veleszületetten adottak. Az egyes összetevők kimunkálásának azonban életkorfüggő optimuma van. A személyiség összetevői a társas interakciókban nyerik el végső formájukat. Ezért ebben az elméletben kitüntetett szerepe van a társas környezetnek (szülőknek, nevelőknek, kortársaknak). Minden fejlődési korszaknak megvan a maga krízise. Az Erikson-féle fejlődési krízis egy kihívás, amelynek a személy meg kell, hogy feleljen. Az egészséges fejlődés ennek a krízisnek a sikeres megoldása, míg a sikertelen megoldás különböző pszichés problémákat idézhet elő. Tehát ebben az elméletben a krízis a fejlődés velejárója: egy esély a magasabb szintre történő továbblépésre. Azt jelzi, hogy a személyiség már nem tud hatékonyan működni úgy, ahogyan azt egy korábbi életszakaszban tette. Bizonyos működési kereteket, munkamódokat újra kell fogalmazni, bizonyos kérdésekre választ kell találni.
Kedvező kimenetel: bizalom, optimizmus. Kedvezőtlen kimenetel: skizoid, depresszív személyiségkép. A csecsemőkor időszaka alatt a gyerek megtanulja, hogyan kell kapni és elvenni ( oralitáson keresztül) és megtanítja az anyát adni. Ha egymásra hangolódnak, bizalom, ha nem, akkor bizalmatlanság alakul ki. "A z vagyok, amiben reménykedem, s amilyen reményt nyújtok ". 2. korszak: kisgyermekkor (1-3 év). Krízis: autonómia – szégyen, kétely. Kedvező kimenetel: kialakul az önkontroll és a megfelelés érzése. Kedvezőtlen kimenetel: túlzott önmagunkkal való foglalkozás, kényszer. A korai gyermekkor az analitás időszaka. Lehetővé válik az izomműködés akaratlagos irányítása, itt tudja átélni, hogy az anyától független, autonóm lény. "A z vagyok, amit szabadon akarhatok ". 3. korszak: játszókor (3-6 év). Krízis: kezdeményezés – bűntudat. Kedvező kimenetel: önálló cselekvés tervezése és megvalósítása. Kedvezőtlen kimenetel: bűntudat, hisztéria, pszichoszomatikus betegségek. Az ó vodáskorban a fallikus fázis, az Ödipusz-komplexus megjelenése, Freud szerint az lehet a konfliktus és bűntudat feloldása, ha a gyerek az azonos nemű szülővel azonosul.
A gyermek nem a folyamat passzív elszenvedője, hanem aktív résztvevője. Gyermeki kíváncsisága miatt minden iránt érdeklődik, kipróbál dolgokat, kísérletezget. Alkalmazkodik az állandóan változó külső és belső környezethez, amiben két alapvető, ellentétes irányú mechanizmus segíti, az asszimiláció és az akkomodáció. Az asszimiláció révén a tapasztalata beépül a már meglévő ismeretszintbe, a sémá ba. Ennek a mechanizmusnak a prototípusa a játék. A gyermek rendelkezik a környezetéről egy adott ismerettel, sémával, játék közben kipróbál valami újat, megtapasztalja, és megkísérli a már meglévő sémái segítségével megérteni, azaz asszimilálni őket. Ha a régi séma erre nem alkalmas, akkor módosítani fogja, vagyis akkomodációt hajt végre. Az akkomodáció a viselkedés külső mintához való igazítását jelenti, a már meglévő séma átalakítását az új helyzetnek megfelelően. Ennek a mechanizmusnak a prototípusa az utánzás. A gyermek így tágítja a világgal kapcsolatos ismereteit. A két mechanizmus egyensúlyt hoz létre, ami azonban viszonylagos, rendszeresen felborul, a külső környezet megváltozása, vagy a szervezet érése következtében.
"A z vagyok, aminek el tudom képzelni magam ". 4. korszak: kisiskoláskor (6 év-pubertás). Krízis: teljesítmény – kisebbrendűség. Kedvező kimenetel: intellektuális, fizikai és szociális kompetencia. Kedvezőtlen kimenetel: kisebbrendűség érzése, negatív önértékelés. Az iskoláskor, a teljesítményképesség időszaka, latencia periódus. A gyerek élvezi, hogy aktív, produktív és alkot, de ha ezt nem tudja átélni, kisebbrendűségi érzés alakul ki benne. "A z vagyok, amit működtetni tudok ". 5. korszak: serdülőkor. Krízis: identitás – szerepkonfúzió. Kedvező kimenetel: egységes, önálló énkép. Kedvezőtlen kimenetel: identitásdiffúzió, kriminalitás. A serdülőkor, genitális fázis. Erikson szerint ez a legfontosabb, egyben legkritikusabb szakasz. Az identitáskrízis elnyúló időszakát moratóriumnak nevezzük. Ekkor birkózik meg a serdülő a nemi éréssel, a felnőttszerep bizonytalanságaival és itt integrálja mindazt, amit az előző időszakokból hozott magával). 6. korszak: fiatal felnőttkor. Krízis: bensőségesség – elszigetelődés.