Február 22-től korlátozott ideig, kiválasztott mozikban lesz megtekinthető Pálfi György Mindörökké című új nagyjátékfilmje. Az alkotás az A-kategóriás Tallinni Fekete Éjszakák Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb látványtervező (Nyitrai Anna) díját nyerte el. A film főszerepeiben Polgár Tamás, Érsek-Obádovics Mercédesz, Ubrankovics Júlia és Menszátor-Héresz Attila látható. A film Tar Sándor A mi utcánk kötetének egyik novellája, az El, valahová alapján készült. Forgatókönyvét a rendező, Pálfi György állandó alkotótársával, Ruttkay Zsófiával közösen írta. A film az eredeti mű gondolatvilágát felhasználva a nem túl távoli jövő militarizált övezetében, Magyarországon játszódik. A front nyugatabbra mozdult, ez már a hátország. Ocsenás egy katonai kórházban lábadozik, amikor épp a falu fölött lőnek szét egy utasszállító repülőgépet. Amikor a háború már nem a szomszédban van. Ocsenás a helyi kocsmában ismerkedik meg Béressel, majd asszonyával is. Margitka magatehetetlenül létezik egy kisgyerek értelmi szintjén, külseje azonban arról árulkodik, hogy a lezuhant repülőgép túlélője lehet.
Jellegzetes stílusa van mindhárom epizódnak, a fantáziajelenetek az első részben, a szürreál-szocialista miliő a másodikban és a groteszk installációk a harmadikban mind bravúros látványtervezői munka végeredményei. A kamera ráadásul állandóan mozgásban van, magasba repül, átfordul maga körül, totálképek váltakoznak szuperközelikkel, és közben különféle trükkök és kreatív montázsok hidalják át az idő- és térugrásokat. Pálfi György mesterlövész – Szabadesés - Filmtekercs.hu. A könnyed, játékos stílusnak köszönhetően még zavarba ejtőbbek a kendőzetlenül bemutatott szex-, ürítés- és boncolásjelenetek, amelyek meghökkentik, de a film morbid humora miatt nevetésre is késztetik a nézőt. Ha az epizódok végkicsengése lehangoló is, a rendkívül feszesre vágott, mindössze 90 perces Taxidermia az első másodperctől az utolsóig ingergazdag szórakozást kínál. Hogyan készült? Pálfi György a történet vázát Parti Nagy Lajos két novellájában találta meg. A hullámzó Balaton és A fagyott kutya lába című elbeszélések szereplői nem rokonok, a filmben váltak csak családtagokká, ezért sem tekinthető a Taxidermia hagyományos adaptációnak.
Synopsis Hope died last. Based on the Hungarian novel "Our Street" by Sandor Tar, the film deals with a post-apocalyptic Hungarian-Ukranian village where everything is rotten, planes randomly crash, and only alcohol moves people around - no money, no electricity, only barter. In this wasteland, Ocsenas is the only hero, the one trying to survive amidst the savages and war, the one who helps everyone out, all while caught up in a love triangle that will define his future. Cast Crew Details Genres Director Writers Editor Cinematography Production Design Costumes Studio Language Alternative Titles For Ever, Hatorszag Popular reviews More Pálfi rendezett egy korai Mundruczó-filmet, csak az ő verziója viccesebb. Mi lesz a következő? Snitt Rulez – Pálfi György: Final cut – Hölgyeim és uraim – kritika - Filmtekercs.hu. Mundruczó csinál egy nagy költségvetésű Toldi-filmet Hollywoodban? Benne van minden idők horgászjelenete Pálfi megint megtapos és ez jó nekünk A Hukkle, csak távcsöves puskával Alapból furcsa és megrázó volt úgy nézni ezt a filmet, hogy a sztori egy Oroszország által indított háború valahanyadik évében játszódik, amikor Magyarországból hátország lett, teljes az apátia és csak az alkoholizmus meg az állatias ösztönök maradtak.
Még sohasem láttam olyan disztópiát, amely a mozi falain kívül is zajlani kezdett. Egy magyar település fölött lelőnek egy utasszállító gépet. Ocsenás, a főszereplő (Polgár Tamás), a helyi hadikórházban segít – maga is sebesült –, ápoló, beteghordó, halottakat borotvál, mikor mire van szükség. A kórház fő- és egyben egyetlen nővére (Érsek-Obádovics Mercédesz) emberfeletti munkát végez, kettejük különös kapcsolata próbál megkapaszkodni ebben az ép ésszel kibírhatatlan közegben. Ocsenás szabad idejében a lezuhant gép maradványai közt kutat használható, alkoholra cserélhető tárgyak után. A kocsmában haverkodik össze Béressel (Menszátor Héresz Attila), akit részegen hazaszállít egyik éjjel – a településen ugyanis egy őrült fegyveres lesből lövöldözi a civileket, gyerekeket, nőket, időseket… mindenkit. Ocsenás döbbenten látja, hogy Béresnek lakótársa van: Margitka (valódi nevét nem tudjuk), a repülőszerencsétlenséget túlélő, ám koponyasérülése miatt egy kisgyerek szintjén létező, beszéd- és járásképtelen légiutas-kísérő, akit Béres szexuálisan kihasznál.
(Tisza Mozi, Szolnok) Nem a leghűbb fortnite adaptáció ez a film + ukrán háború + tűzijáték kint az utcán = szorongás a köbön A Taxidermia óta szerelmes vagyok Pálfiba, néhány filmjét jobban érzem, mint a többit, de igazából Az Úr hangja az első filmje, ami minden szempontból lepattant rólam (semmire nem emlékszem, csak arra, hogy szenvedtem az unalomtól). Ez utána következik, bár gyakorlatilag előbb készült, de valahogy nekem most sok volt ez a Taxidermiából átemelt szexuális kétértelműség, amikor viszolyogsz a közegtől és közben vannak elég direkt utalások valami perverz dologra. Lehet azért sem esett jól, mert a főszereplőtől is eleve rossz érzésem volt, külsőleg. De közben tök érdekes a film közepe, a nyitó- és záróképet leszámítva, mert egy olyan disztópiát tár elénk, amivel amerikai filmekben már találkoztunk, csak itt kelet-európaiasítja, amitől még kényelmetlenebb és visszataszítóbb lesz. Azért remélem nem jutunk ide. Legközelebbi filmje egy tyúkról szól, remélem ahhoz jobban tudok majd kapcsolódni és nem viszolygok tőle.
( Cey-Bert: A hunok és magyarok Istene, A hun-magyar Istenfogalom kialakulása, Ősi Gyökér kulturális szemle, XXVII. évf. 3-4 szám, 1999. július-december, 47-48. o., Kiadó: Miskolci Bölcsész Egyesület) * * * Államalapító Árpád fejedelem származásával kapcsolatban a hun-magyar rokonságról fontos megemlékeznünk. A kérdés felvetődik: rokonságról van szó, vagy egy ugyanazon népről? Az Árpádház ősének tartja Nimródot, a világ első királyát és egyenes felmenőjének Magyarország első királyát, Atillát. Atilla okleveleiben az alábbi címet használja, saját magát így nevezi meg: Atilla, Bendegúz fia, a nagy Nimród unokája, aki Engadiban nevelkedett, a hunok, gótok, médek, dánok királya, a földkerekség félelme (féltője) és Isten ostora. A hunok nagy királya 3. Az Árpád-ház ősanyjának Emesének a szent Turul-madár, családjuk címermadara, jelezte fia Álmos és annak ivadékai születését. Innen ered az Árpád-ház eredeti neve, a TURUL-NEMZETSÉG. Nem kizárt azonban, hogy ez az elnevezés már ősidők óta ennek a szent nemzetségnek a neve, főleg ha figyelembe vesszük, hogy Atilla pajzsát is a koronás turul díszítette.
A húnoknak Balambér után támadt egy hatalmas vezérök, kiről nem győznek a költők eleget dalolni, aki a húnok hatalmát a legmagasabb polcra emelte. Attila vagy Etele a neve. A krónikaírók szerint "isten ostorá"-nak nevezte magát, s öröme telt a népek leigázásában, világrenditő harcok viselésében. "Fű nem nőtt a helyen, hová lábát tette" írják róla, mert füstölgő városok, feldúlt várak, rabláncra fűzött királyok hirdették a világhódító hatalmát. -=HétVezér=- "A magyarok nyilaitól, ments meg Uram!" - G-Portál. Erről az Attiláról hadd mondjak el nektek egy-két történetet úgy, amint olvastam régi krónikákban. Etele megöli Blédát Etele Bendegúznak volt a fia, öccse Blédának, kit más néven Budának is neveztek. A húnok fölött eleinte Bléda uralkodott, mint idősebbik fiú. Bléda szelíd, de gyenge uralkodó volt, öccse hatalomravágyó és nagy vitéz, kinek a kezébe jobban illett a vezéri kard és a kormány gyeplője. Bléda félt öccsétől, öccsének nagyratörő lelkétől s azért maga mellé vette kormánytársul. Reábizta a hadak vezetését. Az eleven üszköt, mely majdan megégeté: tenyerébe vette.
A negyedik század derekán történt, hogy Európában egy új nép tünt fel. A merre járt rettegés fogadta, fegyverének irtózatos súlya alatt egymásután dültek meg a birodalmak, koronás királyok hajtottak térdet, s kincseiket önték a hódítók lába elé alázatuk jeléül. Ez a nép a hún vala. Azt mondják a krónikaírók, hogy Ázsiából jött a hún nép, vezéröket Balambérnak hívták, hogy rövid idő alatt nemcsak azt a földet, melynek a neve mainapság Magyarország, hanem el nyugatra a többi országokat is elfoglalta. Mondják a krónikaírók azt is, hogy a hún vad, kegyetlen, irtózatos arcú nép volt. ATTILA A HUNOK VAGYIS MAGYAROK KIRÁLYA - YouTube. Arcuk bőrét felhasogatták, fejöket kopaszra nyírták, s a harcon kívül egyébben nem találták gyönyörűségöket. Bizony abban az időben nemcsak Ázsiából jövő népek, de az Európában lakók sem voltak sokkal szelídebbek. Hogy a harcot kedvelték és kegyetlenek valának, azon meg éppen nincs mit csodálkoznunk. A népek akkortájban egymást űzték egyik helyről a másikra. Ugyancsak vitéznek kellett lennie, hogy valahol hosszabb ideig megmaradhasson, s a támadásokat visszaverhesse.
Aztán a holt király testét be- tették egy színarany koporsóba, a színarany koporsót egy ezüst koporsóba, az ezüst koporsót egy vasko- porsóba. A mélyre ásott sírba melléje került kedvenc harci ménje, odatették fegyvereit, kincsek sokaságát. S voltak, akik biztosan tudták, hogy a sírt ásó rabszolgákkal együtt az ifjú asszony, Mikolt is követte urát a halálba. Aztán visszaeresztették a Tiszát eredeti medrébe. Másfélezer évnél is több múlt el azóta. Népek jöttek, népek mentek a Duna-Tisza közén. Soka- kat kísértett a legenda Attila király mesés kin- cséröl, a színarany és az ezüst koporsóról. Sokan keresték, még többen találgatták a helyet, ahol nyugszik. De senki meg nem találta. A hunok nagy királya teljes film. Attila pedig most is ott pihen háborítatlan: víz alatt, föld alatt, napsugárban, holdsugárban, fekete éjszakában.
Alig telt el egy év, már ismét lóra ülteté vitézeit és indult Olaszország ellen, akkor Itáliának nevezték. Gyönyörű városok, jól megerősített várak voltak Itáliában. A főváros, Róma, székhelye vala a római pápának, a keresztények főpapjának. Milánót, Veronát megtámadta s a lakósok életüket csak töméntelen kincsen válthatták meg. Erősen védelmezték Akvileja várát a lakósok, hosszú ideig hasztalan ostromolta Attila. Már ott akarta hagyni s e kudarc miatt bosszusan járt a vár falán kívül, midőn észrevette, hogy gólyák röpködnek feje fölött. Kifelé a várból röpűltek a gólyák, fiókáikat csőrükben hozták az öregebbek. Az állat megsejti a vészt jóelőre. Attila felbuzdítá vitézeit az utolsó ostromra s bármily halálmegvető bátorsággal küzdöttek is az akvileja-beliek, ellenállani tovább nem lehetett. A hunok nagy királya e. A város a világhódító hatalmába került, aki bosszús felgerjedésben földig lerontatá. Tovább vette aztán útját Itália szíve felé, Szent Péter városát akarta hatalmába keríteni. Ez a város hajdan a nagy római birodalomnak középpontja volt.
A Hun Birodalom hatalmas volt, Európa és Ázsia területén helyezkedett el. Nagyon jól kormányzott, nagyon jól irányzott birodalom. Aranykor volt, az emberek boldogan éltek. A fejedelmeiket Istenfiúként tisztelték. Egy gyönyörű, boldog világ volt ez a korszak. Tekintse meg filmünk 3. részét: Ruaról és Oktárról vannak történelmi feljegyzések. Ezek a feljegyzések olyanok, mint amikor egy puzzle játékból megtalálnak egy darabkát, és van 99 részecske, amivel ki kellene egészíteni. Amit leírnak Ruáról vagy Oktárról, ez egy puzzle. Magyaroklapja - G-Portál. Így hívták őket, ez igaz, de a többi, amit leírnak róluk, az mind hamisság. Mikor majd elkezdjük vizsgálgatni az események folyását, rájövünk bizonyos dolgokra. Visszafelé következtetni lehet arra, hogyan is lehetett mindez. Ha valamiről írnak valami jót, az biztos, hogy rossz volt, és ha valamit nagyon fényeznek, az biztos, hogy nagyon rossz volt. Nem nehéz rájönni a logikájukra, mert szinte mindennek pont az ellenkezőjét mondják, mint ahogy volt. Attiláról van egy feljegyzés, amikor 449-ben Bizáncból jön egy küldöttség hozzá, nem nagykövet jön, hanem csak egy követ.
119 A második tárgyalás 123 A követség 133 Az összeesküvés kudarca 145 Konstantinápoly megalázása 151 Róma 160 Egy barátság vége 165 Eltévelyedések 169 A bagaudák 179 Nyugatra! 183 A gyűlés 189 Párizs 201 Lassúság 209 A kitérés 218 A catalaunumi csata 225 Isten veled, Gallia! 232 Őrlődés 240 A végrendelet 247 Nagy Leó 249 Miért? 264 A játszma vége 274 Függelék 282 Irodalom 284 Jegyzetek 288 Nincsenek vélemények ehhez a termékhez. Írjon véleményt a termékről Az Ön neve: Az Ön véleménye: Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek! Mi a probléma? Szexuális tartalom Erőszakos tartalom Sértő tartalom Gyermekbántalmazás Szerzői jogaimat sértő tartalom Egyéb jogaimat sértő tartalom (pl. képmásommal való visszaélés) Szexuális visszaélés, zaklatás Ha gondolod, add meg e-mail címed, ahol fel tudjuk venni veled a kapcsolatot. Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk. David Adams ausztrál dokumentumfilmes Attiláról szóló filmje felkavarta az internetet. A film élénk reakciókat váltott ki a magyar közönségből.