Sorozatunkban online olvasható könyveket, tanulmányokat és szabadon megtekinthető filmeket ajánlunk – egyes zenei szakterületekhez kapcsolódóan. Most Dohnányi Ernő munkásságának témájában közlünk – a teljessség igénye nélkül – szakirodalmi ajánlólistát, amit folyamatosan bővítünk. Külön felhívjuk a figyelmet a Zenetudományi Intézet Dohnányi-weboldalára, amely ide kattintva érhető el. Listánkat témák szerint így csoportosítottuk (kattintható linkek): Általános munkák Műismertetők egyházi művek zenekari művek versenyművek kamaraművek zongoraművek egyéb szólóművek Filmek (videók) Általános művek Kovács Ilona: A zeneszerző-Dohnányi Parlando 2012 / 5. Kovács Ilona: Dohnányi és a tánc Kovács Ilona: " A nyomorult zongorázást felcserélném tisztességesebb pályával. " Az I. világháború hatása Dohnányi Ernő művészi pályájára Kovács Ilona: Dohnányi tanár úr (A zeneszerző születésének 135. évfordulójára) Parlando 2012 / 4. Kovács Ilona: A Dohnányi-metodika (1. ) Parlando 2004 / 4. Online Szabványkönyvtár | Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár. Kovács Ilona: A Dohnányi-metodika (2. )
Online folyóiratok Több száz ingyenesen elérhető online folyóirat. Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) A kortárs magyar szépirodalom kiemelkedő alkotóinak munkássága ingyenesen letölthető Ágh Istvántól Zelk Zoltánig, a PIM DIA Olvasó alkalmazással mobileszközön is. () Az oldalon számos magyar és külföldi szerző művét megtaláljuk. Néhány szerző a teljesség igénye nélkül: Petőfi Sándor, Gogol, Lázár Ervin, Mikszáth Kálmán, Balzac, Homérosz, Brecht. Kötelező olvasmányok digitális könyvespolca Az általánosból inkább a felsőbb évfolyamok (5–8. Miért nem elég a Google? Szakirodalom-keresési tippek beadandóíráshoz - Budapesti Corvinus Egyetem. évfolyam) számára találhatóak meg az olvasmányok, a középiskolánál (9–12. évfolyam) viszont szinte teljes. Feltünteti a formátumot is, mert a legtöbb cím nem e-könyv hanem rich text vagy egyéb nem e-könyves formátum, és van néhány kötet ami csak weboldalon keresztül olvasható vagy csak hangoskönyvként tölthető le. MTDA – Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma Az archívum célja a 19–20. századi magyar társadalomtudomány és határterületeinek feltárása.
Cikkek keresése Tartalmazzák a következő szavak mindegyikét: Tartalmazzák a következő kifejezést: Tartalmazzák a következő szavak egyikét: Nem tartalmazzák a következő szavakat: Azon találatok megjelenítése, amelyekben a kifejezés előfordul: a cikk bármely részében a cikk címében A következő szerző cikkeinek megjelenítése: Példa: "Szent-Györgyi Albert" vagy Irinyi A következő helyen megjelent cikkek megjelenítése: Példa: Élet és Irodalom vagy Fizikai Szemle A következő időpontok között kelt cikkek megjelenítése: — Példa: 1996
48 No. 2 Film Dohnányi Ernő portréműsor ÖSSZEÁLLÍTOTTA: FARKAS ÁKOS FOTÓ: LIBRARY OF CONGRESS GGB COLLECTION Közzétéve március 9, 2021 április 7, 2021
A szabadkémény a két Alföldről minden irányba terjed, folyamatosan benyomul a dunántúli füstöskonyhás, az északi kürtős-kemencés és a keleti kandallós házterületre. Széles vegyes zónák jönnek létre, ahol még fellelhetők a régibb füstelvezetési módok maradványai és a szabadkémények is. A hegyes vidékeken a terjeszkedés főleg a folyóvölgyekben, a Sajó, Hernád, Szamos és Maros stb. mentén erőteljes, ez utóbbi esetben a Székelyföldig nyúlóan, több esetben a nyelvhatárt is átlépve. A TÁJI TÍPUSOK VIRÁGKORA (19. sz.) | Magyar néprajz | Kézikönyvtár. Visszaszorulása csak a nagyobb városokban erőteljes, bár korszakunkban még ezeken is (Budapestet is beleértve) jócskán fellelhetők egyes kerületekben. A főzőhelyeket tekintve az erőteljes korszakforduló az 1880–1910 közötti évtizedekre esik. Ekkor válik széles körűvé a vaslapos, ún. takaréktűzhely vagy rakott tűzhely, amely felváltja a nyílt tűzön főzést, nyugaton és északon talán valamivel gyorsabban, mint keleten és délen. Azért meglepő a takaréktűzhelyek lassú terjedése, mert ennek egyetlen házilag elő nem állítható elemét – az öntöttvas lapot – a vashámorok már a 18. században készítik, sőt hirdetik (Némethy E. 1956: 273).
Arra lehet gondolni, hogy a tűzhelyváltás összefüggésben van a főzőedények cseréjével. Korszakunkban még csak a földből készített és öntöttvas lappal lefedett változatok tűntek fel. Ezek elhelyezése különböző, konyhában és szobában egyaránt lehettek. A szobai rakott tűzhelyek megjelenésével néha kitelepítik innen a kandallót, kályhát vagy kemencét, másutt meghagyják és az újat csatlakoztatják hozzá. A konyhában a tüzelőpadkát ilyen esetben már nem használják. A füstelvezetésben a változás valamivel lassabban indult meg a század végén. A zárt füstelvezetésű kéményeknek inkább csak a széles változatai, az ún. "mászókémények" jelentek meg. A füstvezetés megformálásának egyszerűbb módjai hódítanak először tért. Kezdőoldal. Így a füstös- és födém nélküli konyhás házakban a vaslapos tűzhely gyakran a szobába kerül, és ennek füstjét bádogcsöveken a konyhába vezetik. Szabadkémény esetén ennek alját lefedik, lepadlásolják, a füstcső a mennyezet fölött torkollik a meghagyott szabadkéménybe. A lakóház külső képében nemcsak a tornác hoz lényeges változást, hanem a tetőforma módosulása is.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Baksa Brigitta: Élet a házban (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 2003) - Hon- és népismeret 5. osztály Szerkesztő Grafikus Lektor Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2003 Kötés típusa: Tűzött kötés Oldalszám: 87 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 28 cm x 20 cm ISBN: 963-19-2721-0 Megjegyzés: Fekete-fehér és színes fotókat, illusztrációkat tartalmaz. Tankönyvi szám: 00556. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Reményeink szerint az "Élet a házban" című tankönyv megnyeri tetszésedet, és felkelti érdeklődésedet a néphagyományok iránt. Megismerheted hazánk népi értékeit, és önálló gyűjtéseid nyomán felfedezheted településed múltjának kincseit. Így szinte észrevétlenül fonhatod meg a szülőföldedhez kötő aranyszálakat. Baksa Brigitta: Élet a házban (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 2004) - antikvarium.hu. Tartalom Köszöntő 3 Lépjünk vissza a múltba!
A táji típusok elhatárolásakor ugyanis nemcsak a lakóházakra kell tekintettel lenni, jóllehet ez az épület valóban alapvető jelentőségű, és önmagába összesíti a jellegzetességek nagy részét. De az épületek falvakban, tanyákon vagy szórványtelepüléseken állnak 267 és ez a tény befolyással van rájuk. Az építmények "választéka" is meghatározza egy-egy terület építészeti képét, az, hogy például egyes tárolóépítmények léteznek vagy éppenséggel hiányoznak, sőt az, hogy ezek a településszerkezetben hol kaptak helyet, mind jellemzik az adott terület népi építészetét. Az épületek "kapcsolódása" is meghatározó tényező, nyilvánvaló, hogy egészen más, ha minden funkció, illetve az ezeket kiszolgáló építmények egyetlen tető alatt helyezkednek el, mintha mindezek önállóak, és a két véglet között számtalan variáció létezik. Ezek mellett ott vannak a lakóháztipológizálásnál megszokott tényezők: az alaprajzi elrendezés, a felhasznált anyagok, a belőlük készített szerkezetek, de mindez természetesen nemcsak a háznál, hanem a telek, a település egyéb építményeinél is.